Találat: nagyméretű adattömegek

Az adatszuverenitás fogalmi áttekintése

„A Big Data & Society hasábjain német kutatók elemzésükben (Data sovereignty: A review – online elérhető 2021. január 22-től) az adatszuverenitás fogalmát és jellemzőit járják körbe nagymennyiségű tudományos közlemény feldolgozásával. Céljuk, hogy feltérképezzék az adatszuverenitás különböző értelmezéseit, és élesítsék annak kontúrjait a szuverenitás más fogalmaival összevetve. Ehhez 602 releváns szakcikket dolgoztak fel, amelyekből 1492 olyan szövegrészt dolgoztak fel, amelyek az adatszuverenitással vagy ahhoz kapcsolódó szuverenitással foglalkoznak. Ebből 680 az adatszuverenitással, 213 a kiberszuverenitással, 175 a digitális szuverenitással, 110 az internet-szuverenitással, míg –...

Részletek

A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra. Képes-e lépést tartani a jog a változó világgal?

„Jelen kötet célja, hogy bepillantást engedjen olyan új tudományos és technológiai területek jogi összefüggéseibe, amelyeknek még egyáltalán nincs, vagy éppen kialakulóban van a jogi szabályozása. Az új technológiákon alapuló termékek jogi megítélése, az esetleges engedélyezési rendszerek működése, az „intelligens” korszakban az adatvédelmi szabályok érvényesülése vagy ezen eszközök által okozott károkért való felelősség irányai mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása és szükség esetén jobbító javaslatok megfogalmazza hozzájárul az egyébként meglévő innovációs potenciál kiaknázásához. Ez a könyv a fenti kérdések mentén négy nagy területet vesz...

Részletek

70 milliárd dollárból fejleszti új, digitális infrastruktúráját a Tencent nevű kínai informatikai óriásvállalat

„A kínai technológiai konszern 500 milliárd jüant készül felhőalapú számítástechnikai, mesterséges intelligencia és kiberbiztonsági fejlesztésekre fordítani. Hatalmas beruházásra készül a kínai Tencent technológiai óriásvállalat, hogy új technológiai infrastruktúrát fejlesszen ki a következő öt évben - adta hírül a kínai Hszinhua állami hírügynökség tulajdonában lévő Sanghaj Csengcsüen Pao (Shanghai Securities News) című lap. A Tencent képviseletében Dowson Tong ügyvezető alelnök - a kínai kormány felhívását követve - bejelentette, hogy 500 milliárd jüant, vagyis átszámítva 70 milliárd dollárt ruháznak be a következő öt esztendőben...

Részletek

Orwell már Kínában is? A társadalmi kreditrendszerek

„2014-ben a Kínai Népköztársaság Államtanácsa közzétett egy irányelvet egy úgynevezett társadalmi kreditrendszer megalkotásáról1, amely felszólította a teljes kínai államapparátust az irányelv végrehajtására 2020-ig. E dokumentum jellegzetessége, hogy inkább politikai célkitűzés hatását kelti, semmint egzakt módon megfogalmazott jogszabályét. A preambulumának első bekezdése úgy fogalmaz, hogy az SCS a szocialista piacgazdaság egyik legfontosabb eleme, és e rendszert törvények, rendeletek, önkormányzati rendeletek és különböző szabványok alapján alakítják ki. Jelentőségét mutatja, hogy az itt lefektetett célok elérését a pártkongresszus az aktuális ötéves tervnek szánta. Legfőbb célja...

Részletek

Könyvek a Big Data jelenségről

„A digitalizáció különféle formái révén létrejövő adatoknak és azok használatának egyre általánosabbá, a hétköznapi életben is egyre érzékelhetőbbé válásával párhuzamosan a jelenségről szóló könyvek száma is gyorsan növekedett az elmúlt években. A Big Data szóösszetétel többnyire már a könyvcímben is megjelenik, amely kifejezés nagy karriert befutva mára már elvesztette újdonságértékét, azt fokozatosan átadva új divatkifejezéseknek. A Google találatok száma a „Big Data” szavakra 188 millió volt 2019. szeptember végén; ha mindegyik lapot meg szeretné valaki nyitni, akkor másodpercenként egy lap megnyitása mellett...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 18.

A digitális diplomáciára fordított erőforrások megtérülése Az elmúlt években – és ez az idő lassan már egy jó másfél évtizedre tehető – a digitalizáció meghódította a diplomácia merev, tartózkodó, távolságtartó, sokak szerint máig arisztokratikus világát. A diplomáciatörténet fejlődésének lassan hömpölygő évszázadaihoz mérten szinte szemvillanásnyi idő alatt változott meg a külkapcsolati feladatokat ellátó közigazgatási intézményrendszer munkarendje, folyamatszabályozása. Mi több: változtak, méghozzá alaposan, a diplomaták által vallott értékek, normák, alapelvek is. A külügyminisztériumok „felköltöztek” a közösségi média platformokra, virtuális nagykövetségeket nyitottak, online tudásmenedzsment rendszereket...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 23.

Kiberdiplomáciai részleget állítanak fel az Észt Külügyminisztériumban Az észt kormány szeptember 12-én hagyta jóvá az önálló kiberdiplomáciai részleg megalakítását az ország külügyi apparátusán belül. A kibertér biztonságának kérdései ma egyre több állam külpolitikai célrendszerében sorolódnak mind előbbre és előbbre – kommentálta az intézményfejlesztési lépést Urmas Reinsalu, ész külügyminiszter. A nyugati szövetségen belül ugyanakkor Észtországot a kiberbiztonság kérdéseinek egyfajta szakértőjeként tisztelik, ezért aztán logikus lépésnek tűnt a tématerület magasabb szintre emelése a külügyi intézményrendszerben. Az új minisztériumi részleget Heli Tiirma-Klaar rendkívüli nagykövetasszony fogja...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 1.

Az ENSZ szakmai párbeszédet indít az államok kibertérbeli viselkedéséről - kettőt is Hamarosan megkezdi a munkát az ENSZ égisze alatt létrejött különleges munkacsoport, amely az „államok viselkedését” hivatott vizsgálni a kibertérben. Pontosabban: az egyik munkacsoport, merthogy mindjárt kettő is alakult, az egyik Oroszország, a másik pedig az Egyesült Államok kezdeményezésére. Ami önmagában is jól mutatja: az egyre erősödő rivalizálás a két nagyhatalom között gyors tempóban terjed át a mindinkább meghatározóvá váló ötödik geopolitikai dimenzióra, azaz a kibertérre is. A fejlemények előtörténetéhez tartozik,...

Részletek

Ellentmondások, félreértések és az összetett igazság Kína társadalmi hitelrendszeréről (social credit)

„A GovInsider hasábjain a Hongkongi Egyetem docense részletes leírásban, átfogóan mutatja be a ma már a széles sajtónyilvánosságban is nagy vihart kavart kínai társadalmi hitelrendszert (THR), rámutatva néhány közkeletű félreértésre és a megvalósítás ellentmondásosságára. Alapvető állítása, hogy egy jól megtervezett, jól működő fékekkel és ellensúlyokkal ellátott THR gazdasági fellendüléshez és a társadalom jobb működéséhez vezethet. Rámutat arra, hogy miközben a hitelesség, a tisztelet és a bizalom a konfuciánus gondolatkör és értékrend alapvető eleme, napjaink kínai valóságában a tisztességtelen magatartás burjánzott el a...

Részletek

Az üzleti döntéshozatalhoz felhasznált közigazgatási adatok értéke

„Az Amerikai Közgazdasági Társaság lapja, a Journal of Economic Perspectives aktuális számában megjelent elemzések egyike az üzleti döntésekben felhasznált amerikai közigazgatási adatok piaci értékének meghatározására tesz kísérletet (The Value of US Government Data to US Business Decisions). A szerzők megfogalmazása szerint az Egyesült Államok kormányzata a gazdasági és pénzügyi adatok, statisztikák, elemzések, előrejelzések „nagytermelője”. A közigazgatás az adatokat közjavakként gyűjti össze, rendezi és publikálja azokat a polgárok, kormányzati ügynökségek, kutatók, nonprofit szervezetek és üzleti szereplők részére. Mivel azonban a folyamat során pénzmozgásra...

Részletek
Page 1 of 2 1 2