„A legfejlettebb országokat tömörítő OECD közigazgatási reformmal foglalkozó igazgatósága (Reform of the Public Sector Division of the OECD Directorate for Public Governance) országtanulmányai sorában ezúttal Svédország kormányzatának és közigazgatásának digitális átalakítását vette górcső alá (Digital Government Review of Sweden, 2018). A tanulmánynak egyelőre a fő megállapításait hozták nyilvánosságra, 28 oldalon – ennek fogjuk legérdekesebb elemeit ismertetni.
Mindenek előtt érdemes kitérni az OECD általánosan használt elemzési keretére, amely a digitális közigazgatási stratégiák kidolgozásához 12 kulcs-ajánlást fogalmaz meg, három pillérbe rendezve azokat. Az OECD Tanácsának 2014-es döntése alapján ezt az elemzési keretet alkalmazzák minden tagországra, illetve több OECD-n kívüli ország is tagok is proaktív módon ezt használja, a következők szerint.
Nyitottság és elkötelezettségNyitottság, átláthatóság és nyitottság a bevonásra (inclusiveness). Elkötelezettség és részvétel többszereplős környezetben a szakpolitikák kidolgozásában és a szolgáltatásnyújtásban. Adatvezérelt szervezeti kultúra megteremtése. A magánszféra védelme és a biztonság garantálása. Irányítás és koordináció
- Vezetőszerep vállalása és politikai elkötelezettség.
- A digitális technológiák koherens használata a különböző szakterületeken.
- Hatékony szervezeti és kormányzati koordinációs keretrendszer.
- Nemzetközi együttműködés erősítése más kormányzatokkal.
Megvalósítást támogató kapacitások
- Világos üzleti megoldások kifejlesztése.
- Az intézményi kapacitások megerősítése.
- Digitális technológiák beszerzése.
- Megfelelő jogi és szabályozási keretrendszer biztosítása.
A svéd digitális közigazgatás felülvizsgálatának célja, hogy segítséget nyújtson a digitális technológiákban és adatokban rejlő előnyök teljes kiaknázásában, erősítse a közszféra szervezeti intelligenciáját, és hogy a közszféra platformként szolgálhasson közhasznú értékek társ-megteremtésében (co-creation), a közbizalom fenntartásában. Az OECD jelentése ennek érdekében stratégiai szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaz a svéd kormányzat számára, hogy ezzel is új lendületet adjon a digitális és adatvezérelt közigazgatási és közszolgáltatási fejlődésnek. A kutatás során interjú-sorozat keretében kérdezték meg a svéd digitális kormányzati ökoszisztéma fő érdekeltjeit: az országos, regionális és települési közigazgatás reprezentánsait, valamint az üzleti élet, a civil szektor és a tudományos élet képviselőit.
Mint a jelentés is megállapítja, a digitális kormányzati törekvések egyik fő hajtóereje az erős közbizalom, aminek erősítése és fenntartása minden kormányzatnak fontos feladata. E tekintetben Svédországban jó a kiinduló helyzet, mert a közbizalom átláthatósággal való erősítése, a közszolgáltatások magas színvonala és a biztos, fegyelmezett pénzügyi háttér ehhez hagyományosan jó alapot biztosít. A reformoknak ugyanakkor meg kell célozniuk, hogy a közigazgatás képes legyen jó válaszokat adni olyan aktuális társadalmi kihívásokra is, mint az urbanizáció vagy a migráció.
A svéd közigazgatási reformok eddig alapvetően e-kormányzati törekvésekben nyilvánultak meg, a mai igény azonban már az, hogy ezek ne célt, hanem eszközöket jelentsenek szélesebb szakpolitikai célok megvalósításában, a közhasznú értékek társ-teremtésében. Ehhez az szükséges, hogy a fókusz a a New Public Management által középpontba állított folyamatok, termelékenység és belső hatékonyság helyett a közszféra környezetének alakítására tevődjön át, ahol az említett elemek csak eszközt jelentenek az átfogóbb célok megvalósításában.
Ahhoz, hogy a közigazgatás platformként működhessen, több feladatot kell párhuzamosan megvalósítani. Ebbe beletartoznak technikai fejlesztések, a probléma-megoldó gondolkodás erősítése, együttműködő megközelítés, valamint az állampolgári elkötelezettség erősítése a közösségi tudásbővítés (crowdsourcing knowledge) felértékelődésével.
Svédországnak jó esélye van arra, hogy digitálisan érett társadalma és közigazgatása legyen, amihez jó alapot ad a nagy hagyományú átláthatóság és az eddig megtörtént digitális fejlesztések sora, valamint a lakosság magas szintű digitális képzettsége. Amiben azonban előrelépésre van szükség, az a felhasználói igények által hajtott (user-driven) és az adatvezérelt fejlesztések. A jelentés több jó példát is említ a felhasználóbarát, adatvezérelt szolgáltatásokra, de ezek jellemzően intézményi megoldások, gyakran silószerű működéssel.
A svéd politikai kultúrára jellemző a konszenzusra törekvés, az együttműködés, az egyenlőség, a bevonás, a mérsékelt gondolkodás, a megegyezéses döntéshozatal és a konfliktuskerülés. Ezek olyan alapok, amelyekre – bár a döntéshozatalt ezek a jellemzők gyakran lelassítják – a korszerű digitális közigazgatás és közszolgáltatások is jól építhetnek. A megkérdezettek ugyanakkor egyértelmű igényt fogalmaztak meg arra, hogy nagy szükség lenne határozottabb központi vezetésre a digitális átalakulás terén. A digitalizáció feladatai két minisztérium között oszlanak meg (külön kezelve a közigazgatás és az üzleti élet digitalizációját), a kormányzati nyílt adatok kezelésének területe pedig az elmúlt években többször is gazdát cserélt. A szereplők nagy várakozással vannak a kormányzat által már bejelentett, új digitalizációs ügynökség felállítása iránt, amely a szükséges változások hajtóerejeként és támogatójaként működhet. A jelentés szerint az új ügynökség feladata kellene, hogy legyen a platformszerű működés biztosítása is, teret adva a digitális és adatvezérelt innovációnak, a többszereplős együttműködésnek és az értékek társ-teremtésének.
A svéd kormányzat – az északi országokkal együttműködésben – megfogalmazta ambícióját arra, hogy az ország vezető szerepre tegyen szert a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában. Ehhez azonban szükség lenne a jelenleginél jóval kiterjedtebb és hatékonyabb adatgazdálkodásra is, ami jelenleg az egyik legerősebb szűk keresztmetszetet jelenti Svédországban. A nyílt kormányzati adatok hasznosítására se kormányzati szakpolitika, se kiterjedt gyakorlat nincs, ami fontos eszköztől fosztja meg a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló törekvéseket is. Egy ezt orvosló, fenntartható megoldást eredményező megközelítés kidolgozása világos irányítást, kormányközi koordinációt és együttműködést igényelne.
A korszerű adatgazdálkodásnak jelenleg a hatályos jogi szabályozás is erős korlátja, valamint az a gyakorlat is, hogy az intézmények többnyire csak díjköteles adatszolgáltatást biztosítanak. A jelentés szerint az adatvezérelt közigazgatási reformoknak Svédországban nem technológiai, hanem kulturális akadályai vannak. A jelenlegi nyíltadat-portáloknak csak tájékoztató funkciójuk van, a nagy hagyományú átláthatóság jegyében, de interaktivitásra, bevonásra nem adnak lehetőséget. Az új ügynökségnek e téren is világos iránymutatást kell majd adnia, tevékenyen is részt vállalva a szemléletváltásban és az ebből fakadó digitális fejlesztésekben, átalakításokban.”
Forrás:
Digital Government Review of Sweden. Enabling government as a platform through a data-driven public sector; OECD, Directorate for Public Governance; 2018. október
(Ez egy előzetes dokumentum, eredetileg 2018 végét jelölték meg a teljes jelentés megjelenésének határidejeként.)
