„A GovLab oldalán megjelent esetleírás sajátos példát mutat arra, hogy hogyan sikerült Madridban egy nagy tüntetéssorozat energiáját egy eredetileg annak céljaira kidolgozott technológiával a város önkormányzatának döntéshozatali folyamatainak fejlesztésére fordítani. A fordulathoz persze az is hozzájárult, hogy a 2011-es, megszorítás-ellenes tüntetések alkalmával felbukkant informatikus, aki az alábbiakban bemutatott alkalmazás elődjét kifejlesztette, ma már a városi tanács tagja, egyben a választókkal való kapcsolattartás, a széles választóközönség bevonásának (public engagement) felelőse is. A Decide Madrid – amelynek előzménye a tiltakozók hangjának artikulálására és felerősítésére szolgált – azóta úttörő jellegű civil technológiai platformnak bizonyult az önkormányzati és közigazgatási működés fejlesztésére.
A Decide Madrid célja, hogy a város minél több polgárát bevonja a döntéshozatali folyamatokba és nyilvános vitákba, a legkorszerűbb eszközökkel ellátott részvételi demokrácia megvalósításaként. A modell sajátossága, hogy a széleskörű részvétel ellenére sem válik kaotikussá, és nem kérdőjelezi meg a hagyományos, intézményes döntéshozatali mechanizmusokat, ugyanakkor eredményesen támogatja azokat. Nyílt forráskódú szoftvert alkalmazva, olyan webes felületet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a részvételt a vitában, javaslattételben és szavazásokban, ugyanakkor az átláthatóságot is biztosítja.
A funkciók közül kettő emelkedik ki jelentőségénél fogva.
Az egyik a javaslattételi szekció. Ebben a regisztrált helyi lakosok egyetlen gombnyomással javaslatot tudnak megfogalmazni, a cím és a leírás megadásával. A javaslatok természetesen széles körben szórnak tartalmukat és hosszúságukat tekintve is, de a folyamatba megfelelő szűrők vannak beépítve. Először is, a javaslattevőnek 12 hónapja van arra, hogy elegendő számú támogatót találjon, ami a 16 éven felüli madridi lakosság 1%-át jelenti (kb. 27 ezer ember). Ez a minimális feltétele annak, hogy a javaslat továbblépjen a következő fázisba, szélesebb körű megfontolásra. Ez megkíméli az adminisztrátorokat attól, hogy minimális támogatottságú javaslatokra vesztegessék az idejüket. A döntéshozatali fázisban – ez még mindig a weboldal fórumát jelenti, nem az önkormányzat intézményét – a résztvevőknek 45 napjuk van arra, hogy tájékozódjanak és megvitassák a javaslatot. A platform vezetői ehhez semmilyen háttérinformációt nem biztosítanak azon kívül, amit maguk a résztvevők rendelkezésre bocsátanak, ami felelősséget alakít ki a javaslattevőkben. A vitaszakasz után 7 nap van arra, hogy a megfelelő szinten regisztrált (erre később visszatérünk) madridiak szavazhassanak a javaslatról. Ha megkapja a szükséges többséget, a javaslat a városi tanács elé kerül, de nem jelent semmilyen automatizmust a döntéshozatalban. 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az önkormányzat megvizsgálja a törvényességét, megvalósíthatóságát, alkalmasságát és költségigényét, aminek eredményéről nyilvános jelentést tesz közzé. Ha ennek eredménye megfelelő, formális döntés születhet. Ha nem, akkor az önkormányzat javasolhat alternatívát, vagy el is vetheti teljesen a javaslatot.A másik nagy jelentőségű funkció a részvételi költségvetéstervezés, amiben résztvevők széles köre vitathatja meg és hozhat döntést a rendelkezésre álló források felhasználásáról. A megfelelően regisztrált madridiak közül bárki javaslatot tehet egy adott projekt költségvetési finanszírozására, az ezt szolgáló nyilvános felületen. A javaslattevők egymással is konzultálhatnak, és dönthetnek projektjeik összevonásáról, a jobb esélyek és a költséghatékonyság érdekében. A következő szakaszban a minősített regisztrált szavazók leadhatják véges számú voksukat a támogatható projektekre, amelyek ezután az önkormányzat elé kerülnek, megvizsgálva azok érvényességét, megvalósíthatóságát, törvényességét és azt, hogy beleférnek-e egyáltalán a rendelkezésre álló költségvetési keretbe. A leginkább támogatott projektek kerülne be a végső szavazási fázisba, amelyben a szavazók láthatják a rendelkezésre álló keretet és a projektek becsült költségét egyaránt. A szavazás során kialakuló sorrend alapján, ha az első helyen végzett projekt alapján még marad keret, és az elegendő a másodikra, az is felkerül a megvalósítandó listára. Ha a másodikra már nem elegendő a maradék keret, az alkalmazás a harmadikra ugrik, és így tovább. Ilyen módon a preferencia-sorrendet is figyelembe véve lehet a költségvetési keret zártságát biztosítani.
A Decide Madrid a két fenti funkción kívül lehetőséget ad bármilyen más vitára és konzultációra is, anélkül, hogy annak közvetlen következménye lenne a döntéshozatalra.
A széleskörű részvétel (a költségvetési folyamatban 2017-ben 67 ezer madridi vett részt) természetesen felvet komoly biztonsági kérdéseket is, a folyamat manipulálhatósága szempontjából. A többszörös szavazás elkerülésére háromszintű regisztrációt vezettek be. Az egyszerű regisztrált felhasználók mindegyike részt vehet a vitákban és javaslatok megfogalmazásában. Az előzetes szavazáshoz magasabb szintű hitelesítés kell, a végső szavazáshoz pedig még biztonságosabb.A szerző végső konklúzióként megállapítja, hogy a kezdeményezés ígéretes és innovatív, az eltelt idő rövidsége miatt azonban egyelőre nincs bizonyító erejű tapasztalatunk rá, hogy mennyiben javítja a döntéshozatal minőségét. (A javaslattételi mechanizmusban eddig csak két javaslat jutott el a végső szavazásig.) A gyakorlatot mindenesetre már több spanyolországi város – így például Barcelona – is átvette, úgyhogy a tapasztalatok gyűlni fognak.”
Forrás:
Beyond Protest: Examining the Decide Madrid Platform for Public Engagement; Sam DeJohn; GovLab Blog; 2017. november 13.
Decide Madrid
Consul – Open Government and E-Participation Web Software; GitHub (A Decide Madrid platform nyílt forráskódú szoftvere)
Consul Documentation (angolul)
