Lépjünk magasabb szintre! Az innovációt fel kell gyorsítani a gazdaság teljes keresztmetszetében

„A 2018-as év jól sikerült. Magas szintre állt be a foglalkoztatottság, a munkanélküliség 3,6 százalékra csökkent. Tíz százalék felett volt az átlagbér-növekedés, ennek hatására bővült a fogyasztás. Jól teljesített az építőipar, és erősen emelkedett a beruházások értéke is. Összességében magas GDP-növekedés jellemezte a negyedéveket, és az éves érték valószínűleg túllépi a 4,5 százalékot. Eközben stabil maradt a költségvetés, és a GDP-hez viszonyítva mérséklődött az államadósság. Az általános növekedési tendenciákat azonban, a növekedés fenntarthatósága szempontjából, két gyenge pont jellemezte. Egyrészt a beruházási teljesítmények tekintetében nagyok voltak a földrajzi különbségek, másrészt a növekedés hajtóerejét elsősorban a mennyiségi és kevésbé a minőségi, hatékonyságjavulási tényezők biztosították. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a növekedést inkább a számottevő erőforrásinput, mint a hatékonyságjavulás ösztönözte.

Sokféle külső bizonytalanság is várható 2019-ben
A Brexit hatására nagy valószínűséggel csökkenni fognak az EU-s támogatások összegei. A beruházások központi banki és költségvetési támogatása sem tartható fenn a mostani szinten. Ezek ugyanis részben kiszorítják a valódi piaci indíttatású beruházásokat, másrészt a lazább hatékonysági követelmények miatt az erőforrások optimálisnál rosszabb felhasználását eredményezhetik. A Fed sorozatos kamatemelései az Egyesült Államokban éreztetik már a hatásukat a világgazdaságban is. Kína gazdasági növekedésének lassulását részben a kereskedelmi háború, részben pedig a túl nagyra növekedett termelőkapacitások alacsony szintű kihasználtsága okozza. Az autóipar teljes átalakulásban, technológiaváltásban van, ami a régi modellek kifutása és a robotizáció miatt a gyártósorok teljes átrendezésével jár majd együtt.

Mindezek a hatások – nagymértékű külpiaci kitettsége és az autóipari értékláncoktól való erőteljes függősége miatt – a magyar gazdaságot is érzékenyen fogják érinteni. A megoldás csak az előremenekülés lehet. Ha jön a kanyar, azt időben észre kell venni, és be kell venni. Ez pedig csak a minőségi tényezők gazdasági növekedésben való szerepének fokozásával képzelhető el. A minőségi tényezők között elsősorban az innováció felgyorsítására kell gondolnunk, mégpedig nem szigetszerűen, hanem a gazdaság teljes keresztmetszetében. Ehhez kapcsolódóan az is fontos, hogy a teljes állami intézményrendszer támogassa az innovációt, ismerje el és becsülje meg a teljesítményt.

A termelékenység érdemi növelése is csak az innováció felgyorsulásától várható
Hiszen a termelékenység egyik meghatározója éppen az, hogy mennyire igényes munkahelyek állnak rendelkezésre a gazdaságban, és azokban mekkora hozzáadott értéket lehet előállítani.

Nyilvánvaló, hogy a teljes értékláncot lefedő informatikai, elektronikai vagy mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységláncolatok esetében a kutatás-fejlesztés és az értékesítés is itthon zajlik. Ez azzal jár együtt, hogy az értéklánc nagy hozzáadott értéket teremtő munkahelyei is itthon vannak, és ezek – a magasabb bérek és a magasabb termelékenységi szint miatt – erőteljesebben tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. A termelékenységnövelés másik fontos forrása a korszerű berendezések és a korszerű tudás alkalmazása. Ezek pedig technológiai és tudásberuházásokat igényelnek. A teljes értékláncot lefedő tevékenységek arányának növekedése és a technológiai, valamint a tudásszint emelése csökkenti a válságnak való kitettséget, segíti az egész gazdaság működési minőségének és ezzel versenyképességének javulását, és végső soron lehetővé teszi a gazdasági növekedés fenntartását.

Az új esztendő legfontosabb gazdasági feladatai között ezért a legnagyobb hangsúlyt az innováció gátjainak megszüntetésére, az innovatív cégek hazai érvényesülési lehetőségeinek megteremtésére, az infrastrukturális beruházások túlsúlyának megszüntetésére és a hatékony gépi, technológiai és tudásberuházások megvalósítási feltételeinek biztosítására célszerű helyezni. Ez az iránymódosítás lenne az a kanyarbevétel, amelynek során át lehetne térni az olcsóságot felhasználó versenyzésről a tudást, minőséget felmutató versenyzésre, azaz a nagy hozzáadott értéket termelő tevékenységek arányának emelésére az alacsony hozzáadott értéket előállítókkal szemben. Ezzel az a veszély is elkerülhető lenne, hogy a magyar gazdaság beleragadjon az úgynevezett közepes fejlettség csapdájába. Az utóbbira utaló jel, hogy a magyar egy főre jutó GDP 2013 és 2017 között minden évben csupán az EU-s átlag 67-68 százalékát érte el, miközben a lengyel érték a 2012. évi 67 százalékos szintről 2017-re 70 százalékra, a cseh érték pedig a 2012. évi 82 százalékról a 2017. évi 89 százalékra emelkedett. Ez a mutató, mint tudjuk, a fejlettebb gazdaságú országokhoz való felzárkózottság mértékét mérők egyike. Felzárkózásunk felgyorsítását pedig elsősorban az innováción alapuló hatékonyság növelésével, azaz a mennyiségi növekedésről a minőségire való áttéréssel, a beragadt kreatív energiák felszabadításával és a vállalkozószellem bátorításával lehet elérni.

A legfontosabb gazdasági feladatok között a legnagyobb hangsúlyt az innováció gátjainak megszüntetésére, az innovatív cégek hazai érvényesülési lehetőségeinek megteremtésére, az infrastrukturális beruházások túlsúlyának megszüntetésére és a hatékony gépi, technológiai és tudásberuházások megvalósítási feltételeinek biztosítására célszerű helyezni.”

Forrás:
Lépjünk magasabb szintre!; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2019. január 4.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.