Találat: álhírek

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. április 12.

Fake news: igénytelenség vagy tudatos hadviselés? „ A fake news használata a hadviselés gyakorlatából ered, de a politika is ugyanazzal a céllal alkalmazza: sokakhoz eljuttatni a stratégiai szempontból fontos információkat. A megtévesztő és a félrevezető hírek, valamint a politika kapcsolatáról tartott online tudományos előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az álhírek kérdése viszonylag gyakran előkerül a politikai kommunikációban. Nem mindegy azonban, hogy a fake news egy másik ország befolyásolására tesz kísérletet, vagy csak egy valótlan hír meggondolatlan megosztásáról van szó a közösségi médiában...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. augusztus 3.

Az első szankciók: gyökeres változás az EU kiberhadviselési politikájában Meghökkentette a szakmai közvéleményt az EU – kibertérben, kiberkonfliktusokban – szokatlanul kemény lépése: az Unió „külügyminisztere” ugyanis a héten bejelentette, hogy korlátozó intézkedéseket vezettek be több olyan személy, illetve szervezet ellen, akikről és amelyekről feltételezik, hogy különböző jellegű kiberakciókat („kibertámadásokat”) intéztek az elmúlt évek során európai államok és vállalatok számítástechnikai rendszerei ellen. Joseph Borell, a közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főbiztos nyilatkozatában megfogalmazta az eddigi (megengedő, vagy sokak szerint határozatlan és bizonytalan) uniós...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 13.

Infodemiológia: a WHO konferencián tárgyalja a járványokat kísérő globális dezinformációt Mintegy három hónappal ezelőtt mutattuk be először Hírlevelünk olvasóinak a koronavírus világjárvány „farvizein” megjelenő új jelenség, az „infodémia” fogalmát. A különös szóösszetétellel leírt jelenség persze sok szempontból cseppet sem új, inkább csak a „halmazati hatás” miatt került most ennyire a figyelem központjába. Röviden arról van szó, hogy a XXI. századi társadalmakban, és különösen a nyugati világban szokatlan, teljességgel újszerű, éppen ezért komoly félelmeket is kiváltó COVID-19 járvány a kapcsolódó információknak is egyfajta...

Részletek

A Facebook nem szeretne hatalmat gyakorolni, ki akar maradni a politikai vitákból

„A társaság ki akar maradni a politikai vitákból. Az 1960-ban született Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligencia kutatásért felelős vezetője, a párizsi kutatóközpont (FAIR) első embere, aki gyakorlatilag a technológia egyik keresztapjának számít. A gépi tanulással kapcsolatos munkásságáért 2018-ban két kollégájával, Yoshua Bengióval és Geoffrey Hintonnal megosztva megkapta az informatikai Nobel-díjnak számító Turing-díjat. A New York-i Egyetemen dolgozó elismert szakember és a csapata többek között olyan szoftvereket fejlesztenek ki, amelyek alkalmazásával valaki a kiterjesztett valóság segítségével egy egész testet beborító jelmezbe bújhat,...

Részletek

Az Európai Unió elvárja, hogy a Twitter, Google, Facebook havonta jelentse álhírek elleni tevékenységét

„...A napokban mi is beszámoltunk arról, hogy az új koronavírus terjedésével és a globális pandémia megjelenésével igazán a jól ismert IT-óriások jártak jól, hiszen az ő szolgáltatásaik iránti igények ugrottak meg, ahogy a távolságtartás és a higiéniás szabályok miatt egyre többen kényszerültek a folyamatos online jelenlét fenntartására. Az EU most ezen cégek segítségével indít harcot az álhírek ellen, többek között éppen a vírus kapcsán. A Trump elnök által népszerűvé tett kifejezés (fake news) igen gyakran felbukkan a sajtóban, illetve a hivatalos szférában....

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. április 6.

Az igazság letéteményesei Jó ideje bukkannak fel, itt is ott is, olyan hangok a nemzetközi kapcsolatok tudománya, de a gyakorló politika világában is, amelyek azt sürgetik: ideje volna a nagy technológiai cégeket, a Google-t, az Amazont, vagy a közösségi média világát meghatározó Facebookot, Twittert, YouTube-ot diplomáciai szereplőnek tekinteni. A modern IKT-gazdaságot uraló óriáscégek „szokványos vállalati” szférán messze túlmutató jelentőségét tükrözi egyébként az a folyamat is, aminek keretében a nemzetközi élet szokásos alanyai, tehát szuverén államok „technológiai nagyköveteket” neveznek ki, és akkreditálnak az...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 10.

Diplomácia koronavírusos időkben: gyülekező felhők, digitális fénysugarak Csak idő kérdése volt, hogy a világ egyre több országában megjelenő és terjedni kezdő új kórokozó mikor érinti meg a nemzetközi kapcsolatok világát. A mögöttünk maradó hét aztán több olyan – közvetve vagy közvetlenül a koronavírushoz köthető - eseményt hozott, ami ide kívánkozik, a digitális diplomácia híreit, fejleményeit bemutató oldalainkra. Éppen egy hete harangoztunk be egy érdekesnek látszó új kezdeményezést: a figyelemre méltó geopolitikai ambíciókkal rendelkező török külügyi vezetés „Antalya Diplomáciai Fórum” néven indított szakmai...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 18.

A digitális diplomáciára fordított erőforrások megtérülése Az elmúlt években – és ez az idő lassan már egy jó másfél évtizedre tehető – a digitalizáció meghódította a diplomácia merev, tartózkodó, távolságtartó, sokak szerint máig arisztokratikus világát. A diplomáciatörténet fejlődésének lassan hömpölygő évszázadaihoz mérten szinte szemvillanásnyi idő alatt változott meg a külkapcsolati feladatokat ellátó közigazgatási intézményrendszer munkarendje, folyamatszabályozása. Mi több: változtak, méghozzá alaposan, a diplomaták által vallott értékek, normák, alapelvek is. A külügyminisztériumok „felköltöztek” a közösségi média platformokra, virtuális nagykövetségeket nyitottak, online tudásmenedzsment rendszereket...

Részletek

Konferencia: „Az új technológiák és a jog”

„A Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett konferencia célja interdiszciplináris keretek között áttekinteni a technológiai fejlődés következtében megjelenő új kihívásokat és az ezekre adható jogi válaszokat. Az innováció egyre inkább az egyes gazdasági ágazatok működését határozza meg, ez azonban felveti a stabil jogi környezet meglétének az igényét is. Éppen ezért az előadók a technológiai fejlődés és a jogi szabályozás közötti kölcsönhatásokat elemzik a különböző területeken és jogágakon keresztül. Továbbá az új technológiák használatával kapcsolatos szabályozási kérdésekre, valamint a lehetséges megoldásokra szeretnék felhívni a...

Részletek
Page 1 of 6 1 2 6