gazdaságközigazgatás: magyartechnikatudomány

Magyarok a Szilícium-völgy nyomában: tudományos és technológiai parkok rendszere épül ki Magyarországon

Szerző: 2018. július 7.No Comments

„Szinte hetente jelentenek be új kutatás-fejlesztési együttműködéseket vállalatok és egyetemek, és hamarosan hat science park is létesül az országban. Mórucz Norbert, az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének elnöke szerint kiugrási lehetőséget hoz az új irány.
Egy évtizede még az ipari parkokban látták a gazdaság fejlődését, ma már a tudományos és technológiai parkokban. Az előbbiek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket?
A gazdasági válság mutatta meg igazán a problémát, 2008–2010-re az iparipark-rendszer ugyanis jelentősen túlfejlődött. Kétszáz ipari park jött létre az országban, s ezeknek valójában csak a fele működött jól. Szükség volt a szereplők megszűrésére és arra, hogy behozzunk egy olyan új modellt, amely más országokban bevált. Így került fókuszba 2011-ben a tudományos és technológiai park (TTP).

Miben több a TTP, mint egy ipari park?
A TTP a hozzáadott értékre fókuszál, tehát nem összeszerelő üzemekről, véletlenszerűen betelepült cégekről és megtöltött iparterületekről szól, hanem egy komplex megvalósítási helyszínről, ahol korszerű infrastruktúra, megfelelő szolgáltatások állnak rendelkezésre. Továbbá a betelepült vállalatok egymáshoz kapcsolódó, technológiaintenzív tevékenységeket végeznek. Ez a rendszer azt támogatja, hogy Magyarország versenyképes legyen a globális gazdaságban, ahová a vállalatok kutatás-fejlesztési központokat tudnak telepíteni.

A külföldi vállalatokat arról szeretnénk meggyőzni, hogy termékfejlesztést és k+f-tevékenységet is hozzanak Magyarországra, a magyar cégeket pedig abban szeretnénk támogatni, hogy saját fejlesztéseikkel növekedési pályára léphessenek. Ehhez szeretnénk megteremteni a feltételrendszert a TTP-kel, az ezért felelős minisztériumokkal több éve együttműködünk a rendszer számára nyújtandó források tervezésében is. Adókedvezményt, uniós támogatást, kedvező árú ingatlant a környező országok is tudnak biztosítani, viszont a magyarhoz hasonló országos hálózat nincs másutt a régióban.

Nem magyar találmányról beszélünk, mi adta az alapmodellt?
A science park adta az alapmodellt, amely a Stanford Egyetem iparfejlesztési koncepciója. Ott úgy indult, hogy el kellett helyezni a gyártásra érett egyetemi spin off cégeket. Ezt a modellt ma Szilícium-völgy néven ismerjük. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál 2011-ben kezdeményeztük, hogy kerüljön be a TTP-minősítés az ipari parkokat szabályozó kormányrendeletbe, ez 2013-ra megtörtént, 2014 óta lehet pályázni a minősítésre.

Milyen kritériumoknak kell megfelelni a minősítéshez?
A hozzáadott érték és az innováció a kulcs. Egy TTP létrehozásához minimum tíz hektár területre van szükség, öt betelepülő vállalkozásra, amelyek legalább 75 munkavállalót foglalkoztatnak. Továbbá rendelkezniük kell együttműködési megállapodással vagy kutatási szerződéssel valamelyik felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóintézettel. Ezenfelül legalább három betelepült cégnek együtt kell működnie kutatási-fejlesztési tevékenységben. Az eredményes címpályázathoz ezenkívül üzleti tervre, költségvetésre, megvalósíthatósági tanulmányra és az ezeket alátámasztó dokumentációra is szükség van.

Hány park rendelkezik ezzel a minősítéssel, és hányra lenne szükség?
Minősítése tizenkettőnek van, két park elbírálás alatt van, további kilenc helyszínen dolgozunk a pályázaton. Az év végére elérhetjük, hogy 23-25 park rendelkezzen minősítéssel, ez már a TTP-rendszer optimális mérete.

Nem fókuszálnak minden ágazatra a TTP-k. Mind más-más profillal rendelkeznek majd?
Az első TTP-k már működő ipari parkok voltak, amelyek tudatos gazdaságfejlesztési koncepcióval rendelkeztek, kiemelt ágazatok szerint határozták meg a partneri kört, technológiai vállalatokat telepítettek, és kapcsolatot építettek ki az oktatási intézményekkel. Ilyen például a zalaegerszegi vagy a szolnoki. A második szakaszt az egyetemi science parkok jelentik, ami a stanfordi modell. A cél, hogy az egyetemek a tudásbázisukat hasznosítsák, és szolgáltatással jelenjenek meg a piacon. Hat egyetem kap ilyen parkot, Debrecenben vélhetően a gyógyszeripar kap nagy hangsúlyt, Miskolcon az anyagtechnológia és az intelligens irányítás, Szegeden a lézerközpont biztosít jó húzóerőt, Pécsen az orvostechnológia, Zalaegerszegen a járműipari tesztpálya adja a profilt, Győrben az Audi révén ugyancsak az autóipar lehet a húzóágazat.”

Forrás:
Magyarok a Szilícium-völgy nyomában; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2018. július 5.