közigazgatás: magyarközigazgatási informatikapolitikai informatika

Polgármesterek a Facebook-on – körkép

Szerző: 2017. augusztus 5.No Comments

„A vidéki nagyvárosok polgármesterei nagyobb arányban használják ki a Facebook adta lehetőségeket, mint a budapesti kerületek vezetői. A Magyar Idők körképe szerint a legrégebb óta Óbuda-Békásmegyer első embere, Bús Balázs aknázza ki a közösségi média adta modern kommunikációs felületet. A legtöbb követővel Szeged polgármestere, az országos politikában is ismert Botka László rendelkezik, akinek e téren méltó kihívója a józsefvárosi Kocsis Máté. A legnagyobb közösségi portálon pörgő számok azonban relatívak, sokat számít az is, hogy egy városban vagy kerületben hányan laknak, és milyen a demográfiai összetétel.

A fővárosi kerületeket vezető polgármesterek döntő többsége a legismertebb közösségi portálon, a Facebookon is tartja a kapcsolatot választóival.
A 23 fővárosi kerület vezetői közül csupán hatnak – Nagy Gábor Tamás (I. kerület), Láng Zsolt (II. kerület), Hassay Zsófia (VI. kerület), Bácskai János (IX. kerület), Pokorni Zoltán (XII. kerület), Tóth József (XIII. kerület) – nincs személyes vagy hivatalos online közösségi oldala. A XVIII. kerületi Ughy Attila és a XX. kerületi Szabados Ákos is ott van a Facebookon, azonban már hónapok, illetve évek óta nincs új bejegyzésük, ami persze nem jelenti azt, hogy az általuk vezetett városrész önkormányzata ne használná ki az internetes kommunikációs felület adta lehetőségeket.

Általános, hogy az önkormányzat erre a feladatra kijelölt munkatársa által kezelt Facebook-oldalon a kerület lakosait érintő híreket, eseményeket, érdekességeket, programokat, közérdekű információkat posztolnak.

A közösségimédia-használat kapcsán feltett kérdéseinkre 11 kerületből kaptunk választ. Ezekből kiderül, hogy a városrészek vezetői közül Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer fideszes polgármestere használja legrégebben, 2009 óta a közösségi médiát. A személyes oldalt működtető polgármesterek közül Wintermantel Zsolt (IV. kerület, Fidesz), Karácsony Gergely (XIV. kerület, Párbeszéd) és Hajdu László (XV. kerület, DK) esetében az ismerősök száma elérte a maximálisan engedélyezett ötezer főt. Ezekkel a városvezetőkkel így a Facebookon csak akkor lehet ismeretséget létesíteni, ha valaki kilép korábbi követőik sorából.

A legtöbb kedvelővel, illetve követővel Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester rendelkezik. Józsefváros vezetőjének hivatalos közösségi oldalát augusztus 4-i adatok szerint 34 103 ember kedveli, és 33 563 követi. Kocsis Máté esetében a nagy számok mögött a polgármesteri munkáján kívül nyilván meghatározó a vezető kormánypártban, a Fideszben, a fővárosi önkormányzatnál, illetve a Magyar Kézilabda-szövetség elnökeként és az FTC alelnökeként betöltött pozíciók ismertsége és elismertsége is.

A Facebook-oldalak népszerűsége szempontjából az sem mindegy, hogy egy polgármester mekkora népességű és milyen korösszetételű kerületet vezet. Az V. kerület élén álló fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter oldalát például ugyan csak 1677 fő kedveli és 1668 követi, ám Belváros-Lipótváros lakossága 2015-ban mindössze 26 ezer fő volt, az V. kerület a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai szerint pedig rendkívüli módon elidősödött.

Körképünkből az is kiderült, hogy a személyes profiljukat, annak természetéből fakadóan, szinte kizárólag maguk a polgármesterek kezelik.
Ezzel szemben a hivatalos politikusi Facebook-oldalakat – tekintettel arra, hogy itt többnyire a kerületekkel kapcsolatos híreket, fejlesztéseket, eredményeket publikálják, és ezekkel kapcsolatosan érkeznek észrevételek – a sajtós munkatársakkal közösen gondozzák, hogy minél gyorsabb, szakmai válaszokat tudjanak adni. Apropó gyorsaság, a lapunk kérdéseire válaszoló kerületek esetében legkésőbb néhány napon belül választ kapnak az érdemi témákban kérdezők.

A IV. kerületi Wintermantel Zsolt a leg­gyorsabb, ő a feltett kérdésekre átlagban 54 percen belül választ ad.

Az sem mindegy, hogy milyen hangvételű hozzászólások, beírások keletkeznek a személyes vagy hivatalos polgármesteri oldalakon. A nyomdafestéket, pontosabban billentyűzetet nem tűrő obszcén, rasszista megnyilvánulások kezelésére általánosan használják az Facebook rendszerének automatikus moderáló funkcióját, illetve maguk is aktívan tüntetik el az ilyen megnyilvánulásokat. A XXIII. kerületet függetlenként vezető Geiger Ferenc virtuális fogadóórájáról az önkormányzat tájékoztatása szerint eddig mindössze 2-3 személyt kellett letiltani, a felhasználók elfogadták a „játékszabályokat”, hogy tartózkodni kell a politikai megnyilvánulásoktól. Van olyan polgármester, a XV. kerületet vezető DK-s Hajdu László, akinek az önkormányzat tájékoztatása szerint nem kell moderálással bajlódnia, mivel még soha nem kapott obszcén beírást.

A vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek vezetői még nagyobb arányban használják a Facebookot, mint fővárosi kollégáik. A 23 megyei jogú város első emberei közül csupán Almási István (Hódmezővásárhely, Fidesz), Borkai Zsolt (Győr, Fidesz) és Fodor Tamás (Sopron, Fidesz) nem rendelkezik hivatalos Face­book-oldallal. Az érintett településekről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármesterek más fórumokon tartják a kapcsolatot a polgárokkal, vállalkozásokkal és szervezettekkel.

A többi település vezetőjének van hivatalos közösségi oldala, néhányan emellett személyes profillal is rendelkeznek. A témában feltett kérdéseinkre összesen nyolc helyről (Debrecen, Dunaújváros, Eger, Kaposvár, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Szolnok és Zalaegerszeg) érkezett válasz, ez alapján kiderült, hogy a nagyvárosi polgármesterek évek óta jelen vannak a legnagyobb közösségi oldalon, többen már 2010 óta élnek ezzel a kommunikációs lehetőséggel. Sőt, Cser-Palkovics András (Székesfehérvár, Fidesz), Balaicz Zoltán (Zalaegerszeg, Fidesz) és Habis László (Eger, Fidesz) például az Instagramot is használja, utóbbi a Twittert is.

A válaszok szerint a polgármesterek jellemzően aktívan részt vesznek az oldaluk szerkesztésében, sokszor figyelik a hírfolyamokat a mobilkészülékeiken, és rendszeresen tesznek javaslatokat a témákra, kommentekre. Kaposvárról azt közölték, hogy a fideszes Szita Károly polgármester maga levelez az érdeklődőkkel, mint ahogy Cser-Palkovics András is rendszeresen válaszol a feltett kérdésekre. Balaicz Zoltán – a helyi önkormányzat tájékoztatása szerint – maga szerkeszti a hivatalos Facebook-oldalát is.

A nagyvárosi polgármesterek általában úgy gondolják, a profil ugyan nem helyettesítheti a hivatalos kapcsolatot a sajtóval és a nyilvánossággal, de a közösségi oldalak ma már fontos terepei a kommunikációnak. A polgármesterek a Facebookon keresztül – sok esetben fotóval illusztrálva – folyamatosan információkat osztanak meg, javaslatokat, kérdéseket kapnak, amelyekre rendre válaszolnak. Székesfehérvárról azt közölték, hogy több közösségi kezdeményezés így jutott el Cser-Palkovics Andráshoz, és ez alapján valósult meg. Példa erre az adventi programok közé bevett koncert, amikor fehérvári fiatalok tettek javaslatot a fellépő együttes meghívására. Ugyancsak a fejéri megyeszékhelyen létezik online közmeghallgatás is, ami része a szervezeti és működési szabályzatnak, vagyis ez ott már hivatalos önkormányzati kötelezettség.

A polgármesterek, illetve munkatársaik igyekeznek minél hamarabb reagálni a bejegyzésekre: egyes településeken ehhez néhány napra van szükség, máshol szinte azonnali az interakció. Ami a durva, negatív tartalmú hozzászólásokat illeti, a legtöbben ezeket tolerálják, csak akkor rejtik el vagy törlik, ha sértőek, a kommentelőket pedig jelentik. Egerben ezeket a bejegyzéseket automatikusan törlik, a „trollkodókkal trollként” bánnak, míg Székesfehérváron a „kommentelők egymás között rendezik a kérdést”. Ami a polgármesterek ismertségét illeti, a legtöbb, több mint 50 ezer követője az országos politikában is szerepet vállaló Botka Lászlónak (MSZP) van, de többek – Balaicz Zoltán, Cser-Palkovics András, Kriza Ákos (Miskolc, Fidesz) és Szalay Ferenc (Szolnok, Fidesz) – Facebook-oldalát is több mint tízezren kedvelik.”

Forrás:
A vidéki településeken tarol a Facebook-demokrácia; Baranyai Gábor, Borsodi Attila; Magyar Idők; 2017. augusztus 5.