„„A rendszerváltó fejlődés közép-európai győztese Magyarország volt: mi voltunk az elsők, akik 1990-ben megalkották az önkormányzati kódexet”- hangsúlyozta Verebélyi Imre a IV. Önkormányzatiság napjainkban című nemzetközi konferencián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Önkormányzati Kutatóintézete és Tudományos Tanácsának kutatói és szakértői nyolc alprogramban, külföldi kutatók bevonásával mutatták be az önkormányzatiság dimenzióit. A tematikus rendezvénysorozat előadásait idén az NKE Önkormányzati Kutatóintézetének kutatási eredményei köré szervezték.
Pogácsás Tibor elmondta, a jelenleg átalakulás alatt álló önkormányzatoknak nagy szüksége van a tudományos kutatásokra. Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint ezek mutatják az utat a politika számára, hogy milyen fejlesztési lehetőségek adottak az önkormányzatok területén. Ehhez elengedhetetlenül szükségesek a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) által lehetővé tett kutatások.
Padányi József szerint a KÖFOP az egész közigazgatás modernizációjának tudományos kutatási alátámasztását célozta meg. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, ennek meghatározó része az önkormányzatok működésének, kommunikációjának a kutatása, vagyis az, amivel az Önkormányzati Kutatóintézete elkezdett foglalkozni az elmúlt másfél év során. „Az itt született kutatási eredmények nagyban hozzájárulnak a KÖFOP egészének teljesítményéhez”- hangsúlyozta.
„A kutatás feladata és célja, hogy tekintsünk vissza az elmúlt 30 évre azokkal az emberekkel, akik szakmai oldalon részt vettek az 1989-1990-es rendszer kialakításban”- fejtette ki Verebélyi Imre. Az Önkormányzati Kutatóintézet Tudományos Tanácsának elnöke hozzátette, a 90-es évek rendszeréből a bevált és a nem bevált elemeket vizsgálták. „Mert más modell is lehetett volna”- vetette fel a professzor. Három általuk végzett fejlesztési irányt mutatott be. Az 1990-ben bevezetett magyar önkormányzati kódex a települési és a megyei önkormányzatokra is kiterjedt. A jogszabályt a magyar parlament elfogadta. Létrejött egy olyan dokumentum, amely vér nélkül vezette be a polgári típusú rendszert a szovjet helyett. A második fejlesztés értelmében nemcsak rendszertípust, hanem modellt is váltottak. A hierarchikus szovjet modell helyett önkormányzati megyék kerültek kialakításra. A harmadik típusú fejlesztés értelmében az önkormányzatok a modellek bevezetésével foglalkoztak, racionalizálni akkor akartak, ha ezzel már elkészültek. A racionalizáció csak szigetszerű volt. „Fontos az önkormányzatoknak a stabilitás, hogy megbízhatóan és kiszámíthatóan hozzák a tőlük elvárt teljesítményt.”
Balázs István a kutatási programról számolt be. „Egy dilemmát kellett megoldanunk” – fogalmazott a professzor. A V4 országok tekintetében regionálisan hagyományos összehasonlítást végeztek a magyar folyamatok mérésére. A nemzetközi kutatás központja a helyi önkormányzatok nemzetközi környezte lett. Meglátása szerint ebben fontos szerepet töltöttek be a helyi önkormányzatokkal foglalkozó helyi és kormányzati szervezetek, valamint a nemzetközi érdekszövetségek által meghatározottak. „Erre azért került sor, mert úgy ítéltük meg a kutatásban, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználása egyenlőtlen a helyi önkormányzatokat érintő kutatásokban”- magyarázta. A helyi önkormányzatok jövőképét a nemzetközi környezetben számba vett dokumentumok alapján eddigi szerepkörük felértékelődésének igénye határozza meg. „Aktív szerepet kívánnak betölteni”- hívta fel rá a figyelmet.
Michiel de Vries véleménye szerint nagy jelentősége van a kutatásuknak. A holland University of Nijmegen professzora kifejtette, hogy az önkormányzatok teljesítményét nem mindig a szervezeti struktúrával lehet magyarázni. Azt gondolják, ezek a területek sok hiányban szenvednek, ezeken tudnak javítani. Nemzetközi szinten egész Európában az önkormányzatok újrastrukturálják magukat. A helyi önkormányzatoknak sokszor a központi törvényeket kell megvalósítaniuk, szabad kezet ebben nem kapnak. Mindez kevésbé hatékony és kevés pénzzel is jár. Kiemelte, fontos a fenntartható szolgáltatás nyújtása és együttműködés kialakítása a helyi lakosok körében. Ha az állampolgárok tudják, hogy a helyi önkormányzatok az emberek érdekeit képviselik, akkor hinni és bízni fognak a döntéseinkben. Szerinte minél jobban teljesít egy önkormányzat, annál magasabb a bizalom az irányába.
„A francia körkép megváltozott a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest”- magyarázta Christophe Chabrot. A francia lyoni egyetem professzora elmondta, Magyarországhoz hasonlóan Franciaország is igen nagy szórást mutat a vidéki lakosság terén. Manapság a lakosság nagy része már városban lakik. Az önkormányzatok nagy számossága jellemző: 68 millió lakosra önkormányzatonként átlagosan 1900 lakos jut. Magyarországon ez a szám úgy alakul, hogy a 3150 önkormányzat közül átlagosan 3200 lakos jut egy önkormányzatra. Az önkormányzatok méretbeli eloszlása is nagyon különleges. Következtetésként levonta, a közelmúltbéli reformokba a területi struktúrák evolúcióját tekintve egyre nagyobb a tudástranszfer száma. Véleménye szerint a decentralizálás a központosított állam érdekében valósul meg.
A délutáni panelbeszélgetések az egyes alprogramok kutatási eredményeit vették számba. Pálné Kovács Ilona, akadémikus összefoglalót adott a Modernizációs alprogram kutatásairól, valamint moderálta a kutatóiból álló panelt. Tózsa István a Szervezet és Működéshatékonyság, valamint az Erőforrásgazdálkodási alprogramok kutatásait mutatta be, majd szólította meg e programok vezetői kutatóit. Végül a rendezvény házigazdája, Budai Balázs vezette fel az utolsó panelt az okos hivatalokról szóló kutatási beszámolójával, s indította el azt a kerekasztal beszélgetést, mely a Feladatrendszerek és közszolgáltatások, illetve a Jövőorientált önkormányzatok alprogram kutatói főbb megállapításainak adott teret.
A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.”
Forrás:
Negyedik alkalommal került megrendezésre az Önkormányzatok napjainkban konferencia; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. november 28.
