„Az építőanyagárak és a munkabérek növekedése miatt jelentősen drágulnak az önkormányzati beruházások a tervezetthez képest, amelyhez az európai uniós és egyéb támogatásokat elnyerték, ezért a helyhatóságoknak növelniük kell a fejlesztésekre fordított saját forrásokat.
Békés megyében Békéscsabán már a 100 millió forinthoz közelít az emiatt szükséges további önerő, és Gyulán is 50 millió forint közelében jár. Békéscsaba mostanáig 8,8 milliárd forint értékű támogatási szerződést kötött a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében. Három esetben kényszerült a megyei jogú város közgyűlése a beruházások árának emelésére, hogy azok megvalósulhassanak – tájékoztatta az MTI-t Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetője.
Az erzsébethelyi városrész egészségügyi alapellátó intézményének komplex fejlesztéséhez 350 millió forint támogatást nyertek el, amelyet 58 millióval kell kiegészíteni, a pluszköltséget a jövő évi költségvetésbe tervezik majd. Az egyik középiskola és kollégium energetikai korszerűsítésére az ajánlatkérőnek nettó 147 millió forint állt rendelkezésére, ezt 18,7 millióval kell kiegészíteni a 2017-es költségvetés keretéből. Ugyancsak 17,9 millió forintot kell pluszban biztosítani egy általános iskola energetikai korszerűsítése érdekében a nettó 114 millió forint elnyert forrás mellé.
Békéscsaba közbeszerzést írt ki a városi piac felújítására is, itt azonban valamennyi ajánlat lényegesen meghaladta az elnyert 740 millió forintos keretet, ezért a közgyűlés új eljárást ír ki – mondta Sódar Anita.
Gyulán is több projekthez kellett jelentős mértékű saját erőt biztosítani. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta, a problémát részben az okozza, hogy 2015-ben kellett beadni a pályázatokat, akkor végezték el a költségbecsléseket is, ám azokat csak 2017-ben bírálták el; ez idő alatt jelentősen megemelkedtek az építőipari alapanyagok és a munkadíjak.
A város a TOP-ból 125 millió forintot nyert el egy értelmi fogyatékos személyek ellátásával foglalkozó napközi otthon átalakítására és bővítésére, amihez 6,6 milliót kell saját erőből hozzátenni. Két bölcsőde fejlesztéséhez 253 millió forintot nyertek el, itt 17,6 millió forint pótlólagos forrást kell bevonni; ahogyan 19,9 millióval kell kiegészíteni a házi gyermekorvosi rendelők és felnőtt orvosi ügyelet számára otthont adó épület felújítására elnyert 60 millió forintot.
Nem a TOP-ból, hanem a Magyar Kézilabda Szövetség pályázatán nyert el a város 43 millió forintot az egyik általános iskola tornatermének a felújítására, itt 5,75 millió forint többletforrást biztosítottak annak érdekében, hogy elkészüljön a beruházás. Szarvas jegyzője az MTI-nek elmondta, a nemrég kiírt közbeszerzéseknél előfordult, hogy az elnyert támogatásnál 50 százalékkal magasabb összegű ajánlat érkezett be.
Melis János elmondta, a Miniszterelnökség bekérte a településektől a várható költségnövekményeket, információi szerint 30 százalék feletti növekedés esetén egyedi elbírálás alapján segítik ki az önkormányzatokat, de 15 és 30 százalék között is „alaposan meg kell indokolni” a drágulás okát. Hozzátette, Szarvas felkészült arra, hogy önerőből kell kiegészítenie az elnyert összegeket.”
Forrás:
Drágulnak az önkormányzati beruházások; Világgazdaság/MTI; 2017. október 12.
