Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon (konferencia): Komplett versenyképességi programmal készül az MNB

„A cél egy erős Magyarország és javuló életminőség – jelentette ki Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Világgazdaság konferenciáján.
A magyar jegybank a tavalyi 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagja után a közeljövőben egy komplett versenyképességi programot fog bemutatni – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója és főközgazdásza a Világgazdaság Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon című konferenciáján. A szakember meglátása szerint nehéz kitörni a közepes fejlettség csapdájából, az elmúlt évtizedekben ez alig hat országnak sikerült: Ausztria, Finnország, Írország, Szingapúr, Japán és Dél-Korea járt sikerrel.
A magas, átlagon felüli növekedési időszakok gyorsan kifulladnak, az esetek hat százalékában sikerül csak hét éven keresztül – vagy azt meghaladóan – átlag feletti növekedést elérni. Ezen országok esetében érdemes megvizsgálni, hogy mit csinálnak jól.

Rendkívül heterogén országokról van szó, nincs egységes recept, de közös jellemzőket lehet találni. Ilyen például a termelékenység, a technológia, a hatékonyság, a népesség növekedés, a belső megtakarítások. Fenntarthatóság szempontjából nagyon fontosak a belső piacok, valamint az egészséges és biztonságos finanszírozás. Szükség van a belső forrásokon alapuló finanszírozásra, idegen deviza esetében ugyanis nagyon sérülékeny a növekedés.

Az elmúlt időszakban Magyarországon az aktivitás és a foglalkoztatás tudott jelentősen növekedni, regionális kiegyenlítődésben viszont vannak még versenyképességi tartalékok. A jövőben ezen a területen nem lehet olyan növekedést folytatni, mint eddig, termelékenység terén azonban még van tennivaló – emelte ki az MNB főközgazdásza.

A cél egy erős Magyarország és javuló életminőség. Ehhez szükség van megfelelő fizetésekre, magas színvonalú egészségügyre, versenyképes oktatásra, családbarát környezetre, belső megtakarításokra adósság felhalmozása helyett, valamint pozitív jövőképre. Ezek az életminőség javulását célozzák. Az ország erősödéséhez stabil államháztartásra, biztonságra, hatékony kormányzásra, kiegyensúlyozott energia-mixre és erős hazai vállalatokra és középosztályra van szükség.

Az MNB szakembere néhány kulcsterületet határozott meg, az egyik ilyen a kkv-szektor, amelynek a termelékenysége jelentősen elmarad a nagyoktól (harmada csupán). Emellett a hazai kkv-szektor rendkívül elaprózódott.
A következő tíz évben ötezer kisvállalatra és ezer közepes vállalatra lenne szükség, ami önmagában 20 százalékkal növelné a kkv-szektor termelékenységét. Szükség lenne továbbá arra, hogy a kkv-k innováljanak, ezen a területen ugyanis uniós átlag alatt teljesítünk.

Pénzügyi közvetítőrendszer szintén kulcsfontosságú terület, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon még mindig nehéz hozzáférni banki hitelekhez, és az egyik legköltségesebb Európában. A munkaerő terén az lehet a következő cél, hogy a közel teljes foglalkoztatást hosszú távon fennmaradjon, és a regionális különbségeket egyenlíteni.

A szakember szerint egyes társadalmi csoportokban van még foglalkoztatási tartalék, úgy mint a fiataloknál, a nyugdíj előtt álló idősebb dolgozóknál, az alacsony képzettségűeknél, és a 25-49 éves nők körében.
Meglátása szerint a munkaerő minőségéről is fontos beszélni, a lakosság egészségügyi állapota ugyanis elmarad a nyugat-európai szinttől. A betegen töltött napok hiányoznak a GDP-ből. Ezért mindképp fejleszteni kell a hazai egészségügyi ellátást. Képzés terén fel kell készülni a jövő gazdaságára, a felsőfokúak végzettségének aránya is elmarad az uniós átlagtól, ezen is javítani kell.”

Forrás:
Komplett versenyképességi programmal készül az MNB; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. február 21.
Konferencia

A bejegyzés kategóriája: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.