„Az élhető település elképzelhetetlen önkormányzás nélkül, és a sikeres önkormányzat sem létezhet széles körű, tartalmi és folyamatosan megújuló együttműködési háló nélkül. Magyarország – minden nehézsége, kiszámíthatatlansága, területi különbözősége, egyensúlytalansága, igazságtalansága ellenére – számtalan jó példával, jó gyakorlattal
rendelkezik, amelyek ösztönzőleg hatnak mindazok számára, akik hisznek a közösségteremtésben és a közösségvezérelt helyi fejlesztésekben.
A témában az elmúlt évtizedekben sokféle sikeres és kudarcot vallott kísérlet, kezdeményezés volt, elsődlegesen a környezetvédelem, a kultúra és a vidékfejlesztés területén.
Nagyon sok – zömében kisebb – településen jöttek létre az önszerveződésnek és az önfenntartásnak azon bázisai, amelyekben aktívan vettek részt civil szervezetek és lakossági, lakóközösségi szerveződések. A munkát megalapozó tudományos, szakmai kutatások és feldolgozások révén kialakult a társadalmi részvételnek, a közösségvezényelt helyi fejlesztéseknek, a kreatív és innovatív közösségszervezésnek a hazai szakirodalma is.
…
A jelen összegző írás nem kívánja szaporítani az elméleti irodalmat, hanem ehhez a teremtő, az önszervező önkormányzást elősegítő munkához kíván segítséget, kapaszkodót nyújtani.”
Forrás:
Önkormányzati HR. Az önkormányzat humán erőforrásai; Zongor Gábor; Önszervező ökormányzat 5., Dialóg Campus Kiadó, 2018 (PDF)
