A fémiparban az automatizálás és az ipar 4.0-s megoldások inkább a közép- és nagyvállalatoknak kedveznek, mintsem a mikro- és kis cégeknek

„Bár egyre jelentősebb a fémiparban alkalmazott robotok aránya, úgy tűnik, az automatizálás és az ipar 4.0-s megoldások inkább a közép- és nagyvállalatoknak kedveznek, mintsem a mikro- és kis cégeknek – derült ki a Világgazdaság körképéből.
A kis- és középvállalkozások fő fejlesztési csatornája a Gazdaságfejlesztési és inno­vációs operatív program (Ginop), amelynek a 2014–2020-as uniós ciklusban eddig 115 millió forint az átlagos támogatási igénye. Ám, miután az irányító hatóság csak a beérkezett pályázatok 64 százalékát hagyta jóvá, az odaítélt forrás alapján 146 millió forintra kúszott fel az átlag. Mivel a kedvezményezettek között jelentős a fémipar súlya, a Világgazdaság az érintett cégeket kérdezte az uniós forrásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról.

Új alapokon a gyártás
Az uniós támogatások felpezsdítették a piacot, a forrásbőség ráadásul kedvező gazdasági környezettel párosult – mondta Csányi Balázs, a Szimker Szerszámgépgyártó és Kereskedelmi Zrt. vezetője. A társaságnál az ipari hibrid 3D-s fémnyomtatók érkezése hozott áttörést. Csányi Balázs szerint a cégek többsége átgondoltan használta fel a forrásokat, de arra csak a következő években kaphatunk választ, hogy mennyivel növelték a versenyképességüket. A kitörési pont előtt álló fémiparban európai szinten is figyelemre méltó a magyar piac nyitottsága és beruházási szándéka, az iparág rövidesen számos területen forradalmasíthatja a gyártástechnológiát. A Szimker vezetője úgy értékeli, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakításával láthatóan szilárd az a törekvés, hogy az eddig főleg bedolgozó ipart önállóbb, a saját lábán is megállni képes iparrá formálják. Ehhez elengedhetetlen a még nem széleskörűen használt technológiák átvétele.

Több mint két évtizede értékesít CNC-megmunkálóközpontokat, esztergákat és lemezmegmunkáló gépeket a Ge-Co Hungary Kft., ráadásul a cég munkatársa, Monoki Attila arról számolt be, hogy az utóbbi egy-másfél évben érezhetően nőtt a kereslet:

több száz kkv pályázott sikeresen uniós forrásokra. Ügyfeleik zöme folyamatosan fejleszti a gépparkját, robotizált cellákat épít ki.
A gépszállításaik 49,7 százaléka pályázati forrás bevonásával történik. Az arány azonban folyamatosan csökken, a szűkülő pályázati kínálat mellett azért, mert az alacsony kamatkörnyezettel előtérbe került a kedvező (akár nullaszázalékos) eszközfinanszírozás, továbbá az iparágban érzékelhető konjunktúra a saját forrásból történő beszerzéseket is előmozdítja. Az utóbbinál lényeges – tette hozzá Monoki Attila –, hogy nem kell szigorú pályázati előírásoknak, például árbevétel-elvárásoknak megfelelni, sokkal rövidebb a beruházások átfutási ideje.

Nem mindenkinek éri meg
Tőkeigényes beruházásokból nincs hiány a fémiparban, egy autóipari követelményeknek megfelelő fémpréssor például több százezer euróba is kerülhet – emelte ki a Thege Plastic Kft. ügyvezetője, Konkoly-Thege Máté. Munkahelyteremtésről szerinte már nem érdemes beszélni, automatizálásról és továbbképzett munkaerőről annál inkább. De az automatizálás sem valósulhat meg minden szinten, hiszen a mikro- és kisvállalkozásoknak többnyire a kis szériás termékek jutnak. Ezek gyártását nem éri meg automatizálni, mert nem térül meg, sok időt vesz el a folyamatos termékváltás, szerszámcsere. Emiatt a kisebb gépparkok az ipar 4.0-s megoldások valós előnyeit sem aknázhatják ki, az azok bevezetésére irányuló pályázatoknak csak a közepes és nagyvállalatoknál látja értelmét. Konkoly-Thege Máté szerint az elektronikus közbeszerzés gyorsulást hozott, de még mindig sokáig tart, amíg a pályázat elnyerésétől a rendelésig eljut egy közbeszerzéses projekt.

Ügyféloldalról a Pata József Gépipari Kft.-nél közölték: tavaly két pályázattal nyertek. Pata Ildikó, az esztergomi Suzuki-gyárnak az 1990-es évek eleje óta beszállító, autóipari karosszériaelemeket gyártó vállalkozás ügyvezetője elmondta: a kisebb összegű, 19 millió forintos támogatásból a már meglévő technológiát bővítették, a nagyobb összegű, 320 millióssal viszont teljesen újakat honosíthatnak meg, lehetővé téve új termékcsoportok előállítását, a vásárlói kör bővítését.
Áncsán B. Róbert acéllemezek tervezésével és megmunkálásával foglalkozó cége, az AR-Robotics Kft. tavaly 245 millió forintot nyert a Ginopban. Az ügyvezető szerint a lemeziparban is érezhető az igény a jó minőségű és gyors gyártásra. A gépbeszerzést az ő vállalkozása is uniós forrással kombinálva finanszírozza, és a korábbi csaknem négyszeresére képes növelni a kapacitást. Úgy látja, a pályázatoknál előny az ipar 4.0-s rendszer megléte vagy bevezetése és a megújuló energiatermelés integrálása, ami tovább növeli a hatékonyságot.

Fel lehet nőni az autóiparhoz
Miután a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyfeleinek zöme a fémipar, gép-, alkatrész- és szerszámgyártás területén tevékenykedik, az intézet tölti be a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsmentfunkcióját is. Tóth Ádám Ferenc ügyvezető ismertette: 100-150 millió forintos értékben folyamatos a fejlesztési igény, a legtöbb ügyfelük igyekszik megragadni minden lehetőséget a beruházási pályázatoktól kezdve a kutatás-fejlesztésen és az informatikai beszerzésen át az energetikai és humán fejlesztéseket támogató kiírásokig.

Rávilágított, hogy az ipari robotok piaca öt év alatt több mint a kétszeresére bővült, a Nemzetközi Robotikai Szövetség tavalyi jelentése szerint egy év alatt több mint 380 ezer ilyen berendezés talált gazdára világszerte. Globálisan a robotok 33 százaléka az autóiparba kerül, nincs ez másként Magyarországon sem, de nemcsak az elektronikai ipar zárkózott fel, hanem a már 10 százalékon álló fémipar is.”

Forrás:
Robotokkal állhat saját lábára a fémipar; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2019. február 4.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.