Találat: Írország

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 22.

Az ír „söröskorsó diplomácia” is az online terekbe költözik Március 17. Szent Patrik napja, vagy, ahogy arrafelé mondják: La Fhéile Pádraig, az erősen katolikus Írország (egyik) védőszentjének ünnepe egyben az ország egyik legfontosabb érvfordulója: valójában nemzeti ünnep. Évfordulókon, nemzeti megemlékezések alkalmával természetesen a világ valamennyi országának külügyi szervezete megmozdul, a külföldi képviseletek gyakorta rendeznek kisebb vagy nagyobb ünnepségeket, vagy legalább – a 21. századi diplomácia működési tereihez igazodva – a közösségi média platformjaikon emlékeznek meg hazájuk fontos eseményére. Írország azonban más –...

Részletek

Közszolgálati innovációs pályázat Írországban

„Az ír Közszolgálati Innovációs Alap 2019 után másodszor is kiírták a pályázatot a közszolgálatban dolgozók és intézményeik számára. A „Mi közszolgálatunk 2020” (Our Public Service 2020 - OPS) szakpolitikai keretrendszer intézkedései körébe tartozó „2020 Public Service Innovation Fund” felhívást hatalmas érdeklődés követte: a 364 jelentkező 168%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az Alap célja, hogy esetenként akár 50 ezer euróval támogassa a közszféra intézményeiben az innovációt, segítve azok gyakorlati megvalósítását. Kiemelkedően jó és fontos projekteknél a támogatás elérheti a 100 ezer...

Részletek

Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül, ennek keretében felmerült az arcfelismerés használatának időleges korlátozása

„Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül. Ez a magyar rendőrség Szitakötő-projektjét is megakaszthatja. Átmenetileg betiltaná az arcfelismerési technológiák alkalmazását az Európai Bizottság – írja az Euractiv. A lap birtokába jutott egy dokumentum, amely 3-5 éves moratóriumot javasol, ami alatt fel kell mérni a technológiák bevezetésének várható hatásait, valamint lehetséges kockázatait, és ki kell dolgozni azok kezelési módját. A moratórium alatt az állami szervek és a magánszféra szereplői sem alkalmazhatnának ilyen technológiákat nyilvános terekben (utca, közösségi terek stb.). A tervezet,...

Részletek

Építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek is készülnek az adott országrész kialakult egyedi képének bemutatására

„ Építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek is készülnek az adott országrész kialakult egyedi képének bemutatására. Füleky Zsolt építészeti helyettes államtitkár lapunknak azt mondta, a tájegységi kézikönyvek arra a törvényszerűségre is rámutatnak, hogy azok a költséghatékony építési megoldások, amelyek a helyi adottságokat figyelembe veszik. A települési és a hét elkészült tájegységi kézikönyvet közös honlapon gyűjtötték csokorba. – A településképi arculati kézikönyvek arra buzdítják az építkezni vágyókat, hogy a Kárpát-medencében, az adott tájegységben, illetve helyben kipróbált, több száz éve jól működő építészeti karaktereket, tömegalakítást, telepítést bátran...

Részletek

Érintésmentes bankkártyával lehet adakozni a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban

A templomban a kereskedelmi üzletek pénztárainál megszokott módon lehet használni az érintésmentes (PayPass) bankkártyákat. A bankkártyás perselynél 500 Ft, 1 000 Ft és 3 000 Ft-os összegekkel lehet támogatni a templomot. A bevételt a templom fenntartására fordítják. Nem példa nélküli a kezdeményezés. Az Anglikán egyház az Egyesült Királyságban számos helyen hasonló megoldásokat alkalmaz. A rendszert működtető informatikai cég szerint az adományok négy hónap alatt megduplázódtak. Írország fővárosában Dublinban pedig öt katolikus templomban kísérleteznek hasonló megoldással. Forrás: Magyarországon először: bankkártyás persely a templomban!;...

Részletek

A kutatás-fejlesztés árnyoldala

„Általában megkérdőjelezhetetlen igazságként szokás kijelenteni, hogy a kutatás-fejlesztésbe és innovációba való befektetés a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú tényezője. Hazánkban a k+f-et sokan egyfajta varázsigeként használják, amikor FDI-beáramlásról van szó, és minden ilyen jellegű projekt elnyerése automatikusan jelentős sikerként jelenik meg a kommunikációs felületeken. Arról sokkal kevesebb szó esik, hogy egyes k+f vonatkozású beruházási projekteknek akár negatív mellékhatásai is lehetnek a fogadó ország gazdaságára nézve. A beruházást végrehajtó multik rendszerint magukhoz vonzzák a legjobb mérnököket és tudósokat. A helyi vállalatok és kutatóintézetek számára...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. július 9.

Diplomaták a digitális álhír-káosz ellen Válogatásunk és lapszemlénk gyakori szereplője, szerzője az Oxfordban kutató izraeli szakember, Ilan Manor. Egyik legfrissebb írása újfent a digitális diplomáciai gyakorlat egyre súlyosabb problémáját járja körül: az elektronikus hálózatokon – így a diplomaták által használt platformokon is – viharos gyorsasággal terjedő és terjeszkedő álhírek, manipulatív információk témáját. Az e-külkapcsolatok éles szemű vizsgálója mindenekelőtt egy érdekes megállapítással kezd. Manor úgy véli: a „digitális propaganda” nem csupán mennyiségében, terjedési csatornáiban különbözik a régtől ismert, jó öreg propagandától. Éles differenciát...

Részletek

Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program

„Az Európai Számvevőszék öt tagállamban (Írország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Magyarország) vizsgálta a szélessávúinternet-fejlesztéseket, köztük a Szupergyors Internet Programot (SZIP). Az összefoglaló jelentés szerint az Európa 2020 stratégiai céljai nem teljesülnek maradéktalanul, azonban a SZIP tervezését és megvalósítását többször is pozitív példaként említi. A vizsgált tagállamok közül a jelentés szerint mindössze kettő, amelyből az egyik Magyarország, érheti el a 30 Mbit/s-os lefedettségi célt. A jelentés szerint Írországban, Olaszországban és Magyarországon a szélessávú hálózat kiépítését megfelelő szintű koordináció támogatja, és az említett tagállamok a...

Részletek

Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul

„A szélessávú, azaz gyorsabb és jobb minőségű internetcsatlakozás, egyre fontosabb szerepet játszik, nem csak a vállalkozások versenyképessége, hanem a társadalmi befogadás területén is. Az Unió az Európa 2020 stratégia keretében több célt is meghatározott a szélessávra vonatkozóan: ezek egyike, hogy 2020-ra minden európai polgár hozzáférjen gyors szélessávú hálózathoz. A célok elérését az Európai Unió mintegy 15 milliárd euróval támogatta: ekkora összeget bocsátott a tagállamok rendelkezésére a 2014–2020-as időszakra. Megállapítottuk, hogy a szélessávú lefedettség összességében javult az Unió egész területén, azonban nem fog...

Részletek

A héten olvastuk: nyílt adatok, közadatok megnyitása – 2017. december 18.

Az adatok megnyitásának hatása az európai közigazgatási térképészeti szervezetek üzleti modelljére A nyílt adatok (potenciális) jótékony hatását kielégítően leírja a szakirodalom. Azonban az adatok megnyitása kihívást jelent az uniós tagállamok térképészeti és földmérési szervezetei (National Mapping & Cadastral Agencies) számára. Különöen akkor, ha működési költségeiket a saját bevételeikből kell fedezniük. Ennek a kutatásnak éppen az volt a célja, hogy felmérje, hogy ezek a szervezetek hogyan igazították hozzá az üzleti modelljeiket ehhez a helyzethez. Adapting National Mapping & Cadastral Agencies business models to...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3