„Még az idén megjelenik az új nemzeti kibervédelmi stratégia – hangzott el az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar híradó tanszéke által szervezett nemzetközi tudományos konferencián, a Stefánia Palotában. A 19. alkalommal megtartott szakmai rendezvényen az infokommunikációs hálózatokkal kapcsolatos legújabb trendeket ismerhették meg az érdeklődők.
Hazánkban 2013-ban jelent meg az első nemzeti kibervédelmi stratégia, amely rögzítette, hogy Magyarország a kibertér védelmével összefüggő feladatok ellátását felelősséggel vállalja. Elsődleges célként azt fogalmazták meg benne, hogy az információbiztonság alapjainak megteremtésével és továbbfejlesztésével biztosítani kell a szabad, biztonságos és innovatív kibertér kialakítását. Megalakultak a kiberbiztonsággal foglalkozó állami szervezetek is, mint például a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, amely azóta is a Belügyminisztérium felügyelete alatt működik. Az elmúlt években azonban jelentős változás történt az infokommunikáció és a biztonsági környezet területén, ezért indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata Rajnai Zoltán szerint. Magyarország kiberkoordinátora elmondta, hogy az utóbbi időben a korábbinál sokkal nyomatékosabbá váltak a terrortámadások és egyre nagyobb méreteket öltött a kiberbűnözés. Az adatlopásokon túl elterjedt az elektronikus szolgáltatások károkozási célú megbénítása is. A szakember szerint az egyik probléma az, hogy Magyarországon a vállalkozások jelentő része – szemben az uniós példákkal- egyáltalán nem rendelkezik információbiztonsági szabályzattal. Rajnai Zoltán elmondta, hogy az új stratégia egyik fontos célja a biztonságos elektronikus közigazgatási rendszer megteremtése és a kiberbiztonság, a tudatosság növelése, a felkészültség szintjének emelése a társadalom minden területén. A még idén megjelenő stratégia fontos részét képezi a védelempolitika is, amely alapvetően az elhárító- és reagáló képesség fejlesztését célozza.
A NATO Összevont Műveleti Hálózat (FMN) koncepcióját mutatta be a résztvevőknek Szabó Attila. A szakember elmondta, hogy három szintje van a hálózathoz való csatlakozásnak, Magyarország jelenleg a „hosted user” pozícióban van. A plenáris előadásokon szó volt még a meteorológiai radarsáv tisztításáról, a Talos kutatócsapat tevékenységéről és a Magyar Honvédség állandóhelyű gerinchálózatainak és tábori kommunikációs rendszereinek fejlesztési irányairól. Ezt követően a rendezvény több szekcióban folytatódott, ezekben előadás hangzott el a többi között a harcászati műholdas távközlésről, az informatikai üzemeltetés szerepéről a kibervédelem területén, valamint a dolgok internete szabályozási hátteréről.
A konferencián a különböző honvédelmi és rendvédelmi szervek mellett képviseltették magukat a civil szektor infokommunikációban élenjáró szervezetei, cégei, vállalatai is, mint például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a CISCO Systems Magyarország Kft, vagy a Hungaro DigiTel Kft.
A rendezvényen elhangzott előadások hamarosan elektronikus formában is elérhetőek lesznek majd a konferencia hivatalos weboldalán, a www.comconf.hu címen.”
Forrás:
Kommunikáció 2018; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. november 16.
