„…Ahogy az egészségügyben is a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van, illetve kell, hogy legyen, úgy nincs ez másként a rossz irányú gazdasági folyamatok esetében sem. Kétségtelen ugyan, hogy az előrejelző rendszerek fejlesztése a hatékonysági és eredményességi kritériumok kényszerszerű érvényesítése kapcsán elsősorban az üzleti szféra sajátja, ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a technológiai fejlődés eredményeként az úgynevezett „Big Data” korszakában a közszférának is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a nem kívánt folyamatokat időben észlelje és lehetőség szerint még a bekövetkezés előtt közbelépjen, hogy így jelentős adófizetői pénzeket takarítson meg.
…
1.2 A téma aktualitása
A hazai önkormányzati rendszer kialakulásának és működésének időszakait figyelve, okkal merül fel a közgazdászokban a kérdés, hogy az a fejlődési irány, amelyen elindultunk, vajon jó-e. Ezt alapvetően kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. Egyfelől össze lehet hasonlítani a fejlődési pályát más nemzetek önkormányzati fejlődési pályájával. Ez a megközelítés abból a szempontból kevésbé szerencsés, hogy az eltérő kultúrák eltérő preferencia rendszerek mentén fejlődtek, így a közjavak iránti keresletük is eltérő módon alakult ki, vagyis más szolgáltatásokat vártak, illetve várnak el a helyi önkormányzatoktól. A másik megközelítési mód szerint érdemes az önkormányzati rendszer fejlődését a rá ható tényezők ismeretében vizsgálni – jelen doktori dolgozatban ezt a második megközelítési módot alkalmaztam a hazai önkormányzati rendszer megismerési folyamatához.A magyar önkormányzatiság történetének egy fejezete 2011-ben az új (jelenlegi) önkormányzati törvény elfogadásával lezárult. Ebből eredően eljött annak az ideje, hogy a szektorban végbement folyamatokat egyfajta visszatekintés keretein belül értékeljük, így a vizsgált folyamatok következményeinek ismerete mellett olyan új eredményekre juthatunk, amelyek a 2011 után kialakult önkormányzati rendszer működésének megbízhatóságához is hozzájárulnak. Más megfogalmazásban egyfajta visszamérésre van mód, amelyre a közösségi döntések logikája alapján sajnos kevésbé szokott sor kerülni. Figyelembe véve, hogy a doktori dolgozat írásakor a rendszerváltáskor megalkotott önkormányzati rendszer bő 20 évet felölelő korszakát lezártnak tekinthetjük, a visszatekintés indokolt.
A téma aktualitásához járul hozzá továbbá a doktori dolgozat közgazdasági szempontokat előtérbe helyező interpretációja is. Az önkormányzati rendszert sok kutató a szektort érintő jogszabályokon keresztül vizsgálja, illetve vizsgálta. Kétség kívül fontos a szabályozás, ugyanakkor kisebb egyszerűsítéssel azt is mondhatjuk, hogy a szabályozás a közgazdasági logikán alapuló folyamatok keretrendszereként funkcionál. Tekintve, hogy a szektor szereplői a 2011-es önkormányzati törvénnyel, az adósság konszolidációjával, a feladat-átcsoportosításokkal valamint a feladat alapú finanszírozás bevezetésével egy második esélyt kaptak arra, hogy megmutassák (önálló) gazdálkodási képességeiket, nagyobb teret kellene kapniuk az önkormányzati feladatellátás közgazdasági szempontokat az előtérbe helyező elemzéseknek is a jövőben. Az ilyen típusú elemzések segíthetnek ugyanis elkerülni a „one-fit-all” típusú, a szektorra nézve kevésbé előnyös szabályozások ismételt kialakulását. Jelen doktori dolgozatban is a közgazdasági szempontrendszert igyekeztem érvényre juttatni, a szektort érintő szabályozással szemben… ”
Forrás:
A magyar települési önkormányzatok fizetésképtelenségének előrejelezhetősége; Béres Dániel; Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. december 12. 10:00, helye: SZIE Gödöllő, Főépület, Földszinti Rektori Díszterem (PDF)
