Vitafórumot szerveztek az e-kapcsolattartásról, mert nincsenek összehangolva megfelelően a digitális kormányzati rendszerek

„Az e-kapcsolattartás anomáliáról tartott március 5-én vitafórumot az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület a BÜK székházában. Az egyesület szerint az e-rendszer bevezetése annak ellenére derült égből villámcsapásként érte az ügyvédeket, hogy a vonatkozó jogszabály már 2015-ben megszületett.

2018. január 1-jétől az ügyvédek már csak elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal és a hatóságokkal, nemcsak a polgári peres, hanem a büntető- és a közigazgatási eljárásban, valamint a területi ügyvédi kamarákkal való kommunikációban is. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kapcsolattartás minden hatósággal külön elektronikus felületen történik, így alkalmanként a SZÜF, a KAÜ, az ÁVDH, a JÜB2, az RNY, az ÁNYK, az E-papír, a Cégkapu és az Ügyvédkapu rendszerén keresztül vezet az út egy-egy dokumentum, irat, kereset sikeres beadásához, de az ezek közötti átjárás nem mindig egyszerű. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) szerint ezek az anomáliák nemcsak a jogi szakma képviselőinek okoznak jelentős problémákat, de áttételesen az ügyfelek, az állampolgárok jogait is csorbítják. A felmerült problémákról és a lehetséges megoldásokról az egyesület március 5-én hétfőn, nyílt vitafórumot szervezett a szakma képviselői számára a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) dísztermében, ahol nagyjából 100 ügyvéd vett részt.

Dr. Gerő Tamás, az ÜDE elnöke, a vitafórum moderátora bevezetőjében emlékeztetett arra, szervezetük tavaly októberben tartotta első konferenciáját az új ügyvédi és büntetőeljárási törvények hatályba lépésével kapcsolatban, hisz ezek jelentős változásokat hoztak az ügyvédek védői kirendelésének szabályozásában. Az akkori konferenciát ugyancsak a BÜK dísztermében tartották, és az új szabályozás nagy jelentőségű részletkérdéseit járták körbe.

Jóllehet a március 5-ei rendezvényt a budapesti mellett a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) is támogatta, ám annak ellenére csonka vitafórum maradt, hogy arra nemcsak az érintett hivatásrend kapott meghívót, hanem a hazai igazságszolgáltatás szinte minden szereplője, alakítója. A meghívottak közül egyedül a NISZ Zrt. képviseltette magát.

Dr. Réti László, a BÜK elnöke kifejtette, a területi kamarák fő célja az ügyvédek piacának és jogainak védelme, a hatóságok előtti eljárás egyenlőségének biztosítása. Réti László szerint nem az e-eljárást kell megkérdőjelezni, hanem annak gyakorlati alkalmazását. Félelem van ugyanis az ügyvédi karban, hogy az anomáliák miatt nem tudják időben és jól kiszolgálni az ügyfeleiket.

dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd, címzetes egyetemi docens, az ÜDE szakértője szerint amellett, hogy sok a nyitott kérdés, a rendszerek hibái is akadályozzák a munkát. A rendszerhibák többek között jogbizonytalanságot eredményeznek, mivel a jogorvoslatokra előírt határidőket a gyakorlatban nem lehet tartani.

Dr. Homoki Péter ügyvéd, a MÜK témafelelőse, informatikai szakjogásza az érintett jogterületek és a rendszer működtetéséért felelős informatikusok párbeszédét sürgette. Mint mondta, az e-ügyintézésnek a meglévő folyamatokhoz kellene igazodnia, figyelembe véve a több tíz- vagy százezres alkalmazói kör mindennapi gyakorlati igényét.

Dr. Nehéz-Posony Márton a BÜK elnökségi tagja hangsúlyozta, ő régóta híve az e-ügyintézésnek, ami az összes nehézsége, gyermekbetegsége ellenére kényelmes munkát tesz lehetővé egy teljes praxis számára. Itt utalt például a 2006-ban bevezetett e-cégeljárásra, vagy a későbbi, fizetési meghagyások elektronizálására, amit hasonló ellenállás fogadott, de mára bejáratódott. A baj az, hogy ezek a rendszerek egymástól függetlenül lettek kitalálva és fejlesztve, a szerteágazó e-ügyintézés munkafolyamatainak összefésülése elmaradt.

Dr. Nehéz-Posony Márton is a párbeszédet szorgalmazta, kijelentve: nem az informatikai fejlesztés a fő kérdés, hanem az, hogy az igazságszolgáltatás szereplői közösen gondolják végig, egy-egy ügyhöz milyen folyamatokra, adatokra van szükség. Csak így garantálható egy átgondolt, hatékony rendszer létrejötte.

Végül Molnár Emil, az e-kapcsolattartási rendszer kidolgozásáért és működtetéséért felelős NISZ Zrt. szakértője igyekezett megmagyarázni a felvázolt helyzet okait. Mint fogalmazott, sok mindenkivel egyeztettek és egyeztetnek, hiszen csak a Cégkapuban mintegy 430 ezer regisztrált ügyfél van. A NISZ rendszereit például bankok, adószakértők, könyvelők, a jogi-közigazgatási terület számos szereplője használja, ám olyat, ami a törvényi előírások mellett mindegyiküknek maradéktalanul megfelel, szinte lehetetlen kifejleszteni. A mostani átállásnak január elsejétől el kellett indulnia, a finomhangolás a következő időszak feladata lesz.”

Forrás:
Vitafórumot szerveztek az e-kapcsolattartásról; Jogászvilág; Kálmán Attila; 2018. március 19.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.