Uncategorized

Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (2. rész)

Szerző: 2018. október 14.One Comment

„Múlt heti számunkban közzé tettük a Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity oldalán megjelent szakcikk (How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation) bemutatásának első részét.

Mint írtuk, a dokumentum szerkezete négy kutatási kérdés köré szerveződik, amelyek a következők:

  • Mi a meghatározása a negyedik ipari forradalomnak?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra az intézmények szempontjából?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a technológiák szempontjából?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából?

Az első részben összefoglaltuk azt a részt, amelyben a szerzők a negyedik ipari forradalom lehetséges meghatározásait összegezték, a definiálás igényével. Jelen írásunkban a negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokra adható válaszokat mutatjuk be.

Az intézmények szempontjából a válaszokat 11 pontban foglalták össze:

  • Könnyíteni a tőkeáramlást és erősíteni az állam vállalkozó szerepét, elősegítve a Schumpeter-féle „teremtő rombolás” szerinti átrendeződést.
  • A gazdaságpolitikának és az innovációs politikának nyitott tervezésen kell alapulnia, a kísérleti tapasztalatok szerint szervezett gazdaság jegyében, a fokozott tudás- és kompetenciaigény miatt.
  • Tegyük a szervezeteket kreatívábbá és erősítsük helyreállási képességeiket (rezílienciájukat), mert a negyedik ipari forradalom során a rutinműveletek visszaszorulnak, és előtérbe kerül az újszerű meglátásokra és kritikai gondolkodásra kész hozzáállás.
  • Folytonosság a változásban, mivel a „tárgyak internete” egymásra épülő technológiákból épül fel.
  • Eltökélt kormányzati szervezetek, felelősségvállalás, ahogy ez a fő hajtóerőt jelentette több, sikeres átalakulást felmutató országban.
  • Diszruptív felemelkedés és rugalmas fókusz, mivel az aktuális átalakulásokat nehéz előrejelezni és irányítani.
  • Az idő, a tér és a mindennapi élet átalakítása a valós világban, amiben segítséget adhatnak a mesterséges intelligencia „big data” elemzései.
  • Az emberi erőforrások bővülése, amelynek során szakítani kell a minél olcsóbb munkaerőre törekvéssel, előtérbe helyezve a képzettsége és az új kihívásoknak megfelelő képességeket.
  • A bizalom biztosításának elsődlegessége, ami lehetővé teszi a technológiai együttműködés kiterjesztését.
  • A kormányzat és a civil társadalom együttműködése és közös tervezése, amit a digitális írástudás széleskörű elterjedtsége tesz lehetővé.
  • Stratégiai terv megalkotása az egyetemek és a vállalatok bevonásával, amire például a dél-koreai kormányzati gyakorlat jó példát mutat.

A technológiák szempontjából szintén 11 választ olvashatunk:

  • Kiber-fizikai rendszerek, amelyben a fizikális térben folyó műveletek szorosan kapcsolódnak az informatikai és kommunikációs infrastruktúrákhoz.
  • Kombinációs technológiák, amelyek sikeres alkalmazásához elengedhetetlen az innovációs hálózatokban megvalósuló tudás-átadás és kölcsönös tanulás.
  • A tervezői gondolkodás módszertanának adaptálása, különösen az emberközpontú technológiák fejlesztésére és kiaknázására.
  • Gyakorlatias tudás, amelynek biztosítására a cégeknek össze kell gyűjteni, tudományosan kodifikálni és dokumentálni a szükséges tudásanyagot, majd mindezekre alapozva képzési módszertant kifejlesztenie, egymásba fonódó munkafolyamat-köröket alkotva.
  • Mesterséges intelligencia és robotika – mivel emberek milliárdjai vannak összekötve olyan mobileszközökkel és platformokkal, amelyek bőséges hozzáférést biztosítanak az információkhoz és tudáshoz, a technológiai fejlesztések és applikációk gyorsan terjednek és sokszorozódnak, ami kiemeli a szabadalmi fejlesztések, a tudásmegosztás és a technológiai alkalmazások kereskedelmesítésének jelentőségét.
  • A technológiai rugalmasság megőrzése, mivel a diszruptív innovációk és technológiai változások gyorsan változó környezetet hoznak létre.
  • A technológiák többsége árucikké vagy megosztott erőforrássá válik, amelynek során a technológiák egymáshoz kapcsolódása fontosabb, mint maguk a technológiák.
  • Eltűnnek a technológiák közötti határok, ahogy a digitális, biológiai és fizikai kutatási terek között is, lehetővé téve a konvergenciát.
  • A virtuális tér és az aktuális tényleges tér összeolvadása, meghaladva a klasszikus informatikai korszaknak azt a jellemzőjét, amelyben az információs technológiák mintegy ragasztóanyagot jelentettek a különböző szakterületek és tudományágak között – a mesterséges intelligencia már ezek fúzióját is lehetővé teszi.
  • Okos gyárak, önvezérlő (autonóm) gépek, 3D-s nyomtatás.
  • A nyílt innováció aktív adaptálása, bevonva a kormányzati tervezésbe a gazdasági és tudományos szféra szereplőit is.

A céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából a 11 pontba gyűjtött válaszok:

  • Új, kombinációs üzleti modell, mivel az IT alkalmazása önmagában ma már nem jelent versenyképességi előnyt.
  • A befutott és a start-up cégek együttműködése – a start-upok könnyebben és gyorsabban állnak rá a diszruptív technológiák alkalmazására, a piacon lévő cégek viszont mérethatékonyságuknál és szervezeti erejüknél fogva jobban ki tudják aknázni ezek előnyeit.
  • Új üzleti modellek a digitális és technológiai platformok kiaknázására, az együttműködő innováció jegyében.
  • A felvásárlásokkal és összeolvadásokkal kapcsolatos üzleti és technológiai stratégia, amely a rövidtávú profitérdekek mellett az érintett vállalatok üzleti és technológiai kultúráját is fokozottan figyelembe veszi.
  • Érzékeny kereskedelmiesítés, amelyben fontos szerepet kap az alulról felfelé (bottom up) haladó szervezeti tanulás és innováció.
  • Tisztességes és kölcsönösen előnyös együttműködés a nagyvállalatok és a kisvállalkozások, start-up cégek között, ami a túlélést biztosíthatja a cégeknek a negyedik ipari forradalomban.
  • A valós és a virtuális valóság közeledése, ami a termelést és a szolgáltatásokat is egymásba fonódó, iteratív munkafolyamattá integrálja.
  • A belső tudás mellett külső tudás igénybevétele, amit a gyorsan változó igények és környezet, az ezek által megkívánt tudás rugalmas és gyors megszerzése tesz szükségessé.
  • Mély-adatelemzés (deep data), társtervezés, nyílt innováció és az ezekre alapozó üzleti modell, ami testreszabott, jól célzott termékek és szolgáltatások biztosítását teszi lehetővé.
  • Növekvő rugalmasság – interoperábilitás, virtualizáció, decentralizáció, valós idejű képességek, szolgáltatás-orientáció, modularitás.
  • Globalizáció, mint ami a nyílt innovációval együtt a változások fő irányát jelenti, és ami lehetőséget ad az innovatív cégeknek kilépni a világpiacra, biztosítva ezzel a mérethatékonyságot is.

Összegzésképpen a szerzők a kihívásokra adott válaszokból a következő közös pontokat emelik ki:

  • az intézmények szempontjából a szervezetek kreativitásának erősítését;
  • a technológiák szempontjából az új technológiák kombinált alkalmazását;
  • az innováció és a start-up cégek szempontjából a kreatív új üzleti modellek kifejlesztését.

A negyedik ipari forradalom kihívásaira adott megfelelő válaszok érdekében a szerzők olyan dinamikus, nyílt innovációs üzleti modellek kifejlesztését tartják szükségesnek, amelyek biztosítják a nyitott innovációs kultúra széles körű elterjedését és a nyílt platformú üzleti modellek ciklikus visszajelzési köreinek kiterjesztését.”

Forrás:
How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation; MinHwa Lee, JinHyo Joseph Yun, Andreas Pyka, DongKyu Won, Fumio Kodama, Giovanni Schiuma, HangSik Park, Jeonghwan Jeon, KyungBae Park, KwangHo Jung, Min-Ren Yan, SamYoul Lee, Xiaofei Zhao; Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity; 2018, 4, 21.; doi:10.3390/joitmc4030021
A tanulmány nyitott elérésű.
Első rész: Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (1. rész); eGov Hírlevél; 2018. október 7.