Választások a világ legnépesebb demokráciájában: az álhírek Indiát sem kímélik
India választ – folyamatosan. Számunkra Európában kicsit szokatlan, de az országgyűlési választások lebonyolítása a világ legnépesebb demokratikus társadalmában nem egy (esetleg, külföldön élő honfitársak voksainak begyűjtésével még további néhány) napos esemény, hanem egy több mint egy hónapra elhúzódó, és összesen 7 szakaszból felépülő hosszú és bonyolult procedúra. A szavazási április 11-én vette kezdetét, és e hónap 19-éig tart, ám folyamat végső lezárására még csaknem további egy hetet kell várni, a beérkezett szavazatok összeszámlálása miatt.
Ami nem véletlen: India kontinensnyi méretű államának (ami, tudjuk, államait jelenti valójában) összesen mintegy 900 millió szavazásra jogosult polgára járul az urnákhoz ebben az időszakban. A nagyságrend, európai mércével, szinte felfoghatatlan. Ráadásul ez a hatalmas demokratikus elektorátus egy erősen kiélezett politikai küzdelem mérlegét készül most megvonni. Narendra Modi kemény harcos hírében áll, és a kormányon levő miniszterelnök mindent elkövet azért, hogy újabb terminusra hosszabbítsa mandátumát. Elemzők azt mondják: ez a törekvés egyébként sem esélytelen. Modi, aki a gazdaság rendbetételének az ígéretével került a feltörekvő geopolitikai „nagyszereplő” vezetői posztjába, meglehetős eredményeket tudott felmutatni kormányzásának elmúlt évei alatt. A mögötte álló hindu-nacionalista Bharatija Dzsanata Párt jó eséllyel szerezheti meg a kormányzás felelősségét. Sokan azonban úgy vélik, ez a vallási és etnikai feszültségek riasztó növekedéshez vezethetne a sok kultúrájú, vallásilag és etnikailag is sokszínű szubkontinensen. Modi kihívója, a Kongresszus Párt élén álló Rahul Gandhi azonban még okozhat kellemetlen meglepetéseket a korábbi voksolásokhoz képest is rendkívül kiélezett választási küzdelemben.
Ez a kampány ugyanis már egyértelműen a közösségi média megnövekedett szerepéről szól. És ennek megfelelően, a korszellemhez igazodva, az online eszközökön, elsősorban a közösségi média platformjain terjedő álhírek és dezinformációk okozzák a legtöbb fejtörést. India nem csupán területét, és persze mindenek előtt népességét tekintve igazi óriás. Nem csak a gazdasága hatalmas, nem csupán a – nukleáris arzenállal is rendelkező – fegyveres ereje teszi őt figyelemre méltó világszereplővé. Valójában a számítástechnika, az informatika egyik jól ismert nagyhatalma is, és az utóbbi években a közösségi média használat terjedése rohamosnak írható le. A diplomácia elemzőinek már jó ideje feltűnt: India a külkapcsolatok digitalizációjában is vezető pozíciót igyekszik kivívni magának. Modi miniszterelnökségével ez a modernizáció további lendületet kapott, és a digitális és mobil technológiák alkalmazása nem szorítkozik csupán a külpolitika fő formálóira (noha Modi elismerten az egyik legtöbbet posztoló, twitterező államférfi a világpolitika porondján). Az indiai külpolitika jól kiépített webhelyekből, Facebook és Twitter fiókok hálózatából, dedikált YouTube csatornából kiterjedt, és jókora követői bázissal büszkélkedő digitális diplomáciai ökoszisztémát épített ki az elmúlt évek során.
A közösségi média használat az ország belpolitikai életében is meghatározó jelenséggé nőtte ki magát az elmúlt fél évtizedben. A közösségi médiahasználat ráadásul koránt sem szorítkozik a legműveltebb, technokrata városlakó rétegekre, hanem a társadalmilag továbbra is erősen differenciált India szerényebb anyagi képességű választópolgárainak is beépült a mindennapjaiba. A számok, a nagyságrendek ezen a területen is szinte felfoghatatlanok. Indiában mintegy 1,14 milliárd aktív mobil telefon előfizetőt tartanak számon, de a 300 millió aktív használóval a Facebook-lakók globális táborában is egyértelműen India áll az élen. Ettől nem sokkal marad el a WhatsApp közösségi üzenetcserélő hálózatának népszerűsége: az aktív használók száma eléri a csaknem negyed milliárdot.
Az utóbbi három év globális fejfájásának okozója, a fake news jelenség sem kerüli el, természetesen, az indiai kibervalóságot, sőt. A híresztelések, tudatosan gyártott és terjesztett álhírek ugyanakkor különösen veszélyesek lehetnek egy etnikai és vallási törésvonalak által szabdalt társadalomban. A közösségi média platformjain terjesztett álhírek nyomán kirobbant véres zavargások intenek erre, például a tavalyi évből. Az Indiai Választási Bizottság a hírek szerint nem sok sikerrel igyekezett megállapodni a technológiai óriáscégekkel a kampány előtti időszakban. A techno-cégek persze maguk is érzik a lépéskényszert; a felemás megoldások keresésének jegyében a jelentősebb közösségi médiaüzemeltetők egy „Önkéntes Választási Etikai Kódex”-et állítottak össze az online viselkedés szabályozására. A Választási Bizottság vezetői azonban meglehetősen szkeptikusak az eredményességet illetően. A közösségi média platformok szinte korlátlan lehetőséget kínálnak az online szubverzióra, véli a szervezet egyik volt igazgatója. A jogilag kényszerítő szankcionálás lehetősége nélkül a Választási Bizottság aligha tudja kikényszeríteni a médiában terjedő álhírek visszafogását. Az ellenérdekeltség pedig erős. A kormányzó BJP párt hagyományosan innovatív és aktív közösségi média használatát az újabb siker egyik zálogának tekinti. A régi dicsőségét visszaszerezni akaró rivális, a Kongresszus Párt azonban hasonlóan aktív az online terekben. A küzdelem tehát kiélezett; nem tudni ki lesz a győztes, sokan azonban attól félnek a vesztes a legnépesebb demokrácia lehet.
Before India’s Election Voters Feed on False Information; Rishabh R. Jain; AP News; 2019. április 19.
Hosszúra nyúlt vajúdás: tovább késik az amerikai State Department kiberrészlegének felállítása
Amilyen fontos feladatai lennének a világ vezető hatalmának kiberpolitikai intézkedéseit a globális térben is képviselni, érvényesíteni tudó szervezeti egységnek – olyan nehezen látszik megszületni ez az ügyosztály. Az Amerikai Külügyminisztériumból ez év elején szivárgott ki utoljára információ a kiberdiplomáciai tevékenységért felelős szervezet kialakításáról. A koncepció egyébként is hónapokra, sőt lassan évekre visszanyúló vajúdás nyomán látszott megszületni. Az előző esztendőben kidolgozott, benyújtott, és félig már elfogadott jogszabályt felülírva, idén januárban új kétpárti jogszabály tervezetet terjesztettek a Kongresszus elé a régóta húzódó, és roppant jelentőségű szervezeti átalakulás elindítására. A tervezet, a minisztériumban korábban több részleg között is szétaprózott feladatrészek összefogására egy Nemzetközi Kibertér Politikai Hivatal felállítását irányozta elő. Az egy évvel korábban beterjesztett eredeti javaslathoz képest (amely elnyerte a Kongresszus jóváhagyását, de amelyet a Szenátus végül elakasztott) az új törvénytervezet markánsabb szerepkört írna elő az amerikai kiberpolitika nemzetközi főképviselője számára, amit jól jelez, hogy a szervezeti egység élén új hivatalnok, a Kiberpolitikai Nagykövet áll majd. Ha majd egyszer áll. Tavasz végén ugyanis, a minisztérium információs és kutató műveleteinek vezetője megemlítette, hogy a nemzetközi Kiber Ügyosztály „egyelőre még mindig a felállítás fázisában” toporog.
State Department in Planning Phase for Cyber Bureau; Foreign Policy; 2019. február 28.
KÖNYVSZEMLE: Új, magyar nyelvű kézikönyv az országmárkázásról. Papp-Váry Árpád: Országmárkázás. Versenyképes identitás és imázs teremtés. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2019.
Mindig öröm, ha a szakirodalmak terén egy régi adósság törlesztéséről számolhatunk be, illetve ha egy nagyon várt, nagyon fontos alapmunka kerül végre a kezünkbe magyar nyelven is. A mind erősebben digitalizálódó, az online világhoz szélsebesen hasonuló public diplomacy, a közdiplomácia egyik fontos terepe az országimázs építés. A téma fontossága alig hangsúlyozható eléggé, ezért igazi eseményként könyveltük el, hogy a napokban megjelent a problémakörhöz kapcsolódó első magyar nyelvű összefoglaló. A Metropolitan Egyetem dékánja – aki a tudományszervezés mellett aktív és sikeres oktató is – a napokban jelentette meg „Országmárkázás. Versenyképes identitás és imázs teremtése” című átfogó kézikönyvét.
Az országmárkázás (country branding) lényegében a márkázás (branding) technikai alkalmazása országokra, és ezáltal az ország reputációjának javítása, ami nagyobb versenyképességet, azaz több bevételt jelent. Míg az országmárkázás gyakorlati alkalmazásával szinte mindenhol, a fejlődő és a fejlett országok is foglalkoznak, addig az elmélet csak lassan zárkózik fel ehhez. Az országmárkázás jelentősége abban áll, hogy egy jó országmárka számos fontos területre lehet pozitív hatással: a turizmus ösztönzésén túl erősíti a befektetéseket, az exportot, támogatja a diplomáciai törekvéseket, valamint növeli az állampolgárok büszkeség-érzetét is. A téma emellett az egyre élesedő világgazdasági versenyben, a kereskedelmi háborúban is aktuális.
Országmárkázás címmel írt könyvet Papp-Váry Árpád; Kreatív; 2019. április 26.
Országmárkázás; Papp-Váry Árpád blogja
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
