A Nemzeti Névtér értelméről és hasznáról

„A nemzeti kultúránkat azzal védjük és támogatjuk a legjobban, ha a kulturális szűrés, rendezés, leírás munkáját továbbra is az új kor új könyvtárosainak, új levéltárosainak, új muzeológusainak felelősségi körén belül tartjuk. E küldetés megvalósításának egyik fontos eszköze a Nemzeti Névtér.

A digitális technológia mindent adatszerűen kezel. Ennek köszönhetően korábban elképzelhetetlen méretű adatmennyiséget gyűjthetünk össze a digitális eszközök segítségével. Ez az adatrobbanás sosem látott módon, mélységben és sebességgel alakítja át az emberek egymáshoz és a világhoz való viszonyát, és átformálja az ember világról való tudását is. Új kommunikációs világrend alakul ki a digitális-hálózati platformon. A hálózaton keresztül minden ember, minden dokumentum, minden digitális eszköz összekapcsolódhat egymással, és az emberek és gépek által végzett tevékenységek egyre nagyobb hányadát számítógépes algoritmusok irányítják. A predigitális korszak közvetítő, koordináló mechanizmusai, intézményei helyébe a gépek, gépi algoritmusok lépnek.

Kialakulóban van egy új kommunikációs rend, amellyel szemben egyre erősödő kritikaként fogalmazódik meg, hogy a közvetítő intézmények kiiktatásából komoly funkcionális problémák fakadnak. Ha az átalakulási folyamatokat felszínesen elemezzük, akkor úgy tűnhet, hogy az új világrendben egyre kevésbé van szükség a közgyűjteményi, archiváló szakmákban korábban kitermelt szaktudásokra, hiszen az így „eltűnő” kompetenciát pótolni tudják majd a gépek, illetve a hálózat végpontjain „ülő” laikus önkéntesek. A látszattal ellentétben azonban pont fordított a helyzet: a nemzeti emlékezetpolitika számára sosem volt még olyan fontos a tudástermelő, tudásmegőrző és tudásközvetítő intézmények, szakemberek munkája, mint a digitális jelenben, és még inkább a digitális jövőben. Az új korszakban mindenről adat keletkezik, és minden megőrződik a digitális térben. A nemzeti kultúra digitális műveléséhez azonban nem lehet, és nem is kell minden, a digitális térben elvileg hozzáférhető adatot bevonni a kulturális emlékezet térébe. A nemzeti kultúránkat azzal védjük és támogatjuk a legjobban, ha a kulturális szűrés, rendezés, leírás munkáját továbbra is az új kor új könyvtárosainak, új levéltárosainak, új muzeológusainak felelősségi körén belül tartjuk.

E küldetés megvalósításának egyik fontos eszköze a Nemzeti Névtér.

Az emlékezetpolitikai kompetenciák egybefűzése, hasznosításuk új szintre emelése
A magyar nemzeti kultúra digitális átállásának egyik kiemelt feladata a közgyűjteményekben őrzött kulturális dokumentumok digitalizálása, és kulturális közkincshez való hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása. Ehhez megfelelő szolgáltatásokra van szükség, amelyek sikerességének egyik kulcsfontosságú feltétele, hogy kihasználjuk-e, integráljuk-e, aggregáljuk-e a tudástermelő, tudásmegőrző és tudásközvetítő intézmények, vagyis az akadémiai szférában, a közgyűjteményekben és az oktatásban dolgozók szaktudását. Ha a digitális-hálózati technológiák alkalmazásával képesek vagyunk integrálni és aggregálni az eddig a valós és szimbolikus térben egyaránt széttagolt kompetenciákat, akkor minőségileg új szintre léphetünk kulturális örökségünk, a nemzeti kulturális közvagyon reprezentálásában, továbbépítésében és hozzáférhetővé tételében.

Mélystruktúrák, digitális kontinensek kialakítása
A predigitális korban a nemzeti emlékezetpolitika szükségszerűen intézményi és területi tagoltságban gondolkodott (nem tehetett mást): a kulturális tudást reprezentáló dokumentumok a földrajzi és szimbolikus tér logikája szerint elkülönült szegmentumok, intézmények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, filmtárak stb.) szigetszerű elkülönültségben léteztek egymás mellett. A kulturális emlékezet megőrzéséért felelős intézmények vertikális logika szerint szerveződtek. A hálózati összekapcsoltság azonban megteremtette annak elvi lehetőségét, hogy a digitális térben megfelelő módon tudjuk leképezni a kultúra horizontális jellegét, a kulturális jelenségek egymásba ágyazódottságát, szerteágazó kapcsolatait és összefonódottságát. Ezen potenciál kiteljesítéséhez a digitális térben ki kell alakítani azokat a mélystruktúrákat, amelyek a kulturális szereplők, dokumentumok, színterek, események közötti kapcsolatokat képezik le. Ha elvégezzük ezt a munkát, akkor a kultúrához való szegmentált és parciális hozzáférés helyett a valóság élményét nyújthatjuk a nemzeti kultúra iránt érdeklődőknek: képesek leszünk megmutatni a kultúra valós természetét – egy erősen összekapcsolt, kölcsönösen összefüggő és szerves egészként létező, működő és változó entitást.

Virtuális nemzetegyesítés a szimbolikus térben
A digitális platformra való átállás lehetőséget nyújt a nemzeti emlékezetpolitika számára, hogy a virtuális térben összekapcsoljunk mindenkit, aki – a világ bármely pontjáról – érdeklődik a nemzeti kultúránk iránt. A Nemzeti Névtér lehetővé teszi azt is, hogy az egységes rendszerbe szervezzük azokat a személyeket, szervezeteket, dokumentumokat, helyszíneket, amelyek a magyar kultúrához tartoznak akkor is, ha földrajzilag nem a Kárpát-medencén belül léteznek, vagy léteztek. A nemzeti emlékezetpolitika számára fontos Hungarika-szempont érvényesítését leginkább a Nemzeti Névtér segítségével biztosíthatjuk.

A kultúra történeti rétegeinek kezelése
A Nemzeti Névtéren belül a kulturális alapegységekhez (személyekhez, testületekhez, helyekhez, dokumentumokhoz stb.) hozzárendeljük azok időbeli jellemzőit. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a kulturális jelenségek kronologikus változásait is bemutathassuk a névtér oldalán. A rendszer képes „visszarepíteni az időben”, így azt is láthatjuk, hogy milyen adatok jellemezték a magyar kultúra korábbi időszakait.

A kulturális együttműködés rendszere
A digitális-hálózati kor másik kulcsszava a kollaboráció. Ha mindenki és minden (dokumentum) összekapcsolódhat egymással, akkor az akadémiai, közgyűjteményi, oktatási kompetencia úgy hasznosulhat a legjobban, ha a kulturális szféra online üzemmódra vált, és a szakmai közösség maga végzi el a felelősségébe tartozó feladatokat. Ehhez meg kell teremteni a kulturális együttműködés rendszerét fenntartani képes technokulturális infrastruktúrát. Ennek fontos komponense a Nemzeti Névtér rendszere.

Kontrollált kollaboráció
A Nemzeti Névtér a közgyűjteményi és akadémiai intézmények, szakemberek együttes munkája révén gazdagodhat. A kollaboráció a hálózati világ parancsaként is értelmezhető, amelyre már sok, jól működő példát láthatunk (például a Wikipédiát). A Nemzeti Névteret is sokan szerkesztik majd, de fontos leszögezni azt az elvet, hogy ez a folyamat kontrollált lesz, azaz nem akárki bővítheti a Nemzeti Névtér adatbázisát (szemben a Wikipédiával). Ezzel ugyan elveszítjük az önkéntes és hozzáértő laikusok hozzájárulásainak egy részét, viszont a nemzeti emlékezetpolitika számára szolgálatot teszünk azzal, hogy támaszkodva a tudástermelő, tudásmegőrző intézmények szaktudására, egyfajta kanonizációs és minőségbiztosítási elvet érvényesítünk. A Nemzeti Névtér szerkesztésébe be lehet vonni azokat a kompetens „laikusokat”, lokálpatriótákat, akik speciális, lokális (hely)ismerettel bírnak, és a Nemzeti Névtér szerkesztési munkájába bekapcsolódva idővel megfelelő jogosultságokat szereznek.

Miben több és miben más a Nemzeti Névtér, mint a Wikipédia?
A Nemzeti Névtér nyitott a szakemberek számára, de nem szerkesztheti akárki az adatait. A Nemzet Névtér kompetencia mentén kontrollált. A Nemzeti Névtér alapja egy jól strukturált adatbázis, amely automatikusan hozza létre a horizontális kapcsolatokat, linkeket a névtér egységei között. A Nemzeti Névtér a kultúra egészén belül képes a történeti időrétegek kezelésére, meg tudja mutatni a nemzeti kultúra időmetszeteit.

A kollaboráció alapja: közös szerkesztőségi rendszer
A Nemzeti Névtér adattartalmát egy olyan közös adminisztrációs környezetben lehet szerkeszteni, bővíteni, pontosítani, amelyben gondosan kidolgozott folyamatok mentén zajlik a munkavégzés. A folyamatokat intézményenként eltérő, többszintű szerkesztési jogosultságok alapján lehet vezérelni. A professzionális felhasználók a névtér szerkesztőségi rendszerén keresztül dolgozhatnak, de a munkájuk során felhasználhatják a Nemzeti Névtér portálról érkező laikus javaslatokat, észrevételeket, hibajelzéseket.

A lokális névterek bekötése a nemzeti névtérbe
A Nemzeti Névtér adataihoz hozzáférhetnek azok az intézmények, amelyek saját lokális névtereket használnak. Ehhez ki kell építeni a Nemzeti Névtér és a lokális névterek közti kapcsolatokat. A kívánatos cél az, hogy minél több (vagy akár az összes) intézmény álljon át a Nemzeti Névtér rendszerének használatára. De amíg ez nem következik be, biztosíthatjuk, hogy a jelentősebb intézményi szereplők saját névtereiket, illetve saját archiváló rendszereiket használva, közvetlenül bekapcsolódhassanak a Nemzeti Névtér rendszerébe, és így a kollaboráció sokszínű és sokszereplős környezetben is fenntartható.

A nemzeti névtér adatrétegei
A Nemzeti Névtér a nemzeti kultúra egységeit, a kulturális termékek létrehozásában közreműködő személyek, intézmények, a kulturálisan fontos helyszínek, a kulturális dokumentumok, könyvek, folyóiratok, cikkek, filmek, képek, zeneszámok stb. elemi adatait gyűjti és rendszerezi. Ez a leíró és rendszerező munka a közgyűjteményi és tudományos világ szakembereinek kompetenciájába tartozik. Ez a munka sosem állhat le, hiszen mind a múltra, mind a jelenre vonatkozóan folyamatosan keletkeznek új és új adatok, amelyeket napról napra, lépésről lépésre kell a Nemzeti Névtér megfelelő pontjaira beilleszteni. Egy könyvtárosnak „naponta” fel kell venni az újonnan megjelent könyvek adatait, egy filmtárban is ugyanez a feladat az új filmek bemutatása után, a muzeológusnak is folyamatos munkája akad az állományba került új műtárgyak esetében. A történész is „bármikor” találhat új archontológiai adatot akár a múltra, akár a jelenre vonatkozóan, így ő is folyamatosan bővíteni tudja a Nemzeti Névtér rendszerét.

Vannak azonban olyan adatkörök, amelyek nem egyedileg, és nem az időben egyenletesen szétszórt módon keletkeznek, hanem alkalmanként, nagy tömegben, egyszerre válnak elérhetővé: ilyenek például népszámlálási, településstatisztikai vagy a választási adatok. Ezek az adatkörök fontosak mind a nemzeti emlékezetpolitika, mind a nemzeti kultúra iránt érdeklődő számára, ezért ezeket is érdemes beépíteni a Nemzeti Névtér rendszerének egy jól elkülönített rétegébe – majd különböző szempontú lekérdezések révén meg lehet jeleníteni őket a névtér publikus oldalain is. Az ilyen alkalmankénti, nagytömegű adatok kezelése nem kíván folyamatos, napi karbantartást, csak azt kell biztosítani, hogy az új adatkörök betölthetők legyenek a Nemzeti Névtér rendszerének megfelelő rétegébe.

Szabad adat politika
A Nemzeti Névtér alapvető funkciója a kulturális adatbázisok közötti átjárhatóság megteremtése. Ezt a célt az adatok szabad felhasználhatósága biztosíthatja. A Nemzeti Névtér publikus oldalain lehetővé tesszük az adatok letöltését, többféle logika alapján is. Jelenleg MARC-export lehetőségét kínáljuk fel, de dolgozunk azon, hogy más formátumokban is el lehessen vinni az adatokat.

A kulturális adatbázisok hosszútávú megőrzése
A Nemzeti Névtér megfelelő alapot és terepet szolgáltathat annak a kérdésnek a megválaszolásához is, hogy miként lehet megőrizni a digitális kultúrában megjelenő újfajta dokumentumtípusokat, az adatbázisokat. Meg kell keresni, ki kell formálni a jó gyakorlatokat, hogy a közgyűjteményi szféra képes legyen megfelelni a digitális korszak által teremtett új kihívásoknak.

A Nemzeti Névtér kapcsolata a gazdasági, politika adatbázisokkal
A közgyűjtemények a nemzeti kulturális értékeket őrzik és teszik hozzáférhetővé, ebben az értelemben tevékenységük a múltra figyel elsősorban. A gazdasági és politikai élet alapvetően jelenfókuszú, de az idő múlásával minden gazdasági, politikai adat „történelmivé” válik. Ezt az összefüggést érdemes kihasználni a Nemzeti Névtér és a gazdasági, politikai adatszolgáltatások közti kapcsolat kialakításával és megszilárdításával. A személyeket, intézményeket, helyszíneket a gazdasági, politikai adatszolgáltatásokban is ugyanúgy kell kezelni, mint a Nemzeti Névtéren belül, így a kétirányú kapcsolatok megteremtése mindkét oldal számára előnyökkel szolgálhat.”

Forrás:
A Nemzeti Névtér értelméről és hasznáról; Nemzeti Névtér; 2019. május 13.

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, művelődés, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.