„A munkaerőpiacra belépő friss diplomásokat gyakran éri az a kritika, hogy tudásuk túl elméleti. Az ország hat egyetemén azonban olyan tudást sajátíthatnak el az építészhallgatók, amelyből rögtön elhelyezkedésük után profitálhatnak az őket alkalmazók. A Lechner Tudásközpont kiválósági programjának fiatal oktatói ugyanis a ma használatban lévő legfrissebb építészeti módszertanokat tanítják.
Debreceni, győri, pécsi és budapesti egyetemeken is oktatnak azok a fiatalok, akik korszerű és gyakorlati tudást adnak át a jövő építészeinek. Nagyjából egy éve, február elején vette kezdetét a Lechner Tudásközpont kiválósági programja, melynek során maroknyi fiatal építész hét hónapnyi tanulásba kezdett, hogy a Lechnerben folyó munkát az egyes szakmai területek mentorainak segítségével-alaposan elsajátítsák – ez volt a „képzők képzése”. Sikeres vizsgájukat követően a 2017/2018-as tanév kezdetén már hat kiváló munkatárs is a katedrán állt, hogy ezt a tudást minél hamarabb az új nemzedék kezébe adják. Szeptember óta debreceni, győri, pécsi és budapesti egyetemek hallgatói összesen több mint ezerszer fogadták be ennek a tudásanyagnak a különböző részeit.
A BME Építészmérnöki Karával, a Debreceni Egyetem Műszaki Karával, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával, a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karával, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem Design Intézetével zajló együttműködés értelmében az őszi szemeszterben megindultak a korszerű építészeti módszertanokat ismertető elméleti kurzusok, heti 90 percben.
A hallgatók olykor estébe nyúlóan a teremben maradtak, hogy újabb és újabb témákat vitassanak meg. Előfordult, hogy a kurzusra olyanok is bejártak, akik nem tudták azt felvenni, de érdekelte őket a téma és akadt, hogy a tanszéki oktatók is beültek meghallgatni az előadást. A kurzus során az egyetemisták megismerkedtek a Tudásközpont jelenleg működő informatikai rendszereivel, például az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat, elektronikus kérelem és tervbeadást, ügykezelést segítő ÉTDR alkalmazással, az adatvizualizációra alkalmas, térképes TeIR-rel; az építésügyi hatósági munkát segítő ÉMO-val; az elektronikus építési naplóval vagy az országos építésügyi nyilvántartás egyéb alkalmazásaival. Hallhattak olyan, a Lechnerben folyó KÖFOP projektekben tervezett alkalmazásokról is, melyek néhány év múlva minden építkezni vágyó, tervezésben érintett, vagy építésügyi hatóságnál dolgozó felhasználó számára nélkülözhetetlenek lesznek. Többet tudhattak meg a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága által képviselt szemléletváltásról is. Emellett a képzés részét képezte az olyan korszerű építészeti és adatkezelési technológiák megismertetése is, mint a drónos épületfelmérés, 3D pontfelhő kezelése, épületinformációs modellezés (BIM) és nem utolsó sorban a térinformatikai adatforrások felhasználása az építészeti és települési tervezőmunkában.
A program februártól folytatódik, az elméleti kurzusok mellett már gyakorlatiakkal is kiegészülve, ahol a hallgatók számítógépek előtt ülve próbálhatják ki az elméletben hallottakat. A Lechner által képviselt módszerek így beépülnek a jövő felhasználóinak tanulmányaiba, ezáltal megvalósítva a KÖFOP projektekben megfogalmazott szemléletformáló célkitűzéseket.
Az új szemeszterben új partner, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem csatlakozik a mostani hat mellé. Az NKE belépésével a leendő köztisztviselők képzésébe is bekerülnek az építésügyi rendszerekre és az építészeti adatkezelésre vonatkozó alapvető ismeretek. Így mire a közszolgálati hallgatókból hatósági munkatárs lesz, mind engedélyezési, mind tervezési oldalról ismerni fogják azt a környezetet, ahol az építészek tervezési munkájukat végzik.”
Forrás:
Gyakorlati tudást, gyakorlatban; Lechner Tudásközpont; 2018. január 19.
