„…Az alsó középszintű közigazgatás intézménytörténete végigkíséri a magyar alkotmánytörténeti fejlődést, mivel a nemesi vármegye létrejöttével már a 13. században feltűntek a szolgabírák. A tisztség a társadalmi igényekhez igazodva egészen a 20. század közepéig fennmaradt. Az illetékességi területüket a 15. századtól meghatározó járások pedig 1984. január 1-jéig alkották a magyar közigazgatás megyék alatti szintjét. 1972-ben a politikai döntéshozatal előbb a járási tanácsok megszüntetésével, az önkormányzatiságot vonta el ettől a területi szinttől, majd 1983-ban az államigazgatási hatáskörök elvételével a járások közigazgatási szerepét is megszüntette, így Magyarország alsó középszintű területi beosztás nélkül maradt.
Az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően a történeti hagyományokra támaszkodó jogalkotó azonban 2013. január 1-jével ismételten a magyar közigazgatási rendszer részévé tette a járásokat, amelyről a 2012:XCIII. törvény és a 218/2012. (VIII.13.) kormányrendelet intézkedett. A kormányzat ezáltal az államigazgatási feladatok jelentős részét az önkormányzatoktól a járásokhoz telepítette, amely különleges aktualitását adja a járások történeti kutatásának. Az értekezés célja így egy jelenkori jogtörténeti téma feldolgozása, amely alatt olyan hatályos jogi jogintézmény történeti gyökereinek feltárását érti Stipta István, amelynek több évszázadra visszanyúló előzményei vannak.
Az alsó középszintű közigazgatási egység nem tartozik a történészek vagy az alkotmánytörténettel foglalkozó kutatók népszerű témái közé…Jelen értekezés első felében így indokoltnak tartom szekunder források felhasználásával a szolgabírói tisztség és a hozzá kapcsolódó hivatalnokok, jogintézmények kialakulását és változásait bemutatni az évszázadok sodrásában. A munka gerincét azonban a rendi kori járási szervezet polgári átszervezését megvalósító 1870:XLII. tc. vonatkozó rendelkezéseinek és végrehajtásának elemzése képezi. E jogszabály végezte el az alsó középszintű közigazgatás modernizálását így vizsgálata okszerű. A kapott információk jól kiegészítik a köztörvényhatósági törvény kapcsán született számos kutatási eredményt, amelyek az 1870:XLII. tc. megalkotását, a vármegyei törvényhatóságok és a törvényhatósági jogú városok működését
elemezték.”
Forrás:
A járások kialakítása Magyarországon az 1870: XLII. tc. alapján; Pétervári Máté; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-XI-07 10:00, helye: 6720 Szeged, Tisza L. krt. 54. I. em. Kari Tanácsterem (PDF)
