gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarszakirodalomtársadalomtechnika

Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon

Szerző: 2018. június 4.No Comments

Az automatizálás alapjaiban fogja átalakítani a világgazdaságot és a munkaerőpiacokat, mivel a munkafeladatok közel 49 százaléka már jelenleg is automatizálható technikailag
A hagyományosan emberek által végzett feladatokat automatizáló új technológiák már az ipari forradalom óta folyamatosan alakítják át a munkahelyeket és javítják az emberek életkörülményeit. Az automatizációs technológia mostani fejlődése új korszakot nyit a globális munkaerőpiacon, hiszen az automatizálás ma már széles körben és folyamatosan csökkenő költség mellett alkalmazható bonyolultabb, gondolkodást is igénylő feladatok elvégzésére. Miközben az automatizációs technológiák már jelenleg is átformálják a munkaerőpiacokat az egész világon, a McKinsey Global Institute (MGI) előrejelzése szerint az automatizáció valószínűleg inkább átalakítja, mintsem felváltja az emberi munkavégzést. Miközben a ma létező automatizálási technológiákkal az összes szakma csak kevesebb mint 3 százalékát lehetne teljes körűen kiváltani, 10-ből 6 munkahely esetében a munkafeladatok legalább harmadát érinti az automatizálás.

Az automatizálás úgy járulhat hozzá a magyar GDP növeléséhez, hogy egyidejűleg növeli a termelékenységet és jelent megoldást a munkaerőhiányra
Az automatizálás megfelelő időben érkezik Magyarországra ahhoz, hogy meg lehessen valósítani azokat a hosszú távú hatékonyságjavító intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez és a növekedés fenntartásához. Az automatizálás azonnali előnye, hogy választ jelenthet az egyre erősödő munkaerőhiányra, amely ma gátolja a gazdaság további növekedését. Miközben az 1989-es rendszerváltozást követően a GDP visszaesett, és több mint egymillió ember veszítette el a munkahelyét, az 1995-től 2009-ig tartó időszakban a gazdasági növekedés alapja a tőkeberuházások és a termelékenység évente mintegy 2,3 százalékos növekedése volt. 2010 óta a foglalkoztatottság emelkedése vált a gazdasági növekedés legfőbb hajtóerejévé. A munkavállalók száma 3,73 millióról 4,35 millióra nőtt az elmúlt hét évben, köszönhetően az aktivitási ráta és a foglalkoztatottság növekedésének. A foglalkoztatottság gyarapodása fokozatosan közelíti felső határát, miközben a termelékenység egyes iparágakban csökkent. A megfelelő intézkedések segítségével az automatizáció lehetőséget teremt a magasabb hozzáadott értékű munkák felé való elmozdulásra és a termelékenység növelésére.

Az automatizálás bevezetésének üteme lehetővé teszi az alkalmazkodást a vállalatok, a munkaerőpiac és a politikai döntéshozók számára, hogy felkészüljenek a változásokra
A lehetőségek mellett az automatizáció társadalmi és gazdasági kihívásokat is jelent, amelyek közül nem elhanyagolható tényező a széles körű elutasítás a magyar társadalomban. Egy 2017-es Eurobarometer-kutatásból kiderült, hogy a magyarok 38 százaléka negatívan értékeli az automatizálást. Ez az értékelés az egyik leginkább elutasító az Európai Unióban, feltehetőleg a 90-es évek gazdasági átalakulásáról megmaradt rossz emlékek miatt. Elemzésünk szerint az automatizáció két okból sem hoz majd olyan negatív változást, mint amitől sokan félnek. Először is az automatizálás nem azonnal fog bekövetkezni, mivel az átállás ütemét egyszerre határozza meg a technikai megvalósíthatóság, a társadalmi és az infrastrukturális felkészültség, valamint az automatizálás gazdasági előnyei. A vállalatok számára időbe telik, hogy először a betöltetlen álláshelyeket részben emberi munkaerővel, részben automatizált gépekkel töltsék be, ez pedig kellő időt biztosít a vállalkozásoknak, a munkaerőpiacnak és a politikai döntéshozóknak, hogy felkészüljenek az átállásra. Másodszor, az automatizálás a gazdasági fejlődéssel együtt új szakmákat fog létrehozni, és növelni fogja a magas hozzáadott értékű munkahelyek számát, ezáltal generálva magasabb jövedelmeket, ami pedig további keresletet és újabb munkahelyeket teremt.

2030-ig az automatizálás Magyarországon 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást kifejteni a mérsékelt ütemezési forgatókönyv alapján
Fő megállapításunk az, hogy az automatizálás a termelékenység növelésén keresztül évi 0,8 százalék és 1,4 százalék közötti arányban gyorsíthatja a gazdasági növekedés ütemét Magyarországon. Becsléseink szerint a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal a magyar munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni, ami összhangban van a globális átlaggal. Az automatizálás hatása úgy jelentkezik, hogy az adott munkahely feladatainak egy bizonyos részét váltja ki, a teljes körű automatizáció nem jellemző.
A többi országhoz hasonlóan az automatizálásban rejlő potenciál Magyarországon is a közepes jövedelmű munkahelyeknél a legnagyobb, amelyeknél magasabb a kiszámítható és ismétlődő feladatok aránya. Számos alacsony képzettséget igénylő tevékenységet is automatizálni lehet, a rendelkezésre álló technológiáktól és a gazdasági megtérüléstől függően.
Az automatizálás jelentősen növelheti a magas színvonalú szolgáltatások iránti keresletet – például az oktatásban, a pénzintézeteknél, az egészségügyben vagy a vendéglátóiparban. A magas minőségű szolgáltatásokban jól képzett szakemberekre és vezetőkre van szükség, valamint olyan munkaerőre, amely magas szintű kreativitással, komplex problémamegoldó, társadalmi és interperszonális készségekkel rendelkezik. Ezen technológiák elterjedése új foglalkozásokat is fog teremteni, különösen olyanokat, amelyek az automatizált technológiák alkalmazásával, fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatosak.

Miközben az automatizálás széles körben reáljövedelem-növekedéshez fog vezetni, egyben felgyorsíthatja jövedelemkülönbségek növekedését is. Mivel az automatizálás tőkeigényes, a tőke szerepe is növekedhet az értékteremtésben. A politikai döntéshozóknak a fenti kockázatok kezelése érdekében együtt kell működniük a vállalkozásokkal és az oktatási intézményekkel..:”

Forrás:
Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon; David Fine, Havas András, Solveigh Hieronimus, Jánoskuti Levente, Kadocsa András, Puskás Péter; McKinsey & Company; 2018. május (PDF)