„Alapvető változást hoznak az emberiség mindennapjaiban az olyan technológiai fejlesztések, mint az önvezető járművek, a személyzet nélküli repülőgépek vagy éppen a drónok. Ezek az eszközök – a mesterséges intelligenciával működő közlekedési rendszer részeként – alapozzák meg az integrált mobilitást, amelyet egy okostelefonos alkalmazással bárki képes lesz irányítani.
Egy helyen összpontosulnak majd a menetrendek, lehetséges útvonalak, a különböző utazási módok, valamint a közlekedési eszközök információi, és ugyanitt fizethet majd a felhasználó, aki számos egyéb funkciót is igénybe vehet okoseszközén.
Az ipar 4.0, illetve a hiperkonnektivitás fogalmaival leírható folyamat teljesen átalakítja a társadalmak működését. A digitalizáció, az ipar 4.0 fogalma pedig négy pilléren nyugszik, ezek: az automatizáció, az elektrifikáció, az integrált mobilitás és a big data, vagyis az összegyűjtött, óriási adatbázisok felhasználása.A mai közlekedés számára a legfontosabb kihívás az urbanizáció, vagyis a városi lakosság növekedése mellett a klímaváltozás, a társadalmak idősödése, de kiemelt folyamatnak kell tekinteni ebből a szempontból a mobiltechnológia és a közösségi média térnyerését is.
A következő öt év kulcskérdése ezért, hogy az új technológiák segítségével hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni az áru- és személyszállítást, illetve hogyan tehetjük fenntarthatóbbá a városok működését, ezzel javítva a lakosság életminőségét.
A közlekedés fejlesztésében egyértelműen a digitalizáció az az irány, amely lehetővé teszi az egymással összekapcsolt, automatizált rendszerek, közlekedési eszközök és létesítmények hatékony kezelését.
A közlekedési rendszerek integrációja a mobilplatformokon valósul meg, egy olyan alkalmazásban, amely összeköti a legfontosabb szolgáltatásokat, legyen szó akár városi közlekedési eszközökről, buszokról, metrókról, taxikról vagy éppen az autó- és kerékpármegosztó szolgáltatásokról.A felhasználók ebben a rendszerben képesek lefoglalni a járműveket, illetve információhoz juthatnak, és ki is fizethetik a bérleti vagy viteldíjakat. Mindez ma már valóság, hiszen ilyen rendszerek piaci bevezetés előtt állnak több országban, kontinensen is: az Európai Unióban az úgynevezett Mobility as a Service, vagyis MaaS, az Egyesült Államokban a Mobility on Demand, azaz MoD, Dél-Koreában pedig a Mobile all Transit, a MaT tartozik ebbe a körbe.
E rendszerek működésének és a hatékony közlekedésszervezésnek is a big data az alapja. A mobil- és okoseszközök előtérbe kerülésével már nemcsak a szállított árucikkek, hanem az utazó emberek is egy adat-ökoszisztéma részévé váltak.
A mobileszközök folyamatos adatgyűjtésre képesek, ezek az információk pedig megkerülhetetlenek a közlekedési technológiák és megoldások kutatásában is. Ma még leginkább kérdőíves lekérdezéssel kaphatunk képet arról, hogy például a családok hova és hogyan utaznak, a nem is olyan távoli jövőben azonban már akár valós időben elemezhetjük az aggregált adatokat.
Az adatok elemzéséből levont tanulságoknak különös jelentőségük lesz a fejlődő országokban is, ahol a gyors urbanizáció és motorizáció már sok esetben a fenntartható fejlődést akadályozó, súlyos közlekedési problémákat okoz.
Ezekben az országokban az okostelefonok és a kommunikációs hálózatok penetrációja a fejlett világban mértnél sokkal gyorsabban nő, így a hatékony közlekedéstervezési modellek és közlekedési beruházások kialakításához mind több releváns információ áll rendelkezésre.
Az integrált mobilitás és az adatelemzésen alapuló tervezés jóval egyszerűbb egy, még nem minden részletében kidolgozott és felépített közlekedési infrastruktúra esetén. Az optimális eredményeket úgy lehet ugyanis elérni, ha az adott ország az infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan, de még inkább az előtt megvizsgálja, hogy milyen innovatív technológia használatával teheti hatékonyabbá és fenntarthatóbbá közlekedési rendszerét, a gyakran hatalmas beruházást igénylő fejlesztések így a legfontosabb területeken valósulhatnak meg.
Az információtechnológia (ICT) révén tehát a hagyományos közlekedési rendszerek és eszközök fokozatosan átadják helyüket az új generációs megoldásoknak. Ehhez pedig nem is minden esetben van szükség nagyobb, pótlólagos infrastruktúra-fejlesztésekre. Az okos informatikai szolgáltatások ugyanis már ma is képesek arra, hogy a meglévő mobileszközök és -hálózatok segítségével szerezzék be az adatokat.
Mindez azért is jó hír, mert a jövő közlekedésével szemben fontos elvárás a költséghatékonyság, a beruházási költségek alacsonyan tartása. A jövő okosközlekedésének emellett egyszerűnek is kell lennie a kezelés és a hozzáférés szempontjából, illetve a rendszer egészét úgy kell kiépíteni, hogy viszonylag könnyen tudjon alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez.
Az integrált mobilitás és a big data éppen ezeket a célokat szolgálja, teljesen új, stratégiai irányokat szabva az áru- és személyszállításhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásoknak, illetve a szektorban zajló kutatás-fejlesztésnek is.”
Forrás:
A társadalom egészét átalakítja az okosközlekedés; Joung Dzsunmoon; Világgazdaság; 2018. április 5.
A szerző a Korea Transport Institute (KOTI) főigazgatója, a március 28–29-én Budapesten megrendezett think.BDPST innovációs konferencia előadója.
