gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarművelődés

Idén először ugrásszerűen nőtt az informatikai képzésekre felvettek száma

Szerző: 2017. november 19.No Comments

„Idén ősszel 10 százalékkal többen kezdhették meg tanulmányaikat informatikai szakokon az egyetemeken. Ez pozitív trendfordulót jelez, ugyanakkor van még tennivaló, hogy az oktatás rendszere, igazodva a digitalizáció kihívásaihoz, elegendő számú informatikust képezzen a piac számára – hangzott el az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi (BME) Egyetem közös sajtótájékoztatóján.

Trendforduló az informatika szakokon
Az IVSZ évek óta támasztja alá kutatásokkal, hogy több tízezer informatikus hiányzik az ágazatból. Ez gátat szab a megkerülhetetlen digitalizációnak, lassítva ezzel a gazdasági növekedés dinamikáját.

2017 ugyanakkor az áttörés éve lehet, hiszen 10 százalékkal többen kezdhették meg tanulmányaikat az informatikai felsőoktatásban.

A szakma és az érintett minisztériumok évek óta zajló közös munkájának köszönhetően megszületett és hamarosan életbe lépő intézkedéseknek köszönhetően jó esély van arra, hogy pár éven belül megduplázódjon az egyetemi szintű informatikus kibocsátás. A távlati cél az, hogy a trend folytatódjon, hiszen a felsőoktatásban jelenleg 23 százalék a műszaki szakokon tanulók aránya, a gazdaság fejlődése szempontjából azonban 40 százalék lenne az ideális – hívta fel a figyelmet Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
A műszaki, természettudományi, IT és pedagógusképzés terület helyzete a felvételi adatok tükrében IVSZ-prezentáció

Az EMMI 2018 őszétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen indít a meglévők mellett új informatikai alapképzést informatikus üzemmérnök néven (BProf), a mesterképzésben pedig megjelenik két választható szakirány, amelyek elengedhetetlenek az önvezető járművek fejlesztéséhez – mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Horváth Zita arról is beszélt, hogy speciális, a mérnökképzést érintő ösztöndíjprogramon dolgozik a tárca, amely várhatóan 2018 februárjától lesz elérhető a képzésben résztvevők számára.
Informatikai képzés helyzete Magyarországon Horvát Zita prezentációja

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a piacon naprakész tudással rendelkező, diplomás szakemberekre van szükség. A tárca ennek érdekében indította el a “Programozd a jövőd!” pályaorientációs projektjét, amelynek keretében 21 felsőoktatási intézményben olyan naprakész, ingyenes, a piaci szereplők és előzetes, „oktatói pool” képzésben részt vett tanárok által oktatott tananyagokhoz és vizsgalehetőséghez juthatnak hozzá az informatikus hallgatók, amelyek még inkább versenyképessé teszik őket a munkaerő-piacon. Ezzel párhuzamosan országos kiterjedésű gyakornoki program is indul, amelynek során a hallgatók az együttműködő cégeknél vállalhatnak munkát még a képzésük ideje alatt.
Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása Solymár Károly prezentációja

Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az egyetem az IVSZ-szel és a korábban említett két egyetemmel közösen kidolgozta azt a gyakorlatorientált informatikus üzemmérnök (BProf) alapképzést, amely a februári felvételi jelentkezéskor már több intézményben is választható lesz. Erre azokat a hallgatókat várják, akik 2 év nappali, egyetemi és 1 év vállalatokkal közös kooperatív képzés után el szeretnének helyezkedni a munkaerőpiacon. A tervek szerint az új, államilag finanszírozott képzésen a karon 3-400-zal több informatikus hallgató kezdheti majd meg tanulmányait. Természetesen az átjárás biztosított az egyéb képzési formák és az új szak között.[IVSZ]”

——-

„Az idei évben először nőtt ugrásszerűen az informatikai képzésekre jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban, a jövőben több olyan program is indul, ami ezt a tendenciát tovább erősíti – hívták fel a figyelmet egy szakmai konferencián hétfőn Budapesten.
A “2017 trendforduló az informatikai felsőoktatásban” címmel az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamint a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) által megtartott rendezvényen Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (NFM) elmondta: kiemelt figyelmet kell fordítani az egyetemi és a mesterképzésekre.

A tavaly már elindított Programozd a jövőd! elnevezésű program 8,2 milliárd forintból valósul meg 2020-ig. A program célja az egyetemi informatikai képzésben tanulók és végzők számának növelése, ezt tudásbázis kialakításával, a köznevelésben tanulók érdeklődésének felkeltésével, motiválással, felsőoktatási együttműködések – vendégoktatók, gyakornoki programok – kialakításával valósítják meg. Középiskolásoknak több mint 100 iskolában motivációs előadásokat tartanak 2018-végéig. Az egyetemi képzéseket közelíteni kell a munkaerőpiaci igényekhez, ennek érdekében egyebek között egyetemekkel és vállalkozásokkal működtek együtt, ingyenes tanagyag vagy vizsga lehetőségének kialakításáról. Eddig 21 intézménnyel és 4 IKT vállalattal kötöttek együttműködési megállapodást – tette hozzá a helyettes államtitkár. [Nemzeti fejlesztési Minisztérium]”

Forrás:
Trendforduló az informatika szakokon; Varga Veronika; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. november 13.
Idén először ugrásszerűen nőtt az informatikai képzésekre felvettek száma; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 13.
A BProf szakról lásd:

„…Computerworld: Ahogy korábban mondta, a piacnak különböző szintű informatikusokra van szüksége. Nem tervezi a Műegyetem, hogy a BSc, MSc és PhD szint alatt is képez informatikához értő szakembereket?
Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja: Kormányzati kezdeményezésre már folyik az engedélyeztetése egy úgynevezett üzemmérnök informatikus, Bachelor of Profession szak indításának. A BProf – akárcsak a BSc – felsőoktatási alapképzés lesz, és felsőfokú diplomát ad. Ha minden a tervek szerint halad, 2018 szeptemberében az intézmények elindíthatják az új szakot. Pontos számokat még nem tudok mondani, nálunk az induló létszám várhatóan 300-500 között mozog majd. A karra évente felvett informatikushallgatók száma ezzel az ezret is elérheti.

CW: Mi a különbség a BSc-t és a BProfot végzett hallgatók tudása között?
JL: A BSc képzés programját hét, a BProfét hat félév alatt lehet majd elvégezni. A BProf utolsó két félévében az egyetem a vállalatokkal kooperatív képzést folytat. Lényege, hogy a tantárgyak nagy részét a vállalatnál végzett munkával teljesíti a hallgató. Ez a vállalat számára azt jelenti, hogy már a harmadik egyetemi évtől kezdve munkatársakhoz jut. Szigorú elvárás, hogy a hallgatók munkahelyi tevékenysége témájában és színvonalában illeszkedjen az egyetemi képzési programhoz. Általánosságban a BProfon valamivel kevesebb természettudományos alapismeretet kapnak a diákok, mint a BSc-n. Viszont a szak lényegesen gyakorlatorientáltabb lesz.

CW: A BProf diplomával befejezettnek tekinthető a hallgató képzése?
JL: Képzéseink átjárhatóak. A BSc-ről viszonylag könnyen lehet majd váltani a BProfra, innen viszont csak 60 plusz kredittel, azaz két plusz félévvel lehetne átmenni a BSc-re. Ugyanezen az ágon – tehát némi kerülővel – nyitva áll az út a BProf hallgatói számára az MSc felé is. A BProf egyenes ági folytatása egyébként az MProf, tehát a Master of Profession. Ez utóbbi indítását jelenleg nem tervezzük.

CW: A BProf hallgatói is kaphatnak majd állami ösztöndíjat?
JL: Ha lesz állami ösztöndíj, akkor minden bizonnyal igen. Mi nekik is kértünk…”

Forrás:
Mi tehet a felsőoktatás az informatikushiány enyhítésére?; Computerworld; 2017 szeptember 8.