Budapestinfó: megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

„Körülbelül ezermilliárd forintot jelent Budapestnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel szombaton aláírt megállapodás, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozása is – mondta Tarlós István főpolgármester a Budapesinfón. A sajtótájékoztatón résztvevő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: az FKT erősíti a főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat szerepét a budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben.

Erősíti a főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat szerepét a budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben a szombaton megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) – mondta a Budapestinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: a főváros 145. születésnapján fontos megállapodás köttetett, a kormány és a főváros közös érdeke, hogy Budapest fejlődése folytatódjon, ehhez pedig az kell, hogy a felek közötti együttműködés hatékony és zökkenőmentes legyen. Rámutatott, hogy a megállapodás kulcsfontosságú a következő évek szempontjából, és konkrét fejlesztéseket is tartalmaz.

Gulyás Gergely beszámolt róla, hogy az FKT megtartotta alakuló ülését a miniszterelnök elnökletével, a főpolgármester társelnökletével, a testület havonta fog ülésezni. A kormány vállalta, ha bármilyen, Budapestet érintő fejlesztés történik, azt a tanácsnak meg kell vitatnia és döntenie kell, a döntések pedig a kormány- és a fővárosi oldal között egyhangúlag születnek. Kormányzati fejlesztéseknél is a főpolgármesterrel, a fővárossal konszenzusra kell jutni – emelte ki.

A megállapodás értelmében ha a kormány budapesti ügyeket tárgyal, a főpolgármester jelen van a kabinet ülésén. Az állam kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes budapesti fejlesztésekre forrásokat biztosít, ez a 3-as metrónál azt jelenti, hogy kormányzati forrásból további 80 milliárdot fordítanak a beruházásra.

A megállapodás révén gyakorlatilag sikerült napok alatt mintegy 110 milliárd forintot szerezni a városnak – jelentette ki a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Emlékeztetett rá, hogy nyáron még kétséges volt, hogy újraindul-e a főpolgármesteri tisztségért 2019-ben, „azt hittem, az általam megfogalmazott kikötések fele sem teljesül”, de azokat a miniszterelnök lényegében mind teljesítette, ezért vállalta el az újraindulást.

Az Orbán Viktorral aláírt megállapodás révén gyakorlatilag sikerült napok alatt mintegy 110 milliárd forintot szerezni a városnak – mondta Tarlós István.
Kitért rá, hogy a kormány soron kívül döntött a 3-as metró plusz 80 milliárd forintos támogatásáról, az összeg felhasználására 2020-21-ben lesz szükség. Tarlós István hozzátette: a kormány arra is kötelezettséget vállalt, hogy a metrófelújításról szóló 2016-os támogatási szerződést az új paraméterek alapján újraköti, módosítja. Ennek az az oka, hogy szerződés két és fél évvel ezelőtti megkötése óta az akkori árbecslések nem tarthatók az építőiparban lezajlott változások miatt; az eredeti támogatási összegként 137,5 milliárd szerepelt, holott az Európai Unió Bizottsága is 172 milliárd forintban jelölte meg az elszámolható költségeket; valamint a beruházásba további felújítási elemek is belekerültek, mint az akadálymentesítés vagy a metróállomáshoz kapcsolódó aluljárók felújítása.

Tarlós István kitért rá, hogy a 3-as metrón közlekedő szerelvényeken műszaki okokból nem lesz légkondicionáló (különben a kocsik nem férnének be az alagútba), a BKV viszont valamilyen légkondicionálásról gondoskodni fog.

A főpolgármester találónak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint a megállapodás révén „Orbán és Tarlós kézfogása ezermilliárdot jelent a fővárosnak”. Hangsúlyozta: ezentúl nem lesz lényeges, hogy Budapesten mi az állami, és mi a fővárosi fejlesztés, azok közös eredményként és teljesítményként fognak megjelenni, „mint Andrássy vagy Podmaniczky idejében”. Úgy fogalmazott: a fejlesztési tanácsot „elődeink korábban is megcsinálhatták volna, de nem csinálták meg, most nem kell haragudniuk ránk, hogy megcsináltuk”. Kiemelte, hogy a fővárosi projektek finanszírozási feltételei sokkal biztosabbak lesznek ezentúl.

Kitért rá, hogy a megállapodás szerint a kormány és a Főváros közösen dolgozza ki Budapest 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, ennek elfogadásában a főpolgármesternek vétójoga van, alapja pedig a főváros hosszú távú fejlesztési terve lesz. A Budapest 2030 városfejlesztési terv előkészítése során a kormány és a Főváros közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával megvalósítandó, a közösségi tervezés előnyeire építő párbeszédfolyamatot. Tarlós István azt mondta: ebbe mintegy 25-30 személyiséget fognak bevonni.

Elhangzott, hogy a kormányüléseken ezentúl rendszeres résztvevő lesz a főpolgármester tanácskozási joggal, „ha Budapest szóba kerül”. A megállapodás rögzíti azt is, hogy a miniszterelnök és a főpolgármester közötti üzenetváltásra a jövőben állandó, hiteles és működő információs csatornákat biztosítanak.

A megállapodás garantálja a főpolgármester és a Főváros önállóságát; a fővárosi közszolgáltató cégek a fővárosnál maradnak, és közvetlen főpolgármester-választás lesz. „A demokráciáért aggódó félelmek nem bizonyosodtak be” – jegyezte meg Tarlós István.

A megállapodás alapján át fogják tekinteni Budapest árvízvédelmi létesítményeinek helyzetét, felújítási lehetőségeit, a kormány meg fogja keresni erre a forrásokat. Felül fogják vizsgálni a „Budapest önállóan védekező város” szerepet is, tekintettel a különösen hosszú, több mint 80 folyókilométernyi védendő fővárosi Duna-szakaszra. Tarlós István ezzel kapcsolatban megjegyezte: Budapesten e téren száz éve nem volt jelentős fejlesztés, az Aranyhegyi-árok árvízvédelmének kiépítése lesz a legnagyobb beruházás, amelynek kivitelezése még az idén elindulhat. Hozzátette, hogy sok fővárosi árvízvédelmi létesítmény nem felel meg a 2013-as rekordárvíz után meghatározott mértékadó árvízszinti előírásoknak.

Budapesten továbbra is az FKF végzi a hulladék begyűjtését és szállítását.
A megállapodás kitér rá, hogy Budapesten továbbra is az FKF végzi a hulladék begyűjtését és szállítását. Az ezért járó, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. részére számlázára átadott követelést az NHKV – az FKF általi, korábbi hatékonyság arányában, a központosított beszedés keretei között – havi ütemezésben visszautalja a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. részére. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az FKF ugyanazt a díjat meg fogja kapni időben, mint eddig. A fővárosi szemétszállítás pedig semmiféle elmaradásba nem fog tudni kerülni” – nyomatékosította a főpolgármester.

A megállapodás révén a kormány támogatja a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) kisebbségi részvényeinek kizárólagos fővárosi tulajdonba vételét. Tarlós István ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá: ezeket 1997-ben úgy adták el – az Állami Számvevőszék tiltakozása mellett –, hogy átadták az eszközöket, a 25%-os részvénycsomaggal a teljes menedzsmentjogot, osztalékfizetési elsőbbséggel. A részvények visszavételére elsősorban a cég árvízvédelmi kötelezettségeinek teljesítése miatt van szükség, ennek reális határideje 2021 lehet.

Tarlós István közölte: 28 milliárdos forráshoz jut a Főváros a vízművek azbesztcement vízcsöveinek cseréjéhez.

A megállapodás alapján felülvizsgálják a fővárosi költségvetés bevételi szerkezetének és forrásmegosztás jelenlegi szabályait. Szintén felülvizsgálja a Főváros a cégei leányvállalatainak helyzetét. Ezek egy részét megszüntetik; a Közbeszerzési Kft-t biztosan, a vizsgálat eredményétől függően a BKK-t is, amelyből vagy nagyságrendileg kisebb cég jön létre, vagy 50-60 emberét a Városháza városüzemeltetési főosztálya átveszi.

A felek abban is megállapodtak, hogy a miniszterelnök és a főpolgármester legalább negyedévenként, de rendszeresen soron kívül áttekinti a budapesti ügyeket.

„Melyik ellenzéki lenne képest mindezt elérni és megtartatni a kormánnyal?” – tette fel a kérdést Tarlós István.

Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár elmondta: az FKT alakuló ülésének legfontosabb témája a 3-as metróra fordítandó további 80 milliárd, a HÉV-vonalak felújítása, valamint a Galvani híd tervezése volt. Elmondta, hogy a kormány 11 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre a HÉV-vonalak teljes rekonstrukciójának előkészítésére és kiviteli tervek megtervezésére. Elindult a vonalak felújítása, ami teljes járműparkcserét fog eredményezni, először a szentendrei vonalon. A tervezés több éves munka, úgy fog megvalósulni, hogy a fővárosi fejlesztési tervekhez illeszkedjen (pl. a 2-es metrót összeköthessék majd a gödöllői HÉV-vel, a déli HÉV-eket pedig úgy tervezik, hogy egyesüljenek a Soroksári út alatt, és mélyvezetésben elérjenek a Kálvin térig). A HÉV-ek felújítása a 2021-27-es uniós ciklusban kiemelt projekt lehet – tette hozzá az államtitkár.

Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: az FKT-nek ellenzéki tagja is van, Tóth József XIII. kerületi polgármester, akit ő kért fel. A tanács tagja a főváros részéről a főpolgármesteren kívül két helyettese, Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Bagdy Gábor, valamint Riz Levente XVII. kerületi polgármester, fővárosi tanácsnok. A tanács ma az ügyrendjét is elfogadta, amely szintén megfogalmaz garanciákat. „Egyszer és mindenkorra tisztáztuk: nem vagyok hajlandó vendég lenni a saját esküvőmön” – jegyezte meg, hozzátéve: a személyi feltételek most megfelelőek ahhoz, hogy valódi szövetségesek legyenek a kormánnyal.

Szintén kérdésre válaszolva tudatta: a 3-as metró északi szakaszának felújítása 2-3 hónapot csúszni fog, azt várhatóan márciusban adhatják azt át. A munka rögtön ezután a déli szakasszal fog folytatódni, a középsőre vonatkozó tendert még nem bonyolították le. A teljes beruházást 2022 végéig be kell fejezni.”

Forrás:
Budapestinfó: megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa; Budapest portál; 2018. november 17.
Lásd még:
Orbán Viktor és Tarlós István megállapodást írt alá
A főváros és a kormány együttműködéséről szóló megállapodás