gazdaságközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarszakirodalomtársadalom

A nyílt adatok hatása a vállalkozásokra – empirikus kutatási eredmény

Szerző: 2018. február 18.No Comments

„Az Opening Governance blog-oldala hiánypótló kutatási eredményt tett közzé. Mivel a nyílt adatokkal gazdálkodás nem tekinthet vissza hosszú múltra, így érthető, hogy az empirikus adatok eddig viszonylag ritkák voltak. Szakértői becslések ugyanakkor eddig is rendelkezésre álltak. A szerzők hivatkoznak a McKinsey öt évvel ezelőtti jelentésére, amely a nyílt adatok akkori gazdasági értékét évi 3 ezer milliárd dollárra becsülte csak az Egyesült Államokban. Az Omidiyar Network pedig kutatásai alapján úgy számolt: a G20-országokban a nyílt adatok értéke öt év alatt évente 13 ezer milliárd dollárral növekszik. Ezek a számok ugyan figyelemre méltók, és megalapozott módszertanon nyugszanak, azonban ezzel együtt is csak becslések voltak. A témával foglalkozó kutatások rendre felhívják a figyelmet arra, hogy igazi bizonyítékot a nyílt adatgazdálkodás gazdasági előnyeire az fog jelenteni, ha empirikus kutatási adatok is szép számmal állnak majd rendelkezésünkre. E téren lépett most nagyot előre a New York-i Egyetemen (NYU) működő Governance Lab (GovLab). Annak érdekében, hogy felmérhető legyen annak módja és mértéke, hogy hogyan járul hozzá a nyílt adatokkal gazdálkodás az innováció felpörgetéséhez és a gazdasági értékteremtéshez, széles körű összeírást végeztek – tájékoztató kampányokkal, szakértői tanácsokat és más forrásokat is felhasználva – a nyílt adatokkal gazdálkodó amerikai cégekről, létrehozva egy 500 vállalat adatait rögzítő adatbázist, az Open Data 500-at (OD500). Tapasztalat szerint a kis- és középvállalkozások körében nyílt adatokkal elsősorban – nem meglepő módon – az adatfeldolgozó és informatikai cégek dolgoznak, majd a pénzügyi és befektetési vállalkozások, az üzleti és jogi tanácsadók, valamint az egészségügyi szolgáltatók következnek a sorban.

A szerzők ezen az adatbázison dolgoztak tovább, mélyebb vizsgálatnak vetve alá az érintett cégeket, összevetetve az OD500 adatbázist start-up cégek más forrásokból származó adatbázisaival. Ez alkalmas volt arra, hogy felrajzolják a nyílt adatokkal gazdálkodó vállalkozások pályaívét olyanokkal, amelyeket ugyanabban az évben és helyen alapítottak, és hasonló ágazatban működnek. A vizsgálat egyik szempontja az volt, hogy milyen könnyen találnak befektetőket az induló vállalkozások. Felmerült ugyanis korábban az az aggodalom, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodók nehezebben találnak pénzügyi befektetőt, mivel tevékenységüket kevésbé innovatívnak tartják, illetve amivel dolgoznak, azok az adatok a megfelelő védettség hiányában kevéssé értékesek. Ha ez így van, akkor a gazdasági hatás valóban korlátozott lenne. A tapasztalatok azonban rácáfolnak erre: a nyílt adatokkal gazdálkodó cégek átlagosan 1,74-szer több befektetőt tudtak vonzani, mint a hasonló területen és feltételekkel működő többi vállalkozás. A befektetők ráadásul nem kifejezetten a nyílt adatokkal gazdálkodókra specializálódtak, így ezek a cégek széles palettáról származó befektetőket tudtak magukhoz vonzani. A piaci vonzerőt jelzi az is, hogy az e téren befektetők 81%-a egynél több nyílt adatgazdálkodással működő cégbe is invesztált.

A kutatók eredményeik ábrázolására szemléletes ábrát is felrajzoltak. Ezen feltüntettek minden 2009-ben vagy azután alapított adatelemző céget (ezen a területen a legintenzívebb a nyílt adatok felhasználása). Minden csomópont egy céget reprezentál, a vonalak pedig a közös befektetőket. Két vállalatot akkor kötnek össze, ha ugyanaz a befektetőjük. A zöld pontok jelzik a nyílt adatokkal gazdálkodó cégeket, a piros pontok az összes többit. A csomópontok annál nagyobbak, minél több – fent vázolt – befektetői kapcsolatuk van. A csoportosító algoritmus alapja az volt, hogy közös befektető esetében közelebb rajzolta a pontokat egymáshoz, ennek híján távolabb.

Az ábrán jól látható, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodók nem egy speciális alcsoportot képeznek, hanem szétszórva találhatók a kapcsolati hálóban. Vagyis a befektetőket nem az a szempont vezérli, hogy a cégek nyílt adatokkal dolgoznak-e, vagy sem, hanem más – általános üzleti érdekeket befolyásoló – tényezők. A nyílt adatokkal gazdálkodó cégek magas befektetési vonzereje annak tudható be, hogy a befektetők jó megtérülést várnak tőlük. A kutatásokból az is kiderült, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodó cégek nem csak több befektetőt vonzanak, hanem ezt több körben is sikeresen megteszik, mintegy 1,35-ször több tőkeemelést hajtva végre a hasonló területen dolgozó többi vállalkozáshoz képest.
A kutatás ugyanakkor arra egyelőre nem ad empirikus választ, hogy miért jobb a nyílt adatokkal gazdálkodó cégek tőkevonzó képessége. Az egyik lehetséges magyarázat az elsőként mozdulók előnye, elvégre fiatal gazdasági szegmensről van szó. Egy másik lehetséges ok lehet annak a feltételezése, hogy az ilyen vállalkozások különösen erős stratégiai szemlélettel működnek, elkerülve az idő és a pénz pazarlását kevésbé fontos tevékenységekre, ami működésük hatékonyságát erősíti. Mindkét esetben igaz ugyanakkor, hogy a cégek karaktere erősen ösztönzően hat az innovációra.

A kutatók elismerik, hogy eredményeik még csak az első lépéseket jelentik a nyílt adatgazdálkodás gazdasági hasznosságának empirikus bizonyításában, de az eddigi adatok igazolni látszanak a korábbi optimista becsléseket és prognózisokat.”

Forrás:
The Entrepreneurial Impact of Open Data; Sheena Iyengar, Patrick Bergemann; MacArthur Foundation Research Network on Opening Governance; 2018. február 8.