közigazgatás: magyarművelődés

Lezárul a közigazgatás legnagyobb volumenű hazai kutatása

Szerző: 2019. június 15.No Comments

„Hatszázhatvan kutató és mintegy ötven hazai és külföldi egyetem, kutatóintézet, valamint állami szerv vett részt a magyar és az európai közigazgatás legnagyobb volumenű hazai kutatásában.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 11,8 milliárd forint összköltségű, 2016-ban indult, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című, európai uniós projektje június végén zárul. A program eredményeit a június 14-én tartott zárókonferencián mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Lovászy László Gábor miniszteri biztos szerint imponálóak azok a számok, amelyek a KÖFOP-projektet jellemzik. Köszöntőjében kiemelte, hogy számos képzés valósult meg, több online adatbázist is létrehoztak, évente adott ki az intézmény Jó Állam Jelentést, valamint olyan jövőbe mutató területek kutatásra is sor került, mint például az okos városok fejlesztése.

„A kutatás során igyekeztünk minden olyan területet érinteni, ami a közszolgálatban értelmezhető és tartalommal tölthető meg”- fogalmazott Padányi József vezérőrnagy, a projekt szakmai vezetője. Az NKE tudományos rektorhelyettese a csapatmunka fontosságát is hangsúlyozta. „A projekt eredményei elérhetőek mindenki számára és remélem, hogy a közszolgálatban dolgozók eredményesen fogják ezeket használni” – tette hozzá Padányi József, aki bízik abban, hogy a projekt zárásával maguk a kutatások nem érnek véget, hanem az elmúlt években szerzett tapasztalatokat használni tudják majd a jövőben is.

A jó kormányzást célzó, tényalapú közszolgálat-fejlesztés hatás-vizsgálati és kutatási megalapozása című alprojekt révén olyan szellemi tudásközpont jött létre, amelyben intézményi együttműködések segítségével tudományos alap- és alkalmazott kutatásokat végeztek, ezzel is hozzájárulva a többi között a jó kormányzás hatékonyságának és a minőségi állami működés támogatásához. Auer Ádám egyetemi adjunktus, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a többi között kibervédelmi, közigazgatás-hatékonysági, versenyképességi és közszolgálati jogi kutatásokat is végeztek. A szakember az eredmények között kiemelten szólt a Jó Állam Jelentésről, amelynek kapcsán egy nagyon összetett fejlesztő munkát végzett az intézmény az elmúlt években. Az alprojektvezető elmondta, hogy több mint 50 hazai és nemzetközi intézménnyel működtek együtt a kutatásokban: például az okos városok kapcsán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a vidékbiztonság vonatkozásában pedig a gödöllői Szent István Egyetem volt a fő partner.

A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című uniós projektben a közszolgálati szellemi vagyon fejlesztésével és a tudáshoz jutás elősegítésével is foglalkoztak a kutatók. Lakos Lambert István, az Informatikai Igazgatóság vezetője az online adatbázisok közül kiemelten szólt a Közszolgálati Tudásportál létrehozásáról, amely korszerű, felhasználóbarát, integrált tartalomkeresési és ajánlási szolgáltatásokra épül és komplex, digitális tudásmenedzsment-funkciókkal teszi lehetővé a digitális kiadványok, tartalmak tárolását és elérését. A Tudásportálon keresztül a többi között az NKE repozitórium, a Közszolgálati Online Lexikon és a Magyary-archívum dokumentumai is elérhetőek.

A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése című alprojekt keretében végzett kutatói tevékenységeket Nyikos Györgyi egyetemi docens mutatta be. Az alprojektvezető elmondta, hogy az EU kohéziós politikai forrásaival kapcsolatos, a központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó stratégiai, tervezési, fejlesztési, pályázati, ellenőrzési és egyéb folyamatokat teljeskörűen áttekintő képzési anyag készült. Számos képzést is megvalósítottak az elmúlt években. Ilyen például a fejlesztéspolitikai szakértő szakirányú továbbképzési program vagy a Smart City (okosváros) képzés. Az alprojekt keretében került sor a Gazdaságfejlesztés és közpénzügyek közpolitikai és területi aspektusai című kutatásra is.

Az uniós projektben egy olyan képzési rendszert is kifejlesztettek, amely az önkormányzati szakemberek továbbképzését támogatja. A helyi önkormányzati közszolgálati stratégiai-fejlesztési képességek erősítése című alprojektet Farkasné Dr. Gasparics Emese mutatta be. Az NKE Önkormányzati Kutató Intézet vezetője elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben először került sor, az önkormányzatokkal kapcsolatosan ilyen széleskörű, közjogi jellegű alapkutatásra. A nyolc kutatási alprogram és a kutatási eredmények összefoglalására 26 publikáció jelent meg. Az eredmények között van öt minősített továbbképzési program és egy önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak kifejlesztése is.

Az uniós projekt révén a többi között Közszolgálati Kiválósági Központ is alakult az intézményben. Orosz Lajost, az NKE Minőségügyi Irodájának vezetője elmondta, hogy a központ egy igényfelmérést követően számos kompetenciafejlesztést nyújtott az NKE munkatársainak, így a többi között idegen nyelvi és informatikai képzéseket is szerveztek. Összesen 1183 képzési esemény valósult meg az elmúlt években. Az alprojekt eredményei között említhető az intézményi működés teljes körű minőségbiztosítása és szervezeti teljesítményértékelése is. Orosz Lajos kiemelte, hogy az NKE részt vett az Európai Egyetemek Szövetsége Intézményértékelési Program (EUA IEP) értékelési folyamatában.

A Digitális Jólét Program kutatási megalapozása alprojektben több hiánypótló és Magyarország versenyképességéhez hozzájáruló kutatás is megvalósult. Lakos Lambert István, az Informatikai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a kutatások kiterjedtek a többi között a digitális stratégiaalkotásra, valamint az okos város, okos járás közigazgatási mintaprojekt létrehozására is.

Zárszavában Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási kar dékánja elmondta, hogy nem öncélú, hanem a kormányzati igazgatás, a közigazgatás fejlesztési igényeit szolgáló tudományos munkát végeztek az elmúlt években. Elhangzott, hogy a projekt során számos próbatétellel, például különböző politikai jellegű támadásokkal kellett szembenézniük, de az Európai Bizottság képviselői is folyamatosan megkérdőjelezték a projekt alapelemeit. Elhangzott, hogy az intézmény a nehézségek ellenére is elvégezte feladatát, már csak azért is, mert arra nemcsak korábbi hagyományok, hanem szerződés is kötelezte az egyetemet. „Egyre összetettebb infotechnológiai változások és fenntarthatósági problémák hajtják a kormányzati és közigazgatási munkát. Nekünk az a feladatunk, hogy tudománnyal és kutatással segítsük a döntéseket, a fejlesztéseket, a személyzeti politikát és a tisztviselőket”- hangsúlyozta Kis Norbert.”

Forrás:
Lezárul a közigazgatás legnagyobb volumenű hazai kutatása; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 14.
Lezárul a közigazgatás legnagyobb hazai kutatása (interjú Kis Norbert dékánnal); Nemzeti Közszolgálati Egyetem; YouTube; 2019. jún. 14.