„Az Európai Uniótól érkező nagy összegű forrásokat az oktatás, a szociális felzárkóztatás, az egészségügy, a sport és a kultúra terén hasznosítják, ám ahhoz, hogy minden támogatást hasznos célokra fordítsanak, jó fejlesztéspolitikára is szükség van — mondta el lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Vitályos Eszter szerint a kelet-közép-európai régióban vezetők vagyunk a kifizetésekben, a meghirdetett pályázatok is a tervezett ütemben haladnak, de a következő uniós ciklusban előreláthatóan kevesebb forráshoz juthatunk. A szakterület azonban még így is győztes lehet.
– Az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészét felöleli, vagyis komoly összegeket fordít az egészségügy, az oktatás, a társadalmi felzárkózás, a kultúra és a sport területére is. Mindezekre a mostani, 2014–2020-as uniós ciklusban összesen 952 milliárd forint keretet biztosítanak, azonban a tárca ennél is többre, összesen 960 milliárd forintra már leszerződött, ugyanis a kormány minden operatív programnak tízszázalékos túlvállalást engedélyez – számolt be lapunknak a minisztérium európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.
Vitályos Eszter ismertetése szerint ebben az időszakban az oktatásra, illetve köznevelésre 360 milliárd forintot, míg a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre 350 milliárd forintot szánnak, mivel ez a két terület a leghangsúlyosabb. További 160 milliárd forintot fordítanak az egészségügyi fejlesztésekre, ennek felét költik az infra-struktúra átalakítására, a másik felét pedig humán fejlesztésekre, például képzésekre, ápolói ösztöndíjakra. A többi területre is – mint az egyházi, nemzetiségi és civil fejlesztésekre, a kultúra támogatására vagy a sport rendszerfejlesztéseire – nem elhanyagolható mértékű, 13, illetve 34 milliárd forint közötti forrás áll rendelkezésre.
– Az EFOP-nak a 2014–2020-as ciklusra szánt teljes összegéből, azaz a 960 milliárd forintból 600 milliárd forintot már kifizettek a kedvezményezetteknek, vagyis azoknak, akik elnyerték az uniós pályázatokat – tudatta a politikus. Mint mondta, az összesen tíz hazai operatív program 9000 milliárd forintos keretéből eddig 31 százalékot hívtak le Brüsszelből, ezzel nemcsak a visegrádi országok között, hanem a teljes régióban vezetők vagyunk a pályázati meghirdetésekben és a kifizetésekben. Összehasonlításképpen az államtitkár arról tájékoztatott, hogy Lengyelország 28, Románia 26, Csehország és Bulgária 25, Szlovákia és Szlovénia pedig 24 százalékot hívott le a nekik biztosított keretből.
Az egészségügyi ráfordítások közül Vitályos Eszter hatvan kórház megújítását emelte ki, amelyek kiterjedtek az orvosi eszközök beszerzésére, a gyermeksürgősségi osztályok fejlesztésére és az egynapos sebészetek létrehozására is. – Ebben a ciklusban tömegesen nem lesznek már új felhívások, de éppen a napokban még két új egészségügyi pályázat jelenik meg a kórházi fertőzések megelőzésére, valamint egy újabb, ápolói ösztöndíjakra – tájékoztatott az államtitkár.
Kérdésünkre, hogy mekkora hazánk mozgástere az uniós pénzek felhasználásában, Vitályos Eszter közölte: jó fejlesztéspolitikai tervezéssel meg lehet valósítani azokat a célokat, amelyeket itthon szeretnénk elérni, ezzel együtt előfordult, hogy egyes kezdeményezéseinkre az Európai Bizottság nem biztosított annyi forrást, mint amennyit javasoltunk, mondván, hogy nem ez járul hozzá leginkább az EU 2020 stratégiához, amely egyébként a mostani időszak megalapozó dokumentuma.
– Arra törekszünk, hogy minden egyes uniótól érkező forintnak értelmes célkitűzést találjunk. Ehhez szükség van arra, hogy levonjuk a következtetéseket az előző időszakból, reflektáljunk az eddigi projektekre, és azokat folytassuk, amelyek jól működtek és kézzelfogható eredményeket hoztak – fogalmazott Vitályos Eszter.
A következő, 2021–2027-es ciklusról szólva az államtitkár ismertette: az Európai Bizottság 2018 májusában már közzétette a következő hétéves ciklus költségvetési tervét, amely szerint hazánk 24 százalékkal kevesebb kohéziós forrást kapna a 9000 milliárdos kerethez képest.
– A bizottság a forrásmegvonásról azt mondja, hogy az Egyesült Királyság kilépéséből és az új kihívások finanszírozásából fakadó terheket minden tagállamnak viselnie kell, mi azonban azt látjuk, hazánkon kívül csupán Csehország, Málta, Litvánia és Észtország esetén ekkora mértékű az elvonás – hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki szerint mindennek nagy valószínűséggel politikai okai vannak.
– Biztató viszont, hogy az Európai Szociális Alap forrásai – az EFOP elsősorban ebből táplálkozik – nem csökkennek jelentősen, mivel az unió a következő időszakot a humán erőforrás fejlesztésére szeretné alapozni. Ha minden úgy maradna, ahogy eddig volt, s az operatív programok folytatódhatnak, akkor az Emmi akár még győztese is lehet a következő ciklusnak, hiszen terveikben az szerepel, hogy a tárca által felügyelt területekre több mint 1000 milliárd forintnyi támogatást fordítanak. A májusi európai parlamenti választások befolyásolják ugyan a tárgyalásokat, de mi bármikor elfogadjuk a költségvetést, ha az kedvező hazánk számára – összegezte az államtitkár.”
Forrás:
Magyarország régiós vezető az uniós pénzek hatékony felhasználásában; Szilágyi Anna; Magyar Nemzet; 2019. február 8.
