„Általában megkérdőjelezhetetlen igazságként szokás kijelenteni, hogy a kutatás-fejlesztésbe és innovációba való befektetés a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú tényezője. Hazánkban a k+f-et sokan egyfajta varázsigeként használják, amikor FDI-beáramlásról van szó, és minden ilyen jellegű projekt elnyerése automatikusan jelentős sikerként jelenik meg a kommunikációs felületeken. Arról sokkal kevesebb szó esik, hogy egyes k+f vonatkozású beruházási projekteknek akár negatív mellékhatásai is lehetnek a fogadó ország gazdaságára nézve.

A beruházást végrehajtó multik rendszerint magukhoz vonzzák a legjobb mérnököket és tudósokat. A helyi vállalatok és kutatóintézetek számára a maradék szakemberállomány lesz csak elérhető. Előfordulhat, hogy a multinacionális vállalat olyan területre összpontosítja kutatási-fejlesztési tevékenységét, amely az adott ország gazdasága szempontjából kevésbé jelentős. Végül pedig kockázatot jelenthet az is, ha a multinacionális vállalat beruházása révén létrejövő k+f-központ zárt egységként működik, alacsony szintű tudástranszfer mellett, alig kapcsolódva a helyi szereplőkhöz. Minden jel arra mutat, hogy a hazai befektetésösztönzés ezeket a potenciális negatív hatásokat egyelőre nem vizsgálja.

Ennél a pontnál érdemes legjobb gyakorlatként megemlíteni Írország példáját. A kelta tigris az elmúlt hét évben minden alkalommal az első helyen végzett az FDI-áramlások elemzésére szakosodott Plant Location International (IBM) szervezet azon rangsorában, amely a beruházás által teremtett munkahelyek értéke alapján helyezi el az egyes országokat. A stabil kimagasló teljesítmény részben annak az eredménye, hogy Írország a technológiáit fejlesztő vállalatokra összpontosít.

Az ír gazdaság a 2000-es évek fordulóján lépte meg azt a szintet, amely előtt most Magyarország áll. Nevezetesen, hogy a teremtett munkahelyek száma helyett egyre inkább a minőségük kerül előtérbe. Új módszerek váltak szükségessé az egyes beruházási projektek értékelésében. Írország ezért olyan szempontrendszert vezetett be, amelynek alapján meghatározzák, hogy egy új projekt esetében milyen szintű szolgáltatásokat nyújt a szervezet a cégnek, és milyen támogatási csomagot kínál. Az ír megoldás szintén értékeli, hogy a multinacionális cégek helyi leányvállalatai milyen szintű k+f-tevékenységet folytatnak. Tekintettel a hazai gazdaság helyzetére, az egyes régiókban, iparágakban és szakterületeken tapasztalható munkaerőhiányra, érdemes lenne a hazai befektetésösztönzésnek – az ír példát követve – célzottan csoportosítania az erőforrásokat. Bizonyos esetekben ez abban is megmutatkozhatna, hogy egyes beruházási projektekben (például alacsony hozzáadott értékű gyártási tevékenység munkaerőhiánnyal küzdő régióban) az ügynökség nem kínálja fel teljes szolgáltatáspalettáját az ügyfélnek.

Bár a kutatásra-fejlesztésre fókuszáló beruházások esetében többet számít a mennyiségnél a minőség, ezzel együtt talán meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő támogatási és adókedvezmények ellenére nem tapasztalható a k+f-intenzív FDI tömeges beáramlása Magyarországra. Minden valószínűség szerint e mögött a hazai innovációs rendszer gyengeségei is meghúzódnak. Innovációs ökoszisztémát építeni nyilvánvalóan sokkal nehezebb és időigényesebb, mint új támogatási formákat és adókedvezményeket bevezetni, ám enélkül Magyarország nem válhat a régió egyik gyártási központjából a térség tudásközpontjává. Az ír gyakorlathoz hasonlóan érdemes lenne a befektetési ügynökség és az innovációs rendszer szereplői közti kapcsolatot, együttműködést és információáramlást is erősíteni.

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a multinacionális cégek mellett a magyar kis- és közepes vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése sem szorulhat háttérbe. A vonatkozó szakirodalom szerint a tudásintenzív FDI közvetlen pozitív hatásai erősebbek, ha a multinacionális cég leányvállalatának tervezett k+f-tevékenysége kiegészíti a helyi cégek hasonló folyamatait. Érdemes lenne tehát megvizsgálni annak lehetőségét, hogyan tudja a hazai állami befektetésösztönzés támogatni a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét, például kapcsolati hálójának felajánlásával.”

Forrás:
A kutatás-fejlesztés árnyoldala; Goreczky Péter; Világgazdaság; 2018. december 7. (a szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője)