gazdaságközigazgatás: magyar

Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos: helyi érdekű, lokális beruházások helyett térségfejlesztésre kell törekedni

Szerző: 2018. június 10.No Comments

„Nem helyi érdekű, lokális beruházások garmadáját kell megvalósítani a Modern falvak programban, hanem térségfejlesztésre törekedni – jelentette ki lapunknak adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár jelezte: arra törekednek, hogy a program alapkoncepciója az év végére elkészüljön, és a társadalmi egyeztetések lefolytatása után az első fejlesztések forrásigénye akár 2020-ban, de legkésőbb 2021-ben bekerülhet a költségvetésbe.

– Május 18-tól kormánybiztosként ön felel a modern települések fejlesztéséért. Mire terjed ki a megbízatása?
– Egyrészt a Modern városok program felügyelete, koordinálása tartozik hozzám. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a program első megállapodásait 2015-ben írta alá a szükséges fejlesztésekről, az utolsó szerződés pedig 2017 nyarán született meg a kormány és Hódmezővásárhely között. A kabinet már 2016-ban döntött 50 milliárd forintnyi támogatásról, és ez az összeg azóta százmilliárdos nagyságrendű éves szinten. A Modern városok program koordinálása mellett a Modern falvak program kidolgozása és előkészítése is a feladatom.

– Alig két hét telt el azóta, hogy kinevezték kormánybiztosnak. Át tudta tekinteni a folyamatban levő fejlesztéseket?
– Több mint 260 beruházás tartozik a Modern városok programhoz, ezek közül körülbelül hatvan nagy közlekedési fejlesztés. Jellemzően gyorsforgalmi utak építéséről van szó, de egyéb közlekedési beruházások is bekerültek ebbe a csomagba. A kormány kitűzött egy nagyon világos célt, hogy minden megyei jogú várost el lehessen érni gyorsforgalmi úton. Sőt, határozott szándék az is, hogy a végeken fekvő megyei jogú városokból a határhoz is el lehessen jutni gyorsforgalmi úton. Ez a program fut, 2010 és 2017 között több mint 380 kilométer kétszer két sávos út épült, de a következő években több száz kilométeren lesznek hasonló beruházások. A többi kétszáz fejlesztést kifejezetten helyben fogalmazták meg a városok. A Modern városok program összes költsége meghaladja a 3500 milliárd forintot, és ebből eddig körülbelül 850 milliárd forintot már kifizettek. Az összeg kétharmada hazai forrás.

– Korábban szó volt arról, hogy a fejlesztések egy részét tartalmi szempontok miatt újra kell tárgyalni, több tucat beruházás előkészítés alatt áll, míg egyes programelemek vitás helyzetek, érdekellentétek miatt elakadtak. Mekkora feladatot jelent ez?
– Miután a kormány kétéves periódusban állapodott meg a megyei jogú városokkal, így értelemszerűen vannak olyan települések, ahol már 2015-ben megkezdték egyes fejlesztések előkészítését, de vannak olyan városok, ahol ehhez a munkához csak 2017 nyarától foghattak hozzá. Fontos megjegyezni azt is, hogy a megállapodások megkötése óta megváltozhattak a körülmények és az igények is az egyes programok esetében. A Modern városok program nem merev, fix, hanem folyamatosan pulzál. Komoly csapatjátékról, szerteágazó rendszerről van szó, a fejlesztések rendkívül sok szereplőt érintenek. Ezt a rendszert kell kormánybiztosként koordinálni. Most azon dolgozom, hogy minél hamarabb kiépítsük a szükséges apparátust, amely hatékonyan tudja segíteni a munkát.

– Említette, hogy a Modern városok program összes költsége meghaladja a 3500 milliárd forintot. Tartható lesz az összeghatár?
– Ebben a kérdésben politikai döntésnek kell születnie, hiszen az építőipari áremelkedések ezt a programot sem kímélik. Határozni kell arról, hogy lehetséges-e a hozzárendelt források bővítése, az ütemezés módosítása vagy esetleg a programok közötti átcsoportosítás.
– Többször elhangzott az is, hogy a Modern városok programnál a céldátum 2022. Elképzelhető, hogy lesznek késések a beruházásoknál?
– Nagyon szeretném, ha tartani tudnánk a határidőket, és a lehető legtöbb fejlesztést be tudnánk fejezni az eredeti ütemterv szerint. A legfontosabb azonban nem a céldátum betartása, hanem az eredmény. Éppen ezért felkészültem arra, hogy az utóbbi érdekében, indokolt esetekben módosulhatnak a határidők.

– Tervezi, hogy végiglátogatja a megyei jogú városokat, és személyesen egyeztet a polgármesterekkel?
– Olyannyira, hogy már el is kezdtem az egyeztetéseket. Sőt, határozott célom, hogy az országgyűlési és a választókerületi munka mellett bő egy hónap alatt be is fejezzem a tárgyalásokat a városok vezetőivel.

– Számít arra, hogy ezeken a megbeszéléseken tömegesen kezdeményeznek változtatásokat a polgármesterek?
– Már vannak ilyen kérések, de minden esetben egyedi döntéseknek kell születniük, és fontos az indokoltság mint szempont. Azonban minél több új felvetés jön, az annál inkább kitolja a határidőt, éppen ezért korlátlan számú módosítást nem tartok szerencsésnek.

– A Modern falvak program végrehajtásáért is ön felel. Hol tart jelenleg ez az elképzelés?
– Itt még az alapkoncepció kialakításánál tartunk, amelyet legkésőbb az év végéig szeretnénk letenni a kormány asztalára. Célom, hogy ez olyan legyen, amely minden érintett véleményét tükrözi. Éppen ezért a lehető legszélesebb körben szeretnék társadalmi egyeztetést lefolytatni, hogy a program valóban a vidékfejlesztést szolgálja, és a valós problémákra reagáljon. Még az érintett lakosok véleményére is kíváncsi vagyok, ám azt még ki kell dolgozni, hogy ezeket az ötleteket, javaslatokat hogyan tudjuk becsatornázni. Egy biztos, nem helyi érdekű, lokális beruházások garmadáját kell megvalósítani, hanem térségfejlesztésre törekedni.

– Mi a Modern falvak program stratégiai célja?
– A vidék népességmegtartó erejének növelése. Az urbanizáció intenzitása már a Kádár-korszakban, de főleg a rendszerváltás után rendkívüli módon felgyorsult, amelynek káros hatásai is vannak. Ha az emberek a falvakból városokba költöznek, akkor kis közösségek szűnnek meg, és ezeréves tudás és sok régi hagyomány veszik oda. Fontos probléma az is, hogy ha egy nagyváros népessége hirtelen megnő, akkor ott leszakadó negyedek jöhetnek létre, amire számos példát látni Nyugat-Európában és az USA-ban. A Modern falvak programmal ez a veszély kiküszöbölhető, és a falvakból történő elvándorlást meg lehet állítani, sőt vissza lehet fordítani, ami mindenkinek az érdeke.

– Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint éves szinten 4-500 milliárd forintra lenne szükség a vidék fejlesztésére, és a forrásokat két-három leszakadt régióba kellene összpontosítani. Egyetért ezzel?
– Nem. A Modern falvak program egész Magyarországról szól, ezért a kormány célja, hogy minden magyarországi falu és kisváros érdeke érvényesüljön benne, minden vidéki ember nyertese legyen a kezdeményezésnek. Schmidt Jenővel egyébként az elsők között vettem fel a kapcsolatot, és biztosítottam arról, hogy a TÖOSZ-ra is stratégiai partnerként tekintek a program részleteinek kidolgozásában. Azonban nem tartom célszerűnek, hogy forrásigényekről beszéljünk akkor, amikor még nincs készen a koncepció. Sok munka, egyeztetés, társadalmi párbeszéd és kutatás vár ránk a kollégáimmal a közeljövőben, ennek a folyamatnak az érdekvédelmi szervezetek is részesei lesznek, a végleges programot pedig a kormány fogja elfogadni.

– Mikor és milyen ütemezésben kaphatnak forrásokat a települések?
– Ha az alapkoncepció az év végére elkészül, és megfelelő ütemben lefolytatjuk a társadalmi egyeztetéseket, akkor nem tartom elképzelhetetlennek, hogy lesznek olyan fejlesztések, amelyek forrásigénye már a 2020-as költségvetésbe is bekerülhet. Azonban sok vélemény, döntés kell hogy konszenzussá váljon, így én a 2021-es büdzsében számítok a Modern falvak program első nagyobb kifizetéseire. Reményeim szerint egy olyan fejlesztési program indul a falvak és kisvárosok életében, amelyre még nem volt példa. Ez azonban korszakos gondolkodást igényel, amely átível a parlamenti ciklusokon.”

Forrás:
Példátlan fejlesztések a végeken; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2018. június 8.