Fenntartható fejlődési célokat is támogatniuk kell az okosváros-fejlesztéseknek

„A fenntarthatóságnak a négy erőforrás és tőke – társadalmi, humán, környezeti és gazdasági – egyensúlyára kell épülnie.
Fenntartható fejlődési célokat is támogatniuk kell az okosváros-fejlesztéseknek – hangsúlyozza Makai Martina, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. E fejlesztések révén Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között lehet.

Az ENSZ 193 állama 2030-ig érvényes programot fogalmazott meg a fenntartható fejlesztésekről, 17 általános célkitűzést és 169 eszközcélt kiemelve. Ezek között megtalálható a tisztán előállított energia, a fenntartható városok, a vizek védelme, a felelős fogyasztás és az ipari infrastruktúra további innovációja, valamint az éhezés csökkentése is. A célok jelentős részét támogatják a ma ismert okosváros-fejlesztések. Részben a nemzetközi céloknak való megfelelés, részben pedig az életminőség észrevehető javítása a célja a hazai okosváros-programnak, amelyben a fenntarthatóságnak kiemelt szerepe van. Az életminőség javítása a fenntartható gazdasági módszerek, az innovatív munkaerő és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás eredőjeként valósulhat meg, s mindhárom pillér bázisaként szolgálhatnak különböző okosváros-fejlesztések.

A fenntarthatóságnak négy erőforrás és a tőke (társadalmi, humán, környezeti és gazdasági) egyensúlyára kell épülnie, és ezt az egyensúlyt az állam stratégiaalkotással, valamint szabályozással tudja elősegíteni. Tehát az új felfogású közlekedés, a tiszta energia előállítása és az energiafelhasználás optimalizálása, az innovatív oktatás és a modern közszolgáltatások mind a fenntarthatóság szolgálatába állíthatók, legyen szó közösségi autómegosztásról, intelligens tömegközlekedésről vagy éppen mesterséges intelligenciára épülő közszolgáltatások bevezetéséről. A fenntartható célokat szolgáló okosváros-fejlesztések megtalálásához a kormányoknak számítaniuk kell a társadalom kreatív erőire.

„Integrált településfejlesztési stratégia és gondolkodás mellett kell kidolgozni az összetett koncepciókat. A fenntartható településen az okosváros-fejlesztésekről szóló döntések a helyi vezetéshez a lehető legközelebb születnek meg. Magyarországon az ITM mellett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a Lechner Tudásközpont, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és számos más kormányzati és civil intézmény végzi a különböző koncepciók kialakítását” – mondta a helyettes államtitkár.

A városokban okosépületek, intelligens gyárak, hatékony energiatermelők és hatékony és intelligens közlekedés és közszolgáltatások kialakítása manapság az elsődleges prioritás. Ennek érdekében Magyarországon folyamatosan támogatják az e-mobilitást mind az egyéni, mind pedig a közösségi közlekedésben.

Makai Martina hangsúlyozta: „A városi élet ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében tavaly év végéig másfél milliárd forintot folyósítottunk mintegy 1598 elektromos gépkocsi beszerzésének a támogatására, 2013 és 2019 között mintegy 56 milliárd forintot fordítottunk uniós forrásokból lakossági energetikai programokra, az elektromobilitás támogatására és nemzetközi klímafinanszírozásra. Ebben a munkában pedig kiemelten számítunk az innovatív fejlesztésekkel foglalkozó vállalatok részvételére, legyen szó technológia- vagy tudástranszferről, szakértői konzultációról vagy akár kivitelezésről.””

Forrás:
Életminőség-javítás fenntartható eszközökkel; Világgazdaság; 2019. május 30.
(Szponzorált tartalom.)

A bejegyzés kategóriája: energia, gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, politika, társadalom, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.