informatikajogközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatörvények, határozatok

A magyar mobilfizetési rendszer ellentétes a szolgáltatásokról szóló uniós közösségi irányelv rendelkezéseivel

Szerző: 2018. november 12.No Comments

„A magyar jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel.
A vonatkozó 2011-es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük, például a parkolásért és a közutak használatáért fizetendő díjak kiegyenlítésekor.

Az Európai Bizottság 2014-ben kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, mondván, a törvény megfelelő indok nélkül jelentősen korlátozza a piaci versenyt.

Szerdai ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította: a jogszabály összeegyeztethetetlen a szolgáltatási irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, a vitatott intézkedések aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Magyarország azzal érvelt, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat, amely úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így az irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.
A verdiktet ismertető közleményben hangsúlyozták, hogy a rendszer kialakítása során nem tettek eleget az arányosság követelményének, mivel „Magyarország maga is elismerte, hogy léteznének a vitatott szabályozásnál kevésbé kényszerítő, a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések a kitűzött célok elérése érdekében”. A bírói testület kiemelte: a monopóliummal elért eredmény például egy, versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer létrehozásával is elérhető lenne.
Amennyiben a kötelezettségszegés megállapítást nyer az uniós bíróságon, a tagországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nem történt meg, akkor újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.[Világgazdaság]”

„Még ha az e rendszer keretében nyújtott szolgáltatások általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak minősülnek is, e szolgáltatások nyújtása nem tartható fenn egy állami monopólium számára.

Magyarországon 2014. július 1-je óta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. – amely a magyar állam kizárólagos tulajdonában van – működteti a nemzeti mobilfizetési rendszert, amely rendszer használata kötelező a közterületi parkolási, a közúthasználati és a személyszállítási díj, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó díj mobilfizetése vonatkozásában. E szolgáltatások nyújtói főszabály szerint kötelesek a nemzeti mobilfizetési rendszeren keresztül biztosítani az ügyfelek e szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

A mobilfizetési rendszer lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy valamely szolgáltatást helyhez nem kötött módon, távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével elért elektronikus értékesítő rendszeren keresztül vásároljon meg.

Mivel a Bizottság azt állapította meg, hogy a Magyarország által elfogadott nemzeti mobilfizetési rendszer jogellenes állami monopóliumnak minősül, és ennélfogva sérti a szolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseit, továbbá sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt e tagállammal szemben.

Ezen összefüggésben Magyarország megjegyzi többek között, hogy feltételezve, hogy a szóban forgó nemzeti mobilfizetési rendszer keretében nyújtott szolgáltatások az irányelv hatálya alá tartoznak, amit vitat, azok általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (ágész) minősülnek, amelyek tekintetében az irányelv alkalmazása korlátozásoknak van alávetve.
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy az irányelv alkalmazandó azon nemzeti intézkedésekre, amelyek révén kialakították a szóban forgó állami monopóliumot. Ugyanis az irányelv hatálya alól csak a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott azon ágészek, vagy azon monopóliumok vannak kizárva, amelyek már fennálltak az irányelv hatálybalépésekor.

A Bíróság mindazonáltal úgy gondolja, hogy a Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy a vitatott nemzeti intézkedésekkel érintett szolgáltatások nem minősülnek ágésznek. E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy az a körülmény, hogy a múltban e szolgáltatásokat magánszolgáltatók nyújtották, önmagában nem kérdőjelezi meg a Magyarország által ágésznak történő minősítésüket. Következésképpen az irányelv által az ágészek tekintetében előírt különös szabályok alkalmazandók a fent hivatkozott szolgáltatásokra.
A Bíróság megállapítja ezt követően, hogy a szóban forgó nemzeti mobilfizetési rendszer az irányelv szerinti „követelménynek” minősül, mivel a nemzeti mobilfizetési szolgáltatási tevékenységhez való hozzáférést egy állami monopólium számára tartja fenn. Márpedig az ilyen „követelménynek” összeegyeztethetőnek kell lennie az irányelvben foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szükségesség és az arányosság együttes feltételével. A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a szóban forgó nemzeti rendszer nem tesz eleget az arányosság feltételének. Ugyanis Magyarország önmaga is elismerte, hogy léteznek a vitatott intézkedéseknél kevésbé kényszerítő és a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések, az e tagállam által kitűzött – többek között a fogyasztóknak a mobilfizetési piac működésének javítása révén történő védelemére irányuló – célok elérése érdekében. E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy például a versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer lehetne egy ilyen kevésbé korlátozó intézkedés.

E körülmények között, mivel Magyarország nem bizonyította, hogy a fent említett feltételek alkalmazása meghiúsíthatja a vitatott intézkedések által kitűzött célok megvalósítását, a Bíróság megállapítja, hogy ezen intézkedések összeegyeztethetetlenek az irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel.

Végül a Bíróság megállapítja, hogy a vitatott intézkedések a szolgáltatásnyújtás szabadsága elve aránytalan korlátozásának minősülnek.

EMLÉKEZTETŐ: Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett
eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.[Európai Unió Bírósága]”

Forrás:
Baj van a magyar mobilfizetési rendszerrel; Világgazdaság/MTI; 2018. november 7.
A C-171/17. sz. ügyben hozott ítélet Bizottság kontra Magyarország. A nemzeti mobilfizetési rendszernek magyar állami irányítás alatt álló vállalkozás által történő kizárólagos üzemeltetése ellentétes az uniós joggal; Európai Unió Bírósága; 176/18. Sajtóközlemény; 2018. november 7. (PDF)
Bizottság kontra Magyarország; Európai Unió Bírósága (a per anyagai)