Sikeres városi adatelemzési programok, a Harvard Egyetem jelentése

„A közigazgatási innovációk bemutatására szakosodott StateScoop főszerkesztője, Colin Wood a Harvard Egyetemhez tartozó Ash Center újonnan publikált fehér könyvét mutatja be, amely sikeres gyakorlati példákon keresztül szemlélteti a városi önkormányzatok adatgazdálkodásában rejlő lehetőségek kiaknázhatóságát a közbiztonság, a lakásgazdálkodás, a közegészségügy és a közlekedés-szervezés területén. A kiadvány a konkrét esetek ismertetésén túl adaptálható módszertani útmutatót, valamint az ehhez tartozó űrlapokat, dokumentációkat is tartalmazza. Wood szerint bár a közigazgatási adatelemzésen alapuló programok az elmúlt években szofisztikáltabbak lettek, a fejlődés legtöbb esetben a tévedéseken alapuló tanulás (trial and error) megközelítésén alapult. (Próba-szerencse alapon belevágtak, és a tévedéseket és rossz tapasztalatokat felismerve, majd azokat kiszűrve fejlesztették tovább a programokat.) Az Ash Center fehér könyve azonban immár más városokban is alkalmazható menetrendet és ütemtervet ad azoknak az önkormányzatoknak a kezébe, amelyek máshol már kipróbált gyakorlatokkal vágnának bele az adatgazdálkodáson nyugvó közszolgáltatási megoldások alkalmazásába.

A tanulmány annak a Civic Analytics Network hálózatának tapasztalatain alapul, amely az Egyesült Államok legnagyobb és leginnovatívabb városi önkormányzatainak vezető adatgazdálkodási tisztviselőit tömöríti – adatgondnokokat, belső szakmai tanácsadókat és teljesítmény-menedzsereket. A hálózat tagjai személyes találkozókon keresztül is keresik az előremutató megoldásokat az adatelemzés és –gazdálkodás területén, valamint kutatási eredményeket és bevált jó gyakorlatokat publikálnak. A tapasztalatok alapján – a fehér könyvben részletesen kifejtett módon – öt lépéses receptet ajánlanak az önkormányzatoknak:

  • A megoldandó probléma azonosítása.
  • Az adatok alkalmazhatóságának, megfelelőségének értékelése.
  • A projekt hatályának (scope) meghatározása a célok és az ennek elérését eredményező beavatkozás meghatározásával, a szükséges adatok körének kijelölésével, valamint a feldolgozás módszertani és folyamat-kritériumainak megállapításával.
  • Pilot-projekt indítása, a szükségszerűen előforduló hibák időben történő kiszűrésére.
  • A modell testreszabása és alkalmazása, a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelően.

A dokumentum tíz konkrét példát mutat be adatelemzésen nyugvó sikeres megoldásokra, amelyek segítenek jobban megérteni, hogyan érinthetik az adat-orientált info-technológiai innovációk a helyi önkormányzatok munkáját, négy kiemelt területen:

Közbiztonság
* Füstérzékelő rendszer, tűzkockázati előrejelző modell (New Orleans).
* Rendőrségi korai beavatkozási rendszer (Nashville)

Lakásgazdálkodás
* Házfelügyeleti rendszer támogatása adatfeldolgozással és kockázatelemzéssel (San José)
* Lakás-bérbeadók diszkriminatív gyakorlatának kiszűrése (New York)
* Kármentesítés a Katrina hurrikán káreseményei után (New Orleans)

Közegészségügy
* Klímaváltozás miatt megjelenő új betegségterjesztők (nyugat-nílusi vírusokat hordozó moszkitók) feltérképezése és irtása (Chicago)
* Zika vírus terjedésének megelőzése (több amerikai városban)
* Éttermi felügyeleti rendszer fejlesztése nyílt adatélemzéssel, átláthatóan és valós időben (Chicago)
* Rágcsáló-mentesítés a bejelentések gyors feldolgozásával (Chicago)

Közlekedésszervezés
* „Zéró-vízió” a városi közlekedési balesetekben, a közlekedési adatok és kockázatok elemzésével (New York)

A dokumentum végül általános szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg az adatelemzésen nyugvó szolgáltatások megvalósítására:

  • Nyíltadat-politikai ütemterv elkészítése.
  • Programok indítása és munkaköri leírások készítése az átfogó adatműveltség, az adatokkal való élés készségének széleskörű fejlesztésére.
  • A szervezeti egységek közötti együttműködés ösztönzése, a személyek és adatforrások összekapcsolásával.
  • Össz-szervezeti eljárások alkalmazása az adatvezérelt felismerések, ismeretek támogatására.
  • Az állampolgári aktivitás becsatornázása a városi adatelemzési tevékenységbe.
  • Egyenlőségi és méltányossági védőkorlátok felállítása.

A tanulmány kiemeli, hogy míg több adatelemzési projekt a kezdetektől fogva sikeres, addig a legtöbbnek sokszoros iteráción kell keresztülmennie ahhoz, hogy elérje végül a kitűzött célt. A kormányzatoknak éppen ezért égető szükségük van arra, hogy világos képük legyen az új gyakorlatok állapotáról és az általuk kiváltott következményekről. Az Ash Center fehér könyve e téren is segítséget nyújthat a közigazgatás működtetőinek és a tudomány képviselőinek a hatékony, fenntartható és igazságos megoldások megtalálásában.”

Forrás:
Creating a city data analytics program isn’t easy, but Harvard has a recipe; Colin Wood; StateScoop; 2018. július 31.
Analytics in City Government. How the Civic Analytics Network Cities Are Using
Data to Support Public Safety, Housing, Public Health, and Transportation
; Jessica A. Gover; Harvard University, Kennedy School, Ash Center for Democratic Governance and Innovation, Civic Analytics Network; 218. július (PDF)
Lásd még: Civic Analytics Network | Data-Smart City Solutions

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.