„A júniusi Smart City konferencián az önkormányzati, tanácsadói és finanszírozói oldalt képviselő szakemberek ültek össze, hogy megvitassák a települések fejlesztési kérdéseit az igények felmérésétől kezdve egészen a rendszerek üzemeltetéséig és társadalmasításáig.

Második alkalommal rendezte meg a Portfolio a Smart City tematikájú konferenciáját. A városokat átformáló önkormányzati beruházások gyakran ütköznek anyagi korlátokba, így a konferencia első szekciója a pénzügyi forrásokról, és azok felhasználásáról szólt. Simon Katalin az MFB vezérigazgató-helyettese a finanszírozási lehetőségekbe vezette be az érdeklődőket, nagy hangsúlyt helyezve a kockázati tőke jelentőségére, mely az okos városoknál egyre nagyobb szerepet kap. A pénzügyi témát kiveséző kerekasztal beszélgetésen a tanácsadói, a finanszírozói és az önkormányzati oldal is képviselte magát. Az okossá válás minden város számára mást és mást jelent, mivel a települések eltérő célokat tűznek ki maguknak, közös nevező azonban a fenntarthatóság, illetve a lakók mindennapjainak megkönnyítése. Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője szerint hiányzik a rugalmas és összehangolt gondolkodás az üzleti és az önkormányzati projektek között. Kiemelte a kompetenciahiányt is, melyben a vállalati szektor is érintett. Megoldást kínálhatnak azonban a pilot programok, melyek segítik a folyamatok elsajátítását, valamint tanácsadók közbenjárásával szinte minden akadály legyőzhető, hiszen ők azok, akik össze tudják hangolni a finanszírozói oldal mentalitását az önkormányzatok gondolkodásával.

A smart folyamatokban a nagyvárosok élenjárók, azonban a kisebb települések körében is egyre elterjedtebbek a mindennapokat megkönnyítő rendszerek. A kevésbé megtérülő projektek finanszírozásának problémájával azonban mérettől függetlenül minden településnek szembe kell néznie. Ebben az esetben nem kizárólag gazdasági haszonra kell gondolni, hiába van ugyanis egy jól működő okos rendszer, ha annak működését nem ismerik a település lakói. További problémát jelent az önkormányzatoknak, hogy a rendszerek üzemeltetésére gyakran már nincs elegendő keretük.

A konferencia második szekciója a jövő városközpontjaira és a városi közlekedésre fókuszált. A városfejlesztés legfontosabb alapja a lakók igényeinek megismerése és figyelembe vétele. Ágházi Gyula a Gránit Pólus Csoporttól kiemelte a munkavállalók számára megfelelő munkakörnyezet kialakítását, említette többek között a rugalmas munkavégzést és a kikapcsolódást segítő tereket is, melyekhez az épületeknek a lehető legjobban kell igazodniuk. A mindennapokat befolyásoló technológiai fejlődésről szóló kerekasztal beszélgetés a jövő városközpontjait érintve elsősorban a közlekedésre fókuszált, többek között az egyre elterjedtebb megosztáson alapuló megoldásokra, mint például a MOL Bubi. A napról napra változó igények miatt az ingatlanok megtervezésekor fontos figyelembe venni azt, hogy a későbbiekben az épület funkciója megváltoztatható legyen, ha a társadalom azt kívánja meg. Egy okos városnak képesnek kell lennie felismerni a változásokat, és ehhez a jogszabályoknak is igazodnia kell. A smart city nem csupán digitális fejlesztéseket foglal magában, hanem a legegyszerűbb, mindennapokat megkönnyítő megoldásokról is szól, ilyen lehet például egy új buszsáv bevezetése. Ezt azonban megnehezíti az közigazgatás és a piac eltérő tempója, ugyanis az önkormányzatokat gyakran korlátozza egy felsőbb szintű jóváhagyásra vagy megerősítésre várás.

A városokra fókuszáló harmadik szekciót Tordai Péter az E2 Hungary pénzügyi igazgatójának előadása indította, aki hangsúlyozta, hogy a legtöbb esetben több a társadalmi megtérülés, mint a gazdasági. Erre ellenpéldaként az okos világítást hozta fel, amely többek között az elhaladó forgalmat is méri, így sötétedés után nem ég feleslegesen a lámpa teljes intenzitással. „Az okos város nem egyszeri akciókból, beruházásokból, szigetszerű megoldásokból áll össze, hanem egy olyan működési modell, amely a folyamatos fejlesztésre épít, a fejlesztések középpontjában pedig a települések legfontosabb szoftverei, a lakosság és a helyi cégek állnak” – mondta előadásában Rab Judit, a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztályának vezetője. A fejlődési folyamatoknál fontos tudni, hogy a városok pontosan honnan hová tartanak, illetve ezeket az adatokat szükséges elemezni is, ezért dolgoznak a Lechner Tudásközpont szakértői a „Település értékelés és monitoring rendszer”-en, amely várhatóan nyáron lesz elérhető az érintett szakmai szereplők számára.

A legnagyobb magyar városok okosodását körüljáró panelbeszélgetésen kiderült, hogy hatalmas felelősség hárul a településekre, azon belül is leginkább az önkormányzatokra, ugyanis folyamatosan biztosítaniuk kell a javuló minőségű közszolgáltatásokat, így egy-egy új projekt esetében nem változhatnak kísérleti laborokká. Ezzel magyarázható az, hogy szívesebben választanak országos szinten már bevált mintákat.”

Forrás:
Az Okos Város, mint működési modell; Lechner Tudásközpont; Fenyővári Bernadett; 2018. június 11.
Szerkesztői megjegyzés: „…az önkormányzatoknak folyamatosan biztosítaniuk kell a javuló minőségű közszolgáltatásokat, így egy-egy új projekt esetében nem változhatnak kísérleti laborokká. Ezzel magyarázható az, hogy szívesebben választanak országos szinten már bevált mintákat.”Jól értjük, amit olvasunk? Komolyan gondolta ezt valaki, 2018-ban? „…szívesebben választanak országos szinten már bevált mintákat”, azaz országos szinten lehet kísérletezni, városi szinten nem?

Lásd még: Ez volt a konferencia: Smart City 2018 Fókuszban a magyar városok; 2018. június 7.