„Horváth Zoltán olyan Dunaszerdahelyben gondolkodik, mely szerves módon integrálja működésébe korunk vívmányait, de nem mond le hagyományairól, tisztelettel és megbecsüléssel néz fel önmagára.
Szót ejtettünk már korábban is az okos város koncepciójáról. Az Ön értelmezésében mitől lesz „okos” egy város?
Az ún. Smart City alapja, hogy az emberi tőkébe, valamint a modern információs és kommunikációs infrastruktúrába történő befektetés ösztönzi és hajtja a fenntartható gazdasági fejlődést, és növeli az életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Egyszerűbben úgy is mondhatnám, hogy korszerűségéből adódó hatékony működésével a város jólétet teremt, örömöt és nem nehézségeket okoz lakosainak.
Lebontaná ezt konkrétumokra?
Mindez magába foglal egy élhető és lélegző belvárost, az ésszerű közlekedés szorgalmazását, a környezettudatos magatartás elősegítését. A modern belváros alapja meggyőződésem szerint egy korszerű főtér, zöld parkokkal övezett összefüggő városi sétány, illetve a templomtéren már rég tervezett földalatti parkolóház tényleges megvalósítása. Ha továbbmegyünk, akkor ebbe beletartozik az állomáspark szabadidőparkká alakítása, illetve egy komplex sikabonyi zöld övezet és élménypark kialakítása, ahol sport- és kulturális rendezvények is megtarthatók, és ahol találunk kutyafuttatót is. De nem tehetjük meg, hogy a szabadidős lehetőségek színtereiként a városrészek mindössze egyetlen körbehatárolt övezeteiben gondolkodunk, hiszen Sikabonynak, az egyes lakótelepeknek, nem is beszélve Ollétejedről, ma is léteznek olyan pontjai, amelyeket a polgárok aktívan kihasználhatnának a szabadidejükben, de jelenleg erre nem igazán alkalmasak. A jövő városa az én értelmezésemben emellett magába foglal egy belvárosi kulturális és idegenforgalmi központot is, amely együttműködne a Thermalparkkal és a város turisztikai létesítményeivel, és amely egy helyen, több nyelven tájékoztatná a Dunaszerdahelyre érkezőket arról, mit érdemes megtekinteniük. Kisváros a miénk, de még így is rengeteg itt a látnivaló.Talán még dunaszerdahelyiként sem vagyunk ezzel tisztában…
Így van. Ebben pedig nekünk is segíthet egy ún. DS Tourist Trail, azaz egy dunaszerdahelyi turistaútvonal kijelölése, ami magába foglalná a nevezetességeinket, legszebb épületeinket és emlékhelyeinket. A teljesség igénye nélkül is van belőlük több mint húsz. Egy ehhez kapcsolt kiadvány rövid leírást tartalmazna mindegyikről, illetve egy térképet, amely végigvezet az útvonalon. Az állomáshelyeken interaktív információs pontok tájékoztatnának, a város egyes pontjain pedig jelölőábrák segítenének, merre haladjunk tovább. Mindez pedig bekerülhet az iskolai tananyagba, illetve diákprogramok részét is képezheti.Térjünk vissza a jövő okos városának koncepciójához, mely kapcsán az ésszerű közlekedést is említette. Mit értsünk ezalatt?
Úgy kell hozzáállnunk a közlekedés feltételeinek modernizálásához, hogy a lehető legkevesebb időt vegye igénybe a belvároson való áthaladás. Ehhez szükség van a külvárosi utak, kereszteződések korszerűsítésére, ezen keresztül ugyanis némileg tehermentesíthető a Fő utca. Példaként említeném a Vasút utca szélesítését, átjárhatóvá tételét, körforgalom létesítését az állomás előtt és a sikabonyi temetőnél, átjárhatóbb, számlálóval ellátott, digitalizált kereszteződés létrehozását a kisudvarnoki úti temetőnél. Mielőbb össze kell kötni a Kisudvarnoki utat az Észak II-es lakóteleppel, valamint megyei közreműködéssel kiszélesíteni és letérősávokkal kibővíteni a Galántai utat az egyes csomópontoknál. Össze kell kötnünk a belvárosi kerékpárutakat a kisudvarnoki és nagyudvarnoki utakkal, emellett kerékpárutat kell építeni a Pódafai úton az ipari zóna irányába, hogy egyszerűbbé váljék a munkahelyek megközelítése.A közlekedés korszerűsítése nagyban összefügg a környezetvédelemmel, mely ugyancsak részét képezi a programjának. Milyen elképzelései vannak ezen a téren?
Amennyiben a közlekedés felől közelítjük meg ezt a témát, akkor szeretném támogatni az elektromos autók elterjedését azáltal is, hogy ingyenessé tegyük számukra a parkolást, emellett alakítsunk ki olyan pontokat, ahová töltőállomások telepíthetők. A városi tömegközlekedésben ugyancsak szorgalmaznám az elektromos autóbuszok használatát, ezzel is csökkentve a mindennapi károsanyag-kibocsátást. A kerékpárutak szintén említett bővítésével egy időben pedig beemelnénk a városba a kerékpárok megosztott használatának (bikesharing) koncepcióját, és biciklikölcsönző-pontokat alakítanánk ki. A környezettudatos gondolkodás tisztábbá, komfortosabbá teszi a lakókörnyezetünket és vonzóbb turistavárossá varázsolja Dunaszerdahelyt. Ezen a területen is van mit cselekednünk, kiemelt figyelmet szentelve a szelektív hulladékgyűjtésre, melyhez városi szinten hozzá kell járulnunk egy komposztálóval ellátott zöldudvar létrehozásával is. Ezen és más téren is rengeteget tanulhatunk a civil szférától, éppen ezért szorgalmazom, hogy alkossuk meg Dunaszerdahely civil koncepcióját, mely magába foglalná a civil szervezetek közös jótékonysági fesztiváljának elindítását is. A társadalmi szerepvállalásra kész helyi vállalkozókkal, illetve a civil szféra képviselőivel nagy mértékben fejleszthető egy település, a konszenzuson alapuló döntéshozatalon keresztül pedig olyanná tehetjük Dunaszerdahelyt, amelyről mindannyiunk közös véleménye az volna, hogy ez a jövő városa.”
Forrás:
Horváth Zoltán: Dunaszerdahely, a jó példa – a jövő városa!; Paraméter.sk; 2018. november 3. (PR-cikk, de érdekes)
