A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 22.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
„Magán közdiplomácia” – értelmes fogalom, vagy fából vaskarika?
Minden szakma, szakterület nagy előszeretettel gyártja a maga szakszavait. A Diplo Foundation fiatal kutatója most egy paradoxonnak tűnő kifejezést, az elsőre kicsit furán hangzó „magán közdiplomácia” fogalmát igyekezett jobban körüljárni. Mindjárt azzal az alapkérdéssel kezdte: tulajdonképpen mit is értsünk ezen a szokatlan összetételen, és egyáltalán: értelmes-e egy ilyen fogalom bevezetése?
Lebbentsük fel mindjárt a fátylat: valójában a magán közdiplomáciáról beszélve, a nemzetközi életben, kapcsolatokban valamiféle szerepet vállaló cégek működésére kell gondolnunk. Senkiben nem merülhet fel a kétség szikrája sem: egy-egy jelentős vállalat, vagy akár számottevő márkanév (ahogy a marketingesek mondják: óriás brand) bizony nem is akármilyen mértékben járulhat hozzá egy-egy város, gyártórégió, vagy akár egy egész ország külföldi reputációjának, ismertségének alakításához. De nem különösebben nehéz példát találni arra sem, amikor egy magánszervezet (akár cég, vagy még inkább alapítvány) nagy horderejű, nemzetközi horizontú társadalmi ügyek (például a környezetvédelem, vagy az emberi jogok védelme) érdekében jár el. A szereplők egyértelműen magán entitások, miközben a célok, területek tipikus közdiplomáciai vetületek.
Még azt is hozzá tehetjük, hogy a magánszektor ilyesfajta – nemzetközi hatókörű – közéleti szerepvállalása (ami persze sokszor nem is aktív „vállalás”, a szó legszorosabb értelmében, hanem sokkal inkább egyfajta „mellékhatása” egy vállalat működésének), tehát az ilyesfajta magán közdiplomácia nem is olyan újkeletű jelenség. Ráadásul van például egy másik, szintén régóta létező formája is: az úgy nevezett tiszteletbeli konzulok működése. Ezek a szokványos, állami diplomáciai szervezeteken tulajdonképpen kívül eső külképviselők, jellemző módon a „fogadó” országok tekintélyes, és tegyük hozzá, viszonylag jómódú üzletemberei közül kerülnek ki. Tipikus példáját szolgáltatva annak, amikor magánszereplők járnak el – a nemzetközi kapcsolatok terepén – közösségi érdekek, célok ügyében.
Korunk – részben éppen a digitalizáció lehetőségei folytán – rohamosan társadalmasodó külkapcsolati rendszerében azonban olyan fejleményeknek lehetünk tanúi, amelyek messze túlmutatnak a magán és a közszféra fentebb említett együttműködésein, szimbiózisán. A fiatal szlovák kutató éppen hazája példáját említve vázolja fel a területre jellemző érdekes törekvéseket. Szlovákia ugyanis, egy átfogó ország-márka kialakításán fáradozva, a „Jó ötlet. Szlovákia” szlogen központi szerepének hangsúlyozásával lényegében az ország innovációs potenciálját, modern üzleti jellegét állítja az imázsépítés középpontjába. Itt tehát, állítja a kutató, ismét a vállalati (magán-) szféra közdiplomáciai, nemzetközi közkapcsolati szerepvállalásának lehetünk tanúi – ám a korábbi jelenségektől gyökeresen eltérő, alapvetően a közszféra felől kiinduló formában.
Is private public diplomacy a thing?; Michal Brichta; Diplo Foundation blog; 2018. január 2.

A közel-keleti sikátorok útvesztőjében. Egy bonyolult viszonyrendszer látványos magyarázata
A választ az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy ki kivel van, vagy éppen kit gyűlöl kérlelhetetlenül a Közel-Kelet határok, etnikumok, vallások, vagy akár felekezetek, és persze ideológiák mentén össze-vissza szabdalt, tartósan puskaporos térségében, azt még a téma avatott szakértői sem mindig tudják – de legalábbis nem naprakészen. A geopolitikai realitások sakkjátszmához hasonló „játékmenetének”, pillanatnyi változásainak megfelelően változhatnak, és változnak is a lojalitások, szimpátiák, szövetségi kapcsolatok, és a mindig jelenlévő konfliktusrendszerek.
A nemzetközi politikának, mint általában a politikai kapcsolatoknak, sőt még általánosabb érvénnyel minden társadalmi viszonyrendszernek a leírására, és ezt követően értelmezésére, magyarázatára vállalkozik – tegyük hozzá, rendkívül sokrétű egyéb alkalmazási lehetőségei mellett – a hálózatkutatás tudományos-szakmai diszciplínája. A koncepció, és annak társadalmi problémákra való alkalmazása természetesen nem újkeletű: a szociometria már egy bő generációval ezelőtt felhasználta a hálózati modelleket az emberek közösségeiben zajló viszonyok és jelenségek bemutatására. Valódi robbanásszerű fejlődésen azonban – nem lesz meglepő – a digitalizáció, az infotechnológiák elterjedése óta ment át ez a módszertan.
Most a Huffington Post tett közzé egy nagyon érdekes, és módfelett tanulságos – valóban interaktív – hálózati térképet, amely a nyugtalan és átláthatatlan Közel-Kelet mintegy 40 legfontosabb szereplőjét (államokat, nemzetközi entitásokat, és persze terrorszervezeteket) mutatja be hálózatba kapcsolva: láthatóvá téve a köztük lévő sokféle, bonyolult, sokszor ellentmondásos viszonyrendszereket. Az egyes szereplők nevére kattintva rögtön világossá válik az őket mindenki máshoz fűző etnikai kapcsolat, illetve az imádattól a gyűlöletig terjedő attitűdrendszer. Az ábra, noha önmagában is hasznos és informatív, kiválóan demonstrálja a hálózatelemzés, és nem mellesleg az információ vizualizáció, mint önálló szakterület erényeit, hasznát a diplomáciában is.
Midle East Relationships, Explained Through an Interactive Map; Nick Robins-Early; Huffpost; 2017. december 6.

Íme Tabarnia, a katalán „ellen-szeparatisták” által elszabadított lidércnyomás
Az elmúlt év utolsó heteiben többször is hírt adtunk a katalán válságról, fókuszunknak megfelelően elsősorban természetesen arra koncentrálva, hogyan használják a spanyolországi tartomány függetlenedését szorgalmazó politikai erők a digitalizációban rejlő lehetőségeket arra, hogy – különösen a nemzetközi porondon – szimpátiát, elfogadást, támogatást szerezzenek törekvéseikhez. Láthattuk azt is: az ibér ország egységét megőrizni kívánó politikai formációk, elsősorban természetesen a központi kormányzat erői, kezdeti tétovázásuk után, hogyan nyúltak maguk is a „kiberharc” fegyvertárához.
Az utóbbi napok fejleményei, rövid ideig tartó reménykedést követően, most ismét egy baljós végkifejlet felé mutatnak inkább ebben a krízisben. A feszültségek ismételt fokozódásával párhuzamosan, újabb fejezet nyílott a szembenálló erők digitális frontvonalán is. Most ismét, sokadszori ütemcsere újabb váltásaként, megint a függetlenség (más olvasatban az elszakadás) ellenzői ragadták magukhoz a kezdeményezést. A hazai és nemzetközi közvéleményt tájékoztató orgánumokban, részben spanyolul, részben azonban angol nyelven változatos infografikák, digitálisan alkotott térképvázlatok jelentek meg, függetlenséget követelve Tabarniának. Senki ne lepődjön meg, ha elsőre nem ugrik be ez a név: ez a földrajzi-politikai-etnikai „egység” ugyanis, néhány hete még nem létezett! Tabarnia, vagy ahogy „hivatalosan” szerepel: Tabarnia Autónóm Régió itt közzétett lobogóját sem sokan ismernék fel, ahogy az önálló térség sokfelé ismertetett statisztikai adatai sem csengenek ismerősen. A térség, amelynek immár „elnöke” is van, Albert Boadella színigazgató személyében, lényegében Barcelónát, és a körülötte fekvő tengerparti sávot öleli fel. Tehát, azokat a katalán vidékeket, ahol a közelmúltban tartott szavazáson is az ország egységét fenntartani kívánók kerültek többségbe.
A Tabarnia-mozgalom Karácsony másnapján kezdett terjedni a digitális térben, gyakorlatilag a Katalóniától való elszakadást hirdetve célul, amennyiben Katalónia a Spanyol országból való kilépés mellett döntene. A katalán függetlenség hívei „Katalónia nem Spanyolország” jelszóval kampányoltak jó ideje; most az „ellen-szeparatisták” erre azzal válaszolnak, hogy „Tabarnia viszont nem Katalónia”! És ha kell, akkor elszakadnak az elszakadóktól…
Meet Tabarnia, Catalonia’s Counter-Separatist Nightmare; Frank Jacobs; Bigthink; 2018. január 17.

Kína többfrontos digitális kampányban szorítaná vissza a tajvani nacionalizmust
A Kínai Népköztársaság fokozza, és egyben diverzifikálja is a Tajvanra gyakorolt nyomást. A Kínai Kibertér Hatóság láthatóan azt tűzte ki célul, hogy adminisztratív eszközökkel kényszerítse a külföldi cégeket arra, hogy a szakadár szigetet – ellentétben az elterjedt nyugati gyakorlattal – ne nevezhessék önálló „országnak” a digitális térben:
a Mariott Szállodalánc webhelyét és mobil alkalmazását időlegesen blokkolta az illetékes kínai hatóság, arra hivatkozva, hogy ott önálló „államként” szerepeltették Tajvant, Tibetet, Hong Kongot és Macaut. Az ügyben indított eljárás egyébként tovább folytatódik;
nem sokkal korábban a kínai repülésügyi hatóság figyelmeztette a Delta Airlines repülőtársaságot Tajvan és Tibet számukra elfogadható online megnevezésére;
a Zara spanyol divatcéget szintén a kínai kiberhatóság szólította fel arra, hogy elfogadhatatlan, hogy a cég webhelyén Tajvan önálló országként szerepel;
hasonló módon szólították fel az amerikai Medtronic gyártócéget a Tajvan megnevezésével kapcsolatos kínai követelésre;
A kínai hatóságok egyértelművé tették – és ezt a hivatalos Xinhua Hírügynökség is leszögezte – , hogy „elemi elvárásnak” tekintik, hogy a külföldi cégek tiszteletben tartsák Kína nemzeti érdekeit. Nem hagyva kétséget afelől sem, hogy e tekintetben a kibertér éppen olyan politizált terület immár, mint a fizikai környezet.
China’s Multi-pronged Campaign Against Taiwanese Nationalism; Lucas Niewenhuis; Supchina; 2018. január 18.

Így lehet kicselezni a Facebook céget, ha az – hamarosan – „kigyomlálja” a hírfolyamokból az RT híreit
Az online tér „hidegháborús övezetté” való változtatása gőz erővel folyik másfelé is. Ennek jeleként lendületes tempóban növekszik a feszültség az amerikai tulajdonú technológiai (internet-, vagy közösségi média-) globális óriáscégek és az egyes számú ellenség szerepkörébe beágyazott Oroszország között. A kiberharc újabb epizódjaként az amerikai, nyugat-európai és közel-keleti médiapiacokon egyre aktívabb, és egyre népszerűbb RT televíziós hírszolgáltató – amelyet a hivatalos nyugati megfogalmazás „orosz propagandaadóként” címkéz – arra figyelmezteti most felhasználóit, hogy a Facebook cég hamarosan bevezetendő új algoritmusa minden bizonnyal arra szolgál majd, hogy „hátrébb sorolja”, vagy egyenesen elrejtse a konkurensnek, sőt ellenségnek tekintett hírszolgáltató híreit.
Az RT cég a fenti lépések ellensúlyozására tippeket is ad: a „hátrébb soroló” algoritmus kicselezésére javasolja a csatorna (illetve az egyes hírek) lájkolását, illetve az RT csatorna preferált beállítását. Mindez persze – tudatja az RT információja is – aligha képes boldogulni azzal, ha az amerikaiak komolyan szeretnék „kigyomlálni” az RT-t a Facebook hírfolyamaiból.
Ideális megoldásként ezért azt javasolják, hogy az érdeklődő felhasználó töltse le a cég dedikált mobil hír-alkalmazását. Hasonlóan javasolt megoldás a Twitter fiók nyitása, és a mobil értesítés lehetőségének bekapcsolása. Ugyan így célszerű eljárnia annak, aki a YouTube-on keresztül szeretné nézni a csatorna hírfolyamát.
A közeljövő fejleményeit illetően az orosz hírcsatorna szerkesztői nem túl bizakodók: a nyugati fősodratú médiumoknak veszélyes konkurenciát, sőt alternatívát kínáló orosz tájékoztatási vállalat az „elektronikus hadviselés” további eszkalációjával számol. Mivel a csatorna adása Amerikában és Nyugat-Európában egyaránt a kábelhálózatokon át jut el a felhasználók zöméhez, ezért az RT a csatorna közvetlen online elérhetőségét is megadja, arra az esetre, ha a kábelszolgáltatók „kigyomlálnák” az általuk továbbított csomagokból az orosz hírcsatorna adását.
Facebook will soon filter out RT news, so this is how to fix it; RT.com; 2018. január 17.
Az RT hírcsatorna online elérhetősége

A hálózatok digitális kapuőrei
Múlt heti szemlénkben – a szakmai műhelyeket felvonultató rovatunkban – az e-diplomáciai közösség egyik legfontosabb szakmai központját, az Izraeli Külügyminisztérium kötelékében működő Kutatási és Fejlesztési Részleget mutattuk be olvasóinknak. Ez a szervezeti egység felel Izraelben az informatikával „forradalmasított” diplomácia technológiai hátteréért, a mostanában néha már egyenesen „algoritmus alapú diplomáciának” is nevezett külkapcsolati tevékenységekért. Felvázoltuk a szervezeti egység történetét, bemutattuk a fiatal – alig két éve működő – iroda „alapító atyját”, egy eredendően informatikus végzettségű, ifjú hivatásos diplomatát. Szót ejtettünk legfontosabb fejlesztésükről is: „Olyan alapszintű algoritmusokkal kezdtünk kísérletezni, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy gátolják az erőszakos agitáció, a gyűlöletbeszéd terjesztését a közösségi médiumokban, illetve amelyek elősegítik a pozitív üzenetek továbbítását a felhasználókhoz.” – fogalmazta meg az alapító, Elad Ratson a kezdeti időszak feladatait. A rendkívül érdekes, ám igencsak szűkszavú leírásnak magunk is igyekeztünk utánajárni. Most a digitális diplomácia talán legeredetibb szakértőjének – a szintén izraeli – Ilan Manornak néhány további információjával tudjuk kiegészíteni az Izraeli KÜM feltehetően úttörő szoftverfejlesztéséről szóló képet.

A minisztérium korábban bemutatott kutatórészlege átfogó hálózatelemzési vizsgálatokkal igyekszik feltérképezni a külkapcsolati munkák során az információforgalomba bekapcsolódó egyének hálózatait. Korábbi kutatások általában az egyes emberi hálózatok központi alakjait, a feltételezett kulcsszereplőket igyekeztek azonosítani, illetve vizsgálni. Úgy vélték, hogy ezek a központi alakok – értelem szerűen – központi, azaz meghatározó szerepet játszanak az adott közösség (hálózat) mozgatásában, alakításában. Az izraeli kutatók azonban úgy találták: az igazi „fontos emberek” az egyes hálózatok úgy nevezett „kapuőrei”. Ezek nem a hálózatok központi alakjai, még csak nem is a legtöbb kapcsolódási ponttal rendelkező személyek. Szerepük mégis meghatározó, mivel többnyire ők azok, akik (személyükön keresztül) egymástól különálló hálózatokat kötnek össze. Tehát: bár saját hálózatukban nem ők kötnek össze mindenkit, hálózatuk egészét mégis ők kapcsolják össze más, hasonló hálózatokkal.

Az izraeli külügyi apparátus stratégiája tehát az online hálózatok „kapuőreire” fókuszál. Megpróbálják ezeket az embereket azonosítani, majd kapcsolatot próbálnak kiépíteni velük. Az ő megnyerésük révén az izraeli diplomácia két irányba is fel tud lépni: az elsődleges cél, hogy – a hálózatokat egymáshoz kapcsoló „kapuőrök” segítségével – megállítsák az antiszemita információk hálózatok közötti tovaterjedését (mintegy elszigeteljék az ellenséges híreszteléseket terjesztő hálókat). Ugyanezen kulcsszemélyek révén azonban aktív befolyásolásra is képes az izraeli külügyi apparátus: a hálózatokat összekötő „kapuőrök” szimpátiájának, együttműködésének elnyerése folytán pozitív információk továbbítására is felhasználják ezeket az összekötőket. Ez egyrészt a világban élő izraeli diaszpóra tagjaival való kapcsolattartást segíti, ám felbecsülhetetlen előnyt jelent az olyan (Izrael állammal hivatalosan „barátságtalan”, vagy éppen ellenséges viszonyban álló államokban élő) közönségekkel való kommunikációban, amelyeket a szokványos diplomáciai tájékoztatási eszközökkel nehezen lehetne elérni.
The New Network Gatekeepers; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2018. január 15.

SZAKMAI MŰHELYEK – Befolyásolás a képlékeny digitális világban. Digitális diplomáciai „téli tábor” Hágában
A szakma elismert műhelyének tartott Holland Külügyminisztérium egynapos „unkonferenciát” szervez a jövő hónap elején, Hágában.
A 2018. február 2-án, reggel 9.30-kor kezdődő egész napos „digitális diplomáciai téli tábor” a befolyásolás új lehetőségeit igyekszik körüljárni az online tér (ma még) meglehetősen képlékeny világában.
A diplomácia hagyományos tevékenységét gyökerestül forgatják fel napjaink fejlesztései, eseményei. Az új technológiák nyomán új, szokatlan szereplők kapcsolódnak be a nemzetközi kapcsolatépítés és – menedzselés intézményrendszerébe. Olyan fogalmak keringenek a diplomácia hajdan méltóságteljes, elzárkózó köreiben is mint a „big data”, vagy a „gépi tanulás”, a „mesterséges intelligencia”. És ez, gyaníthatóan, még csak a kezdet. A lehetőségek tekintetében éppen úgy, mint az ezzel együtt járó kihívásokéban.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, csupán előzetes regisztrációhoz kötött.
The Hague Digital Diplomacy Camp. Jan Melissen; Clingendael; 2018. január 22.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politikai informatika
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.