gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarszakirodalom

Magyar Nemzeti Bank: növekszik a korszerű, digitális fizetési módok szerepe, de a pénzforgalmi szolgáltatások árai Magyarországon relatíve magasak

Szerző: 2018. június 10.No Comments

„Az év folyamán a fizikai elfogadóhelyek és a POS-terminálok száma egyaránt közel negyedével nőtt. Emellett 2017 a kényelmes és gyors érintéses technológia használatában is az áttörés éve volt, amely meghatározóvá vált a hazai kártyás fizetéseknél, a kártyás vásárlási forgalom túlnyomó része már ilyen módon bonyolódott le. Ezt elősegítette az érintéses infrastruktúra bővülése, melynek eredményeként a fizetési kártyák több mint 70, a POS terminálok 80 százaléka támogatja az új technológia használatát. Az internetes kereskedelem fejlődését jelzi a kártya fizikai jelenléte nélkül lebonyolított online fizetési kártyás tranzakciók forgalmának nagymértékű növekedése, bár ezen forgalom aránya az összes fizetési kártyás tranzakcióhoz képest továbbra is viszonylag alacsony.

A pénzforgalmi szolgáltatások árai Magyarországon más országokkal összehasonlítva, a pénzügyi tranzakciós illeték árnövelő hatását kiszűrve is relatíve magasak. Jelentős a tranzakciószámtól és a fizetési megbízás értékétől függő díjak alkalmazásának az aránya különös tekintettel az átutalásokra, amely az elektronikus pénzforgalom költségeit az azt igénybe vevők számára nagymértékben növeli. Ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatók a tranzakciószámtól és értéktől független csomagárazást más európai országoknál kisebb arányban alkalmazzák. Az MNB 2018-ban részletes elemzést készít a pénzforgalmi szolgáltatások árazásáról, és párbeszédet kezdeményez a pénzforgalmi piac szereplőivel arról,
hogy milyen lépésekkel érhető el már rövid távon az ügyfelek számára kedvezőbb, az elektronikus műveletek használatát ösztönző árazás Magyarországon.

Az azonnali fizetési rendszer létrehozása minden érintett közös érdeke, a rendszerre épülő szolgáltatásokkal jelentős mennyiségű készpénzes tranzakció elektronizálása válik lehetővé. A középtávon nemzetközi szinten is széleskörben azonnalivá váló pénzforgalom számos gazdasági folyamat modernizálását teszi lehetővé. 2017-ben a GIRO Zrt. megkezdte az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra és a kiegészítő szolgáltatásokat támogató további rendszerek létrehozását, ezzel párhuzamosan pedig a csatlakozó pénzforgalmi szolgáltatóknál is elindultak a fejlesztések. Év végén az MNB elfogadta és közzétette az azonnali fizetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint nyilvánossá váltak a rendszer működésének részleteit leíró szabálykönyvek is. A rendszer biztonságos, megbízható működését támogató likviditáskezelési keretrendszer véglegesítése is folyamatban van.

Az azonnali fizetési rendszerrel megvalósuló valós idejű pénzforgalom hatékonyabbá teszi a pénzügyi szektor működését, valamint növeli a gazdaság versenyképességét. A minél kedvezőbb nemzetgazdasági hatások eléréséhez olyan széleskörben használható fizetési megoldásokra van szükség, amelyek a fizetési helyzetek túlnyomó többségében biztosítják az azonnali fizetés lehetőségét. A központi rendszer funkciói (pl. a számlaazonosítóként használható mobilszámok és e-mail címek, illetve a fizetési kérelem üzenetek) támogatják a modern fizetési szolgáltatások fejlesztését. Az MNB és a piac közös érdeke, hogy e szolgáltatások az ügyfelek számára olcsók legyenek, az árazás szerkezete pedig a tranzakciószám jelentős növekedését ösztönözze. A szükséges beruházások megtérülését nem a magas áraknak, hanem a megjelenő új tranzakciós forgalomnak kell biztosítania. Az MNB határozott elvárása, hogy a piaci szereplőknél már az induláskor elérhetőek legyenek nyílt szabványokon alapuló, átjárható, egyszerűen kezelhető és biztonságos azonnali fizetési megoldások.

Az elmúlt évek technológiai innovációja révén elméletben lehetővé vált, hogy a jegybankok digitális formában is teremtsenek széles körben elérhető jegybankpénzt. A digitális jegybankpénz bevezetése alapvetően változtatná meg a pénzügyi közvetítő szektor működését és több szempontból érinti a központi bankok feladatkörét. Az érintett jegybanki területek közé tartozik a pénzforgalom, amelynek hatékonysága nőhet az új típusú jegybankpénz forgalomba hozatalával, mert a készpénz költséges előállítása és kezelése helyett a digitális formátum társadalmi szinten megtakarítást eredményezhet. Azonban számos kihívás és kockázat is felmerül, nemcsak a pénzforgalom, de a monetáris politika és pénzügyi stabilitás szempontjából is. Az MNB, összhangban többek között az angol, a dán, a svéd jegybank vagy az Európai Központi Bank elemzési munkájával szakmai szempontból fontosnak tartja a kérdés megalapozott vizsgálatát.

Az elmúlt években egyre több virtuális pénz jelent meg, amely központi kibocsátó és működtető intézmény nélkül, legtöbbször a blokklánc technológia felhasználásával a jelenlegi pénzügyi szektortól független szolgáltatásokat kínál…az MNB, együttműködve más állami szereplőkkel, a nemzetközi tendenciákat követve folyamatosan vizsgálja azt a kérdést, hogy kell-e és ha igen, akkor milyen módon szabályozni a virtuális pénzek működését…”

Forrás:
Fizetési rendszer jelentés 2018; Magyar Nemzeti Bank; 2018. június 7. (PDF)