A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 24.

MINEK NEVEZZELEK? – Digitális közdiplomácia Latin-Amerikában
Beszámolóinkban mindeddig nem adtunk számot Latin-Amerika diplomáciai szervezeteinek digitális fejlettségéről. A „hiba” azonban nem bennünk volt: e sokszor rendkívül mozgalmas külpolitikai tér országai csak lassan építik be külügyi gyakorlatuk mindennapjaiba a digitalizáció eszközeit, eljárásait. Most örömmel pótoljuk ezt a hiányt, mivel a közelmúltban megjelent érdekes tanulmány végre bepillantást enged az „Amerikán kívüli Amerika” e-diplomáciai fejlesztéseibe.
A beszámolót régi rovatunkban helyeztük el, amelyben rendszerint a téma igen változatos, néha talán egyenesen ellentmondásos fogalmi kereteinek tisztázására törekszünk, de legalábbis a szakmai gyakorlatok széleskörű bemutatására. Nem véletlen, ugyanis Latin-Amerika már az elnevezésben is valami sajátosat produkál! A világban másfelé használt „digitális diplomácia”, vagy „e-diplomácia”, esetleg „kiber-diplomácia”, vagy éppen „Twitter-diplomácia” helyett ugyanis a latin-amerikai kontinens országaiban egy másik kifejezés honosodott meg. Itt, legalábbis az országok egy részében, ugyanis a „digitális közdiplomácia” az elterjedt fogalom.
Az informatikai „forradalom”, párhuzamban a latin-amerikai országok egy részében kibontakozó közigazgatás modernizációs törekvésekkel, a 2000-es évek első évtizedében vett komolyabb lendületet. Összhangban ugyanakkor a diplomácia kommunikatív funkciójának folyamatos erősödésével, az első fejlesztési időszak döntően a külügyi kommunikáció digitalizálásában teljesedett ki. Két ország – és két egyszerre teoretikus és gyakorló diplomata – határozta meg ezekben az években az e-diplomácia latin-amerikai fejlődési irányait. Az úttörő szerepet a kontinensen sok szempontból megkerülhetetlen Mexikó játszotta. A fejlesztések motorja a hajdani nagykövet, Arturo Sarukhán volt, aki máig is az ország „első digitális nagykövete” címével büszkélkedhet. Sajátos fogalmat kreált az új, 21. századi mexikói külügyi gyakorlat leírására: a közkeletű amerikai „statecraft” kifejezésre rímelve, egyfajta szójátékkal teremtette meg a „streetcraft” elnevezést. Az „utca diplomáciája” kifejezés arra utalt: napjaink diplomáciájának legfontosabb ismérve éppen az, hogy drámaian kiszélesedik a szereplők, a diplomáciai aktorok köre. Az új közdiplomácia fontos részeseivé válnak a civil világ szervezetei és egyénei is, ha úgy tetszik, az „utca embere”. A diplomáciai gyakorlat digitalizációjában kezdettől Chile számított a másik húzóerőnek. Itt a nemzetközi kapcsolatok kiemelkedő kutatója, egyben maga is gyakorló diplomata, Jorge Heine igyekezett lerakni az IKT-eszközökkel és digitális eljárásokkal modernizált külpolitikai gyakorlat elméleti alapjait. Ő a „hálózatos diplomácia” fogalommal írta le az új külügyi ökoszisztémát, hangsúlyozva, hogy a szűk, professzionális köröket összekapcsoló korábbi gyakorlattal ellentétben az „új diplomácia” nem állami szereplők, szervezetek, személyek szövevényes hálója köré épülhet.
A kezdeti úttörő kezdeményezések nyomán mára jelentősen kiszélesedett a digitalizációt külszolgálati gyakorlatába beépítő országok köre. A kontinens 11 országában találunk aktív digitális közpolitikát (és ezen belül digitális közdiplomáciát), egyes esetekben jogszabályi alapokon, máshol csupán létező, aktív gyakorlatként. Az utóbbi években, más térségekhez hasonlóan, dinamikusan növekszik a közösségi média közhasználatának jelentősége. Ugyanakkor Latin-Amerikában a külkapcsolatok egy speciális területén, a katasztrófa diplomáciában is folyamatosan erősödik a digitalizáció szerepe.
Digital Public Diplomacy in Latin America: Challenges and Opportunities; Daniel Aguirre Azócar, Matthias Erlandsen; Revista Mexicana de Política Exterior; 113, 2018. május-augusztus

Befolyásolási műveletek a lett választáson – a nagy meglepetés
A „választási szezon” nem ért véget, sőt. Most éppen a kicsi, de stratégiai szempontból jelentős Lettország felé fordul lassan a figyelem, ahol október elején tartják a soron következő parlamenti választásokat. Különösen árgus szemekkel vette vizsgálat alá a voksolást megelőző kampányt az erős NATO-elköteleződésű Atlantic Council „álhírfelderítő részlege”, a DFRLab. A deklaráltan az orosz információs manipuláció felderítésére, leleplezésére alakított amerikai elemző szervezet azt valószínűsíthette, hogy a politikai küzdelmekbe külső – elsősorban orosz – erők is beavatkozhatnak. A félelem amúgy nem is volna indokolatlan: a kevesebb, mint két millió lakosú balti ország népességének harmada (egyes számítások szerint akár 40%-a) ugyanis orosz nemzetiségű (illetve orosz ajkú). E számottevő, erős kulturális önazonossággal rendelkező nemzeti kisebbség jogait, lehetőségeit ugyanakkor rendkívül kedvezőtlenül érinti az újonnan elfogadott (és az ukrajnaihoz hasonló korlátozásokat bevezető) oktatási törvény. E szerint szeptember 1-től már a nemzetiségi oktatási intézményekben is csak az „államnyelven”, azaz lettül folyhat az oktatás. Az orosz nemzetiségű iskolásgyerekek – a kisebbségi iskolákban is – csupán az orosz nyelvet és irodalmat, illetve a „kultúrával és történelemmel összefüggő” egyes tárgyakat tanulhatják anyanyelvükön.
A kisebbségi jogok e súlyos csorbítása érezhetően megnövelte az országban élő orosz választók körében a feszültséget. A potenciális elégedetlenkedők külső befolyásolását felderíteni hivatott amerikai elemzők néhány figyelemre méltó, sőt egyenesen meglepő felfedezést tettek. Vizsgálataik egyértelműen arra utaltak, hogy a választásokon induló egyik politikai erő feltűnően erős közösségi média jelenlétet épített ki az elmúlt hónapokban. Az alig két éve alakult „Kam Pieder Valsts” nevű párt a szinte teljes ismeretlenségből a korszerű infokommunikációs csatornákra, mindenekelőtt a közösségi média platformokra támaszkodva igyekezett kiemelkedni. Ami érthető is, hiszen a párt elsősorban a fiatal városi szavazókat igyekszik megszólítani. A párt – akár csak képviselői – erős Facebook-jelenlétet épített ki, és jelentős számú követőt gyűjtött magához. Az újmédiumokra fordított figyelmük, energiájuk már önmagában is kiemelte őket versenytársaik köréből. Az igazi meglepetést azonban a kampány utolsó időszakában okozták: ekkor mozgósították ugyanis néhány leghatékonyabb fegyverüket. A pontos összefüggések – egyelőre – nehezen rekonstruálhatók. Ami azonban biztos: néhány nagyon népszerű közösségi média felület, és a fiatal korosztályok körében meghatározó erejű online „influencerek” egy része, egyik pillanatról a másikra a Kam Pieder Valsts választási üzeneteit kezdte továbbítani követőinek. Ráadásul – az amerikai kutatók vizsgálódása szerint – mindezt, mondjuk így, civilizált formában és stílusban. Nem tudhatjuk a pontos hátteret: hogy vajon a párt a kampány véghajrájára időzítve promóciós felületet vásárolt-e néhány népszerű közösségi média platformon. Vagy – és ezt valószínűsítik az amerikai kutatók – gondosan megtervezett kampányuk részeként, hónapokkal, akár évekkel korábban általuk elindított közösségi média felületeket (online piactereket, egészséges táplálkozással összefüggő oldalakat, humoros mémeket közzétevő fiókokat) működtettek úgy, hogy népszerű üzeneteikkel jelentős követői réteget gyűjtsenek maguk köré. A DFRLab-nál vizsgálódó amerikaiak két dolgot konstatáltak: egyfelől hangsúlyozták, hogy a KPV LV párt akciója abszolút legális, semmiféle törvényt nem sértett. (Kifogásolják ugyanakkor, hogy a választási időszakban hirtelen a választással összefüggő üzenetet is továbbító közösségi média fiókok „nem adtak magyarázatot ennek okáról” a követőiknek.) A másik meglepő dolog, amit a DFRlab vizsgálata felfedett, hogy ennek a „kreatív online kampánynak” a szálait nem a Kremlből mozgatták. Ez persze csak onnét sejthető, hogy a jelentésben (a DFRLab más anyagaival ellentétben) orosz befolyásolási kísérletről nem esik szó. A jelek szerint az információ ügyes kezelésére, a digitalizáció eszközeinek, lehetőségeinek kihasználására bármely más nép fiai is alkalmasak lehetnek. Méghozzá úgy, hogy a szimpla propaganda, netán manipuláció helyett a stratégiai közösségépítésben rejlő potenciálra építenek. Érdemes lehet hát erre készülni a jövőben másutt is.
ElectionWatch: Influencers on Facebook Pivot to Support a Latvian Party; Nika Aleksejeva; DFRLab; 2018. szeptember 7.

Jönnek az oroszok! – e felől kétség sincs az időközi választásokra készülő amerikai Newsweek-nél
Persze, aligha a kicsi Lettországra figyel mostanában a világ. Az USA időszaki választásainak közeledtével egyre nagyobb a nyugtalanság, hogy külső hatalmak – ezen természetesen alapvetően Oroszország értendő – megkísérelnek „beavatkozni” a világ vezető hatalma választási eredményeibe. Az ország politikai és médiaelitje egy részének e felől a legkisebb kétsége sincsen. A (még mindig meglehetősen) befolyásos Newsweek legfrissebb számának cikke jól mutatja ezt: kijelentő módban, stabil állításként jelzi, hogy Oroszország be fog avatkozni a választásba. A kérdés a Newsweek szerkesztőjének nem is ez, hanem inkább annak a módozata: hogyan lehetne megakadályozni az online csatornákon és eszközökön keresztül várható „belepiszkálást”?
A Kongresszus ugyan márciusban 380 millió dollárt szavazott meg a szövetségi államok számára a szavazás biztonságának fokozására. További 300 millió dollárt pedig kifejezetten az orosz kibermanipulációk elleni védekezésre különítettek el. A Newsweek ugyanakkor kiemeli: szakértők egy része szerint az USA választási rendszere ezzel együtt is roppant sérülékeny a külföldi beavatkozásokkal szemben.
Az amerikai újságíró a svéd kormányzat erőfeszítéseit állítja példaként. A svédországi parlamenti választások zökkenőmentes (értsd a választók meghatározó elektronikus befolyásolása által nem zavart) lebonyolítása ugyanis annak köszönhető, hogy a svéd kormány évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést. Stratégia tervet dolgoztak ki a védekezésre; hónapokon keresztül készítették fel (nem ritkán külföldi tanulmányutak, eszmecserék, workshopok keretében) a választások lebonyolításában résztvevő állami tisztviselőket. A Svéd Polgári Védelem (az ország pszichológiai védekező képességéért is felelős szervezetként) részletes, ám közérthető és használható kézikönyvet dolgozott ki az állampolgárok tájékoztatására és felkészítésére. A svéd állambiztonsági szervezetek a részben automatizált manipuláló eszközök (online botok) felderítésével és semlegesítésével járultak hozzá az ellenséges befolyásolási kísérletek elhárításához. Összességében ennek a hosszú távú, összehangolt felkészülésnek tudható be – véli a Newsweek harvardi szakértője – , hogy az orosz-barát, bevándorlás ellenes Svéd Demokraták nem arattak mindent elsöprő győzelmet.
Russia Will Interfere in US Midterm Elections and Sweden Can Show Us How to Respond, Experts Say; Cristina Maza; Newsweek; 2018. szeptember 7.

Izrael online rendelőt nyitott – a környező térség arab polgárainak
Az izraeli KÜM ismét jelét adta: arrafelé nem csak azt tudják, hogy mire jó a digitalizáció – de azzal is tisztában vannak, hogy mi a különbség a propaganda és a PR között. És ügyesen élnek a lehetőségekkel.
Az ország közkapcsolatainak, nemzetközi imázsának építését, ahogy azt már számos híradásunkban kiemeltük, roppant mód megnehezíti az a tény, hogy Izrael – egész egyszerűen nem áll diplomáciai kapcsolatban a térség arab országainak komoly részével. És ez még csupán az „érem hivatalos oldala”. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az arab országok médiaelitjei vagy kifejezetten ellenségesek, vagy legalábbis erősen tartózkodóak Izraellel szemben. Ennek fényében érthető, hogy Izrael állam különleges lehetőséget lát a valóságos fizikai tereket virtualizáló online megoldásokban. Ezek segítségével törekszik arra, hogy a hivatalos struktúrákat, illetve a hagyományos tájékoztatási csatornákat megkerülve, közvetlen párbeszédet építsen a vele szemben nem baráti környező arab közvéleményekkel. Hosszú ideje és jó néhány működési területen (katonai-, hírszerzési- és természetesen külügyi vonalon) egyaránt „piacvezetők” az izraeli online kezdeményezések. Az ország innovációs hírnevéhez méltóan jó néhány figyelemre méltó kezdeményezés született a környező térségekkel való „digitális hídépítés” érdekében. Akadnak természetesen módszertanilag, vagy éppen etikailag megkérdőjelezhető megoldások és akciók is az izraeli eszköztárban (mint például az izraeli hadsereg néhány hete általunk is bemutatott egyik közösségi média akciója). Persze, figyelemre méltó, sőt egészen egyedi ötletek is felbukkannak. Mindenesetre Izrael állam fókuszát, elköteleződését jól mutatja, hogy a Külügyminisztériumon belül jó ideje egy elkülönült, speciális szervezeti egység felel a 21. századi lehetőségeket hasznosító fejlesztésekért. Most éppen ennek a részlegnek a fiatal, tehetséges vezetője – akinek pályafutását, és természetesen különösen mostani hivatalát – korábbi szemléinkben már alaposan bemutattuk, adott hírt egy egészen friss kezdeményezésről. A minisztérium kutatás-fejlesztési igazgatója, egyben digitális diplomáciai megbízottja, Elad Ratson – stílszerűen – Twitterén adott hírt arról, hogy a Külügyminisztérium online rendelőt nyitott – a környező arab országok pácienseinek.
Az ötlet amilyen egyszerű, annyira nem csupán valamiféle online játék. Alapvetően egy arab nyelvű weboldalról van szó, amely egy alkalmas felületet kínál arra, hogy a térségben élő arab páciensek élő, valóságos, ráadásul kitűnő szakember izraeli orvosokkal konzultálhassanak egészségügyi problémáikról, természetesen ingyen. A fejlett egészségügyi rendszerrel, jó orvosokkal, továbbá számtalan innovatív egészségügyi felszereléssel és eljárással rendelkező Izrael számára kézenfekvő (ráadásul relatíve olcsó) kapcsolatépítési eszközt jelent ennek a potenciálnak a mozgósítása. A világban mindenfelé a legnépszerűbb webhelyek közé tartoznak az orvosi tanácsadást, felvilágosítást, online konzultációt kínáló oldalak. Az izraeli kezdeményezés átgondoltságát, professzionizmusát mutatja az is, hogy az induló szolgáltatás erősen fókuszált: nem csak úgy ötletszerűen vágtak bele valamiféle „szolgáltatásba”, hanem alapos probléma-térképezés nyomán alakították ki a koncepciót. Az újonnan indult oldal ugyanis döntően a cukorbetegségben szenvedőknek kínál konzultációt, tanácsadást. És ez telitalálat. A World Journal of Diabetes szerint ugyanis az ún. 2-es típusú (tehát a gyakori) diabétesz szinte futótűzként terjed az arab világban az utóbbi két évtizedben. Mára a Közel-Kelet arab népessége lett ennek a gyilkos népbetegségnek az egyik leginkább veszélyeztetett „célcsoportja”. Különösen riasztó a térségben a cukorbetegek számának növekedési rátája: ha nem történik változás, akkor 2030-ra megduplázódik a diabéteszben szenvedő arab népesség száma. Az új online kezdeményezéssel tehát az izraeli Külügyminisztérium egy valóságos, húsba vágó, rendkívül súlyos emberi problémára kínál költséghatékony, eredményes megoldást. Egy szóval, ennél erőteljesebb, és tegyük hozzá: hitelesebb kapcsolatépítő eszköz kevés képzelhető el.
Az online rendelő webhelye az alábbi linken érhető el: https://www.sehatuna.org/
Israeli doctors advise Arab world patients!; Elad Ratson; Twitter; 2018. szeptmber 9.
Lásd még: World Journal of Diabetes, 2016. ápr. 25.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.