A komplex falufejlesztési program keretében 150 milliárd forintot fordítanak a falvak helyzetének javítására

„Többéves kifutással tervezi a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztését, vagyis a „falusi csokot”, amelynek részleteiről hamarosan döntés születik. Ennek lényege, hogy a kistelepülésen élők házuk felújítására vagy ház vásárlására és korszerűsítésre extra ösztönzőket kapnak – erről is beszélt lapunknak Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

–  Annak idején modern falvak szerepelt az elnevezésben, ebből lett a Magyar Falu Program. Miért változtattak?
–  Ennek üzenete van. Míg a városok fejlesztését célzó programban kifejezetten modernizációról van szó, a falvaknál legalább ennyire fontos a megmaradás, a hagyományok megőrzése. Erre akartunk utalni az elnevezéssel.

–  Már elindult a program. Milyen megfontolások mentén jönnek a pályázatok?
–  Voltak érvek amellett, hogy egyben hirdessük meg az összes pályázatot, ám végül az ütemezett kiírás mellett döntöttünk. A felhívások egytől egyig a helyi életminőséget javító támogatási célterületek, idén összessé­gében hetvenötmilliárd forint értékben. Úgy fogalmaznék, hogy egy étlapot kínálunk az önkormányzatoknak. Minden településnek másra van ugyanis szüksége, az egyiknek bölcsődére, a másiknak rendelőre, de előfordul, hogy mind a kettőre. Bár falufejlesztésre korábban is volt példa, a program komplexitása, célzottsága valódi újdonság – ahogy a mértéke is. Tizennyolc célterületet hirdettünk meg, a széles spektrum miatt pedig jó, ha az érintettek fel tudnak készülni az egyes pályázatokra.

–  Vagyis van idő tervezni.
–  Abszolút. A program alapkoncepcióját még tavaly ősszel fogadta el a kormány, majd decemberben hozott határozatot a vidéki úthálózat ötvenmilliárdos felújításáról, valamint az említett támogatási csomagról. Ezzel együtt országjárásra is indultunk, valamennyi megyében, több mint negyvenöt helyszínen találkoztunk személyesen polgármesterekkel, hivatalnokokkal, önkormányzati szakemberekkel vagy éppen jegyzőkkel, meglátásaik jó részét pedig beépítettük a programba.

–  Az eddigi tapasztalatok szerint mekkora az érdeklődés?
–  Bár még van idő beadni a pályázatokat, elmondható, hogy kifejezetten komoly. Mindenki várja a lehetőségeket. A tizennyolc pályázatból kettőt hirdettünk meg február végén, az egyikkel az egyházi tulajdonban lévő, funkció nélküli épületek közösségi térré való alakítására és működtetésére lehet forráshoz jutni. Itt leginkább a paphiány miatt elhagyatottá váló korábbi plébánia- vagy parókiaépületekről van szó. Ezzel együtt hasonló támogatást biztosítunk az önkormányzati ingatlanok esetében. Mindez a közösségépítést erősíti, ami a vidék Magyarországának megmaradása szempontjából elsődleges fontosságú.

–  Mi a menetrend?
–  Valamennyi pályázat meghirdetésekor hatvan napot adunk a felkészülésre, majd a beadási határidőt követően hatvan napon belül döntünk is a pályázatokról. Minap újabb három, az egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó tendert írtunk ki. Ezek közül a legnagyobb újítás az orvoslakások, pontosabban komplett szolgálati házak építése. A nyertes önkormányzatoknak mintatervet is adunk, amelyet a helyi sajátosságoknak megfele­lően alakíthatnak. A kedvezményezett falvakban a megbízatást vállaló háziorvos kulcsra kész portát kap. Annyi a megkötés, hogy csak a tartósan betöltetlen praxissal bíró települések pályázhatnak.

–  Sajnos van belőlük jó néhány.
–  Több mint kétszázötven, csak az ötezres lélekszám alatti településeken. Bár az ellátást ettől még mindenütt megoldják helyettesítéssel, azért jobb, ha lehetőség szerint minden településnek saját orvosa van. A saját otthon és a korszerű rendelő, illetve az eszközbeszerzés biztosítása mindenképp komoly segítség.

–  Már csak az hiányzik, hogy a települést meglátva se forduljon vissza a potenciális háziorvos.
–  Valóban, ám a Magyar Falu Program éppen azért ennyire komplex, mert a vidéki élet valamennyi területét érinti, olyan körülmények biztosítására törekszik, amelyek között egészségben, biztonságban, jó színvonalon lehet élni, gyermeket nevelni, boldogulni. Ezért olyan támogatási területeket határoztunk meg, amelyek középpontjában ténylegesen a falusi emberek állnak, és saját bőrükön érezhetik a kormány támogatásának jótékony hatását. Prioritásként kezeljük sok más mellett a belterületi utak és járdák rendbetételét, a sportolási lehetőségek bővítését, az intézményi háttér megteremtését vagy éppen a temetők felújítását is.

–  Mi lesz a következő kiírás?
–  A szociális és oktatási területre koncentrálunk majd, konkrétan bölcsődék és óvodák építésére, bővítésére. A falugondnoki szolgálat gépjárműállományát is kicseréljük a későbbiekben, illetve emeljük a normatív támogatást. Ez azért is fontos, mert nélkülözhetetlen ellátásról van szó, egyes falvakban szinte mindenesként dolgoznak a falugondnokok.

–  A program kiemelt célja a vidék elnéptelenedésének visszafordítása, ami nyilván hosszú távú feladat. Egyelőre az idei számokról beszélünk. Hogyan tovább?
–  A falusi mellékúthálózat fejlesztése jövőre biztosan folytatódik, erről már döntött a kormány. Idén ugyebár ötvenmilliárdot költünk erre, amiből négyszázharminc kilométer út újul meg, 2020-ban pedig várha­tóan hetven-kilencven milliárd forint jut majd további hatszáz-hétszáz kilométernyi útra. Ugyancsak többéves kifutással tervezzük a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztését, vagyis a „falusi csokot”, amelynek részleteiről hamarosan dönt a kormány. Ennek lényege, hogy a kistelepülésen élők házuk felújítására vagy ház vásárlására és korszerűsítésre extra ösztönzőket kapnak. A hosszú távú tervezés nyilván vonatkozik az életminőség javítását célzó csomagra is, amelynek bővítésére ugyancsak vannak elképzeléseink. Magyarország kormányának fontosak a vidéki emberek, ezért amíg a gazdasági körülmények lehetővé teszik, a Magyar Falu Programot folytatni szeretnénk. Nem igaz egyébként, hogy nincs érdeklődés a falusi életforma iránt, igazolja ezt az is, hogy a csokot eddig igénybe vevő százezer fiatal pár harmincöt százaléka kistelepülésen telepedett le. Csak az a probléma, hogy jó részük a nagyvárosok körüli agglomerációban talált új otthonra. Mégis ez egy jó kiindulópont, van mire alapozni.

–  Ha jól sejtjük, leginkább a munkahelyek hiánya vezet a vidék elnéptelenedéséhez. Terveznek gazdaságfejlesztési lépéseket is?
–  Mindenképp. A kormány előtt már ott vannak az erről szóló tárcaközi javaslataink. Hamarosan előállunk a részletekkel. Az összetettséget azonban mindenképp meg kell őrizni. A munkahely ugyanis nem az egyetlen szempont, amikor valaki a faluba költözésen gondolkodik, fontos az életminőség is. Szükség van arra, hogy a különböző szolgáltatások megfelelő színvonalon elérhetők legyenek.

–  Lesz külön program a kisvárosoknak is?
–  Magyarország kormánya valamennyi településtípuson élő magyar ember esetében szeretné, ha a saját bőrén is érezné az ország egyre jobb teljesítményét. Egyelőre igényfelmérés zajlik. Minden vidékfejlesztési programunk esetében együttműködünk az önkormányzati érdekvédelmi szervezetekkel, ezért a Kisvárosok Szövetségével is felvettük már a kapcsolatot. Megjegyzem azonban, hogy az uniós források felhasználásának ezek a települések voltak a legnagyobb nyertesei.

–  Hol tart a Modern Városok Program?
–  Ez egy pulzáló program. A beltartalom folyamatosan változik, persze a kardinális pontokra ez nem vonatkozik. A kormánnyal való megállapodások listája zárt, a megvalósítás pedig, minden ellenzéki híresztelés dacára, jól halad. Jelen állás szerint háromezer-hétszázmilliárd forint a program teljes forrásigénye, ennek kétharmada hazai forrás. Ezernégyszázmilliárd forintot pedig már ki is fizettünk a különböző projektekre. Autó­pályák, uszodák épülnek, kórházak újulnak meg, ipari parkok jönnek létre, és még sorolhatnám. Nagyon szép eredményeink vannak.

–  Komoly harcok zajlanak a következő EU-költségvetés körül. Veszélyezteti ez a vita a településfejlesztési programokat?
–  A falvakat egyelőre tisztán hazai forrásból, idén összesen százötvenmilliárdból fejlesztjük. Kétségtelen, hogy küzdünk az Európai Bizottsággal a különböző forrásokért. Tisztázzuk: ez a pénz nem könyöradomány az EU részéről, hiszen amikor csatlakoztunk a közösséghez, született egy megegyezés, amelynek részeként hazánk is lemondott bizonyos bevételekről és jogokról, illetve megnyitotta pia­cát a nagy nyugati cégek előtt. Ezért cserébe hozzáférhetünk például a regionális fejlesztési alapokhoz vagy a mezőgazdasági támogatásokhoz. Közben látjuk, hogy Brüsszel lopakodó üzemmódban igyekszik csökkenteni a szuverenitásunkat, részben a források kifizetésének mondvacsinált feltételekhez kötésével. Ez a felháborító gyakorlat valamennyi, a bevándorlást elutasító országot érinti, így a visegrádi négyeket is. A magyar kormány azonban nem tehet mást, mint amire több körben is felhatalmazást kapott a választópolgároktól. Vagyis nem adhatja fel migrációellenes álláspontját. Hiába próbálkozik az Európai Bizottság az ENSZ migrációs paktumának kötelezővé tételén munkálkodó jogi szolgálata az újabb tervekkel, amelyek immár érintenék a települési szintet is. Ez komoly veszélyt hordoz magában, ám mi továbbra is készen állunk a küzdelemre. Bízom benne, hogy sikerrel járunk, mert ez Magyarország és a magyar emberek érdeke.”

Forrás:
Százötvenmilliárd falufejlesztésre; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2019. március 30.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, társadalom, területfejlesztés
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.