gazdaságközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Az adat a városok hajtóereje

Szerző: 2018. június 3.június 25th, 2019No Comments

„Ismét összeültek az okos város vonatkozásban érintett piaci és állami szereplők az IDC Smart City Forum keretein belül. A két leghangsúlyosabb témakör az adatok gazdasági újrahasznosítása és a lakossági igények megismerése volt.

A májusi IDC Okos Város Fórum a megfelelően kialakított digitális és okos infrastruktúrák mellett az új lehetőségek elfogadásának növelésére és a hatékony kommunikációra fókuszált. Hiába ugyanis a legújabb technológia, az okos megoldások gyakran azért nem tudnak megfelelően működni, mert az érintettek nem kommunikálnak a lakosokkal, nem ismerik a jövendőbeli felhasználók igényeit és szokásait. Az egész napos szakmai fórumon a kormányzati szereplők, az önkormányzatok képviselői és piaci cégek is bemutatták gondolataikat. Az előadások között két nemzetközi példa is helyet kapott, Jan Alexa a cseh városok okossági értékelésének módszertanát mutatta be, a Belgiumban található Gentet pedig Karl-Filip Coenegrachts képviselte.

Gál András Levente a Digitális Jólét Program állandó szakértőjeként a kormányzati összehangoló szerepükről és saját feladataikról beszélt, illetve hangsúlyozta, hogy az állampolgárok aktív bevonása és részvétele nélkül nem beszélhetünk okos városokról. A parkolás problémájának megoldásába Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese vezette be az érdeklődőket, melynek egyik alternatívája a szenzorokkal ellátott parkolóhelyek biztosítása, és ezek térképes megjelenítése. Vámos Zoltán a Tungsram Group fényforrás ágazati igazgatója a San Diegoban bevezetett okos világítást, és az egymással kommunikáló lámpákat mutatta be. Ám nem kell jó gyakorlatokért ennyire messzire utazni, ugyanis már a XII. kerületben is zajlik egy pilot program, melynek keretein belül a lámpatestek egyben mérőként is funkcionálnak, adatokat gyűjtve ezzel a forgalomról, az autók sebességéről, a hőmérsékletekről, az UV sugárzás mértékéről, a városi zajról vagy akár a légszennyezettségről is.

Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója előadásában az épített környezetről és annak rendelkezésre álló adatbázisairól beszélt, melyhez nagy segítséget nyújtanak az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) alkalmazásai. Kiemelte az ÉTDR-t, az e-naplót és az e-közmű rendszert, melynek adatai kivétel nélkül hozzájárulnak településeink megismeréséhez, valamint támogatják az önkormányzatok munkáját is. A jogszabályi környezet egyelőre nem minden szakrendszer esetében engedélyezi az adatok elérhetőségét, azonban léteznek jelenleg is bárki számára elérhető adatbázisok, ilyen például a Helyi Művi Értékvédelmi Kataszter, az idén 20 éves TeIR, vagy akár az Okos város online példatár, amely térképen ismerteti a hazai és nemzetközi példa értékű gyakorlatokat. A Lechner Tudásközpont a már létező szakrendszerek mellett új nyilvántartások létrehozásán is dolgozik, amelyek közül a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszert (4TR) mutatta be részletesebben. Ez a területi és településtervezés lépéseinek biztosít egységes webes platformot, valamint az egyeztető felület mellett térképes megjelenítésre is lehetőséget ad.

A fenntartható várostervezés kortárs kérdéseiről és a városfejlesztésben szerepet játszó adatokról szóló műhelybeszélgetésen Szemerey Samu vezető településügyi szakértő képviselte a Lechner Tudásközpontot. A workshop során fény derült arra, hogy a legtöbb szervezet rendelkezik valamilyen térinformatikai rendszerrel, azonban a létrejövő adatokat kizárólag a legszűkebb belsős feladatoknál használják fel. További témaként merült fel a vezetői elköteleződés és a kompetencia kiépítése is.”

Forrás:
Az adat a városok hajtóereje; Fenyővári Bernadett; Lechner Tudásközpont; 2018. június 1.
Dr. Sik András (Lechner Tudásközpont): Az építésügy-településügy informatikai rendszerei és fejlesztései; 2018. május 30. (PDF)