gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Ezermilliárdot hozott az útdíj a büdzsének

Szerző: 2017. december 17.No Comments

„A teherautók elektronikus útdíjfizetési rendszerének 2013-as bevezetése óta az e-matrica-bevétellel együtt ez év végéig összesen ezermilliárd forint folyik be ebből a forrásból a központi költségvetésbe – egyebek mellett erről nyilatkozott a Világgazdaságnak Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatója.

Lassan itt az év vége. Hogyan alakulnak a társaság idei bevételei?
Az e-matrica értékesítéséből bruttó 76 milliárd forint bevételt terveztünk, ebből eddig 65,1 milliárd forint folyt be, és arra számítunk, hogy ez év végéig 7-8 százalékkal meghaladja majd az egy évvel korábbi összeget.

Minek köszönhető ez a jelentős mértékű növekedés?
Miután a díjszint idén sem változott, az ok egyrészt a körülbelül 5 százalékos forgalomnövekedés, másrészt az, hogy az elkészült, hálózatba kapcsolt, és így díjkötelessé váló új gyorsforgalmi utakon megindulhatott a forgalom.

Mennyi pénzt várnak a teherautók úthasználati jogosultságából?
A 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek után fizetendő HU-GO e-útdíjból idén több mint bruttó 212 milliárd forintot várunk. Ez csaknem 12 százalékos növekedés a 2016-os adatokhoz képest, aminek hasonló okai vannak, mint az e-matrica esetében. Tehát mind az e-matrica-, mind a HU-GO-bevételek már évek óta meghaladják a központi költségvetési elvárásokat. A NÚSZ Zrt. tevékenységének nemzetgazdasági súlyát érzékelteti, hogy a HU-GO indulásának évétől, azaz öt év alatt ezermilliárd forint került a költségvetés kasszájába.

Akkor a néhány tízmilliárd forintos befektetéshez képest ez egy nagyon gyorsan megtérülő beruházás lett.
A rendszer a működésének első két és fél hónapjában behozta az árát. De ami még ennél is nagyobb „bravúr”, hogy az általunk működtetett útdíjszedési rendszer más európai rendszerekhez képest jóval olcsóbban üzemeltethető. A HU-GO díjbevétele hetente körülbelül 4-4,5 milliárd forint, így az éves működési költségeinket nagyjából másfél hónap alatt megtermeljük.

Tervezik-e a külföldi megjelenést a HU-GO-val?
Világszerte komoly érdeklődés mutatkozik a megoldásunk iránt. Bulgáriában éppen egy eljárás végén vagyunk, Csehországban és Lengyelországban is bizonyítottuk az alkalmasságunkat, így adhatunk ajánlatot. Az is jelentős siker, hogy a magyar külgazdasági kapcsolatoknak köszönhetően Indonézia számára mi készítjük el az ottani útdíjszedést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányt. Ezek mellett több kisebb projekt is napirenden van például Koszovóban, Namíbiában vagy éppen Kazahsztánban, tehát jó pár vasat tartunk a tűzben.

Térjünk vissza Magyarországra! Hogyan alakulnak a bevételek a belföldi és a külföldi forgalom szempontjából?
A teherautók esetében a hazai-külföldi arány közel 50-50 százalék, a külföldiek közül a legtöbbet a román járművek után fizetik. Az e-matricás rendszerben nagyjából 35 százalék a külföldi úthasználók aránya, tehát itt a belföldi forgalom dominál.

Említette, hogy a korábbi évekhez képest többen használják a fizetős gyorsforgalmi utakat. Mely szakaszokon nőtt leginkább a forgalom?
Gyakorlatilag minden szakaszon tapasztalható forgalomnö­vekedés, az ország tranzitszere­pének köszönhetően ez a gyors­for­galmi szakaszokon jelenik meg leginkább, és a növekedés is itt a legjellemzőbb. Így tehát az M1-es, M15-ös, illetve az M5-ös sztrádákon a legnagyobb a forgalom, de még ezeknél is erősebb az M0-son. És bár a bliccelési ráta itt sem magasabb érdemben az átlagnál, itt detektáljuk a legtöbb jogosulatlan úthasználatot. Az M0-son ma már annyi az autó, hogy lassan a kibővített kapacitását is meghaladja a forgalom.

Szóba hozta a bliccelőket. Mekkora az arányuk, ők mennyi pénztől fosztják meg a költségvetést azáltal, hogy nem fizetnek?
Az e-matricás rendszerben a magyarok körében alig 0,2 százalék a jogosulatlan úthasználó, a külföldiek körében pedig másfél százalékra tehető azok aránya, akik fizetés nélkül használják a díjas utakat. Tavaly évi hatmilliárd forint pótdíjat szabtunk ki, és egyre több a behajtásra vonatkozó nemzetközi megállapodásunk, amelyek eredményeként a külföldiek sem úszhatják meg a bliccelést.

Vannak-e lyukak a rendszerben, amelyek elősegítik a bliccelést?
Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag lefedi a teljes díjköteles úthálózatot, a HU-GO és az e-matricás rendszerek néhány évvel ezelőtti integrációjával pedig jelentősen javult a hatékonyság. Persze előfordulhat, hogy valaki egy díjköteles szakaszon éppen nem fut bele ellenőrzésbe. Fejlesztéseinkkel ezeket a kiskapukat is igyekszünk bezárni, a mobil adatgyűjtő autóink rövidesen menet közben is képessé válnak a kontrollra.

Hogyan néz ki az említett ellenőrzési hálózat?
A teherautók úthasználata után 6849 kilométeren kell HU-GO-díjat szednünk, az e-matricás rendszerben 1434 kilométernyi útszakasz fizetős. A díjköteles úthálózaton 110 fix portálunk van, és rövidesen további 14-et állítunk üzembe, miközben 624-ről hamarosan csaknem hétszázra bővül a kijelölt mobil ellenőrzési pontok száma. Ez azt jelenti, hogy nyolc és fél kilométerenként vagyunk jelen, és végzünk díjellenőrzést a nap 24 órájában, pontosan megtervezett ellenőrzési ütemterv szerint.

Mekkora adatmennyiség mindez?
Az e-matricás rendszerben több mint ötmillió rendszámra évente 13 millió e-matricát értékesítünk, a HU-GO-ban mintegy 550 ezer egyedi rendszámot ismerünk, a bevallások száma meghaladja a 650 milliót. Egy év alatt közel 400 millió ellenőrzést hajtunk végre. Informatikai rendszereinkben évente hét terabyte-nyi adat képződik. Ez az adatvagyon óriási értéket képvisel. A kinyert információkat a rendszer működésének továbbfejlesztéséhez és a jogalkotó döntéseinek előkészítéséhez használjuk fel, további, szélesebb körű felhasználása az elkövetkező időszak egyik kiemelt feladata.”

Forrás:
Ezermilliárdot hozott az útdíj a büdzsének; Diószegi József; Világgazdaság; 2017. december 13.