A Magyar Nemzeti Bank publikálta 330 pontból álló Versenyképességi programját

„Budapest, 2019. február 27. A magyar gazdaságot a 2010 utáni reformoknak köszönhetően stabil fundamentumok jellemzik, a gazdasági egyensúly mellett újraindult felzárkózás tartós biztosításához azonban a versenyképesség célzott javítására is szükség van. A korábbi években megkezdett versenyképességi műhelymunka folytatásaként egy átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank, amely javaslatok végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történő felzárkózását.

A 12 kulcsterületet lefedő Versenyképességi program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával. Az elmúlt években megkezdett versenyképességi műhelymunka keretében az MNB hazánk versenyképességének olyan dimenzióit is mélyebb elemzés alá vonta, amelyekre a jegybankok hagyományos makrogazdasági elemzései kevésbé fókuszálnak, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok szempontjából. A Versenyképességi program e munka szerves folytatása, amely részletesen kifejti azon intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek megvalósítása érdemben hozzájárulhat Magyarország sikeres felzárkózásához. A program kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank törvényi mandátumával összhangban a Kormány munkáját támogatandóan került sor.

A 2010 utáni egyensúlyt és növekedést biztosító gazdasági reformok megteremtették a fenntartható felzárkózás feltételeit Magyarországon. A 2010 utáni fiskális, majd a 2013 utáni monetáris politikai fordulatok stabilizálták hazánk költségvetését és növekedési pályára állították a magyar gazdaságot. A gazdaságpolitika két fő ága között 2013-tól megteremtett összhangnak köszönhetően egy olyan új gazdasági modell jött létre, amely a makropénzügyi egyensúly fenntartása mellett képes dinamikus növekedést biztosítani, és amelynek köszönhetően Magyarország a többi visegrádi országgal együtt az Európai Unió növekedési motorjává vált.

A magyar gazdaság felzárkózása akkor lehet eredményes, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet. Ennek révén 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke. Azonban a gyors növekedést mutató, fejlődő gazdaságok gyakori tapasztalata, hogy a fejlett régiókhoz képest vett növekedési többlet általában hamarabb elfogy, mint hogy utolérnék a fejlett gazdaságokat. Az elmúlt száz évben alig tucatnyi ország tudott kitörni a közepes fejlettség csapdájából. A fenntartható felzárkózás tehát nem automatikus folyamat, és megvalósítására nincsen egységes recept. Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen a legfejlettebb országok közé felzárkózni, egy versenyképességi fordulatra van szükség, ami a gazdaság számos területét érintő reformokon keresztül valósulhat meg.

A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja 12 területen 330 javaslatot tesz Magyarország versenyképességének javítása érdekében. A javaslatok mögött az a felismerés húzódik, hogy a nemzetgazdaság jelentős növekedési tartalékokat rejt, amelyek hatékony kiaknázása tartósan magasabb gazdasági növekedést eredményezhet. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok termelékenységének javulása, átlagos méretének növekedése és külföldi piacokon való versenyképességének fejlődése. A vállalatok növekedését a pénzügyi közvetítő rendszer a bankrendszer hatékonyságának javulásával és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülésével támogathatja. Magyarország legfontosabb nemzeti vagyona az itt élők tudása és képességei, ezért javaslataink kiterjednek az egészségi állapot javítására, a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekválallás támogatására is. Mindezek hátterében pedig hatékony állami működésnek kell meghúzódnia, amelyre a digitalizáció kihasználása ad lehetőséget. A javaslatok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésből indulnak ki.”

Forrás:
A Magyar Nemzeti Bank publikálta 330 pontból álló Versenyképességi programját; Magyar Nemzeti Bank; 2019. február 27.
Lásd még: A magyar felzárkózás versenyképességi reformjai és fordulatai (2019-2030); Matolcsy György; 2019. február 27. (PDF)
Matolcsy György prezentációja az MNB Versenyképességi Programjáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2019. február 27-én megrendezett Gazdasági Évnyitó fórumán.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.