„Az Európai Bizottság ma közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, a DESI 2019-es értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető Európa átfogó digitális teljesítménye és az uniós tagállamok fejlődése a digitális versenyképesség terén.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) idei értékeiből levonható egyik legfőbb tanulság az, hogy azok az országok, amelyek az európai digitális egységes piaci stratégiával összhangban ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé, és megfelelő beruházásokkal alapozták meg azokat, viszonylag rövid idő alatt is jobb teljesítményt tudtak elérni. Azonban az a tény, hogy a legnagyobb uniós gazdaságok nem járnak élen a digitalizáció terén, azt jelzi, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a digitális átalakulás tempóját, ha meg akarja őrizni globális versenyképességét.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Amikor 2014 végén elkezdtük kidolgozni a digitális egységes piac tervét, a következő cél lebegett a szemünk előtt: olyan hosszú távú stratégiát akartunk letenni az asztalra, amely új lendületet hoz az európai digitális környezetbe, minimalizálja a jogbizonytalanságot, és méltányos feltételeket teremt valamennyi polgár és gazdasági szereplő számára. Az uniós tagállamok ez idáig 30 jogalkotási javaslat közül 28 esetében megállapodásra jutottak, 35 új digitális jogot és szabadságot fogalmaztak meg, és ily módon a digitális egységes piac sikeres megvalósítása is jelentősen hozzájárulhat az országszintű eredmények további javításához. Most a legsürgősebb feladat a konnektivitás, az adatgazdaság és a digitális közszolgáltatások továbbfejlesztését szolgáló új szabályok bevezetése, valamint annak elősegítése, hogy a tagállamok képesek legyenek a modern munkaerőpiac által megkövetelt digitális készségekkel felruházni állampolgáraikat.”
Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató idei adatai szerint gyorsítani kell a digitális átalakulás folyamatán, ha az EU világszinten is versenyképes kíván maradni. Csak akkor lehetünk sikeresek ezen a téren, ha továbbra is szorosan együttműködünk az inkluzív digitális gazdaság megteremtéséért, biztosítva, hogy az uniós polgárok akadálytalanul elsajátíthassák a mindennapi boldogulásukhoz és a digitális Európa kialakításához szükséges digitális készségeket.”
A DESI elmúlt 5 évre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a célzott beruházások és a határozott digitális szakpolitikai fellépések komoly hatást gyakorolhatnak az egyes tagállamok teljesítményére. Jó példaként lehet említeni Spanyolországot az ultragyors széles sávú hálózat kiépítése, Ciprust a konnektivitás fejlesztése, Írországot a vállalkozások digitalizálása, vagy Lettországot és Litvániát a digitális közszolgáltatások terén.
A hálózati összekapcsoltság javul, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez. A DESI-mutatók szerint a gyors és az ultragyors széles sávú rendszerek iránt egyre nagyobb az igény, és az internetes szolgáltatások, illetve a vállalati szükségletek továbbfejlődésével várhatóan még tovább nő majd. A háztartások 60%-a számára érhető el legalább 100 Mbps sebességű, ultragyors hálózati összekapcsoltság, és a széles sávú előfizetések száma növekszik. 2014-hez képest megnégyszereződött az ultragyors széles sávú internetet használó háztartások száma, amely így már az összes háztartás 20%-át teszi ki.
Az EU tagállamai megállapodtak az uniós telekommunikációs szabályozás reformjáról, hogy lépést tudjanak tartani az európai lakosság növekvő konnektivitási igényeivel és ösztönözzék a beruházásokat. Az ultragyors széles sáv elterjedése Svédországban és Spanyolországban halad a leggyorsabban, az 5G-s spektrum kiosztása terén pedig Finnország és Olaszország jár az élen.
Az aktív európai munkavállalók több mint egyharmada nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel, annak ellenére sem, hogy ma már a legtöbb munka ellátásához ezek elengedhetetlenek, az internet magas szintű használatához pedig mindössze az uniós polgárok 31%-ának vannak meg a megfelelő készségei. Ugyanakkor a gazdaság egészére jellemző a magas szintű digitális készségek iránti kereslet növekedése, az elmúlt 5 évben például 2 millióval nőtt az infokommunikációs szakemberként foglalkoztatott munkavállalók száma az EU-ban.
A mutató e dimenziójában Finnország, Svédország, Luxemburg és Észtország a listavezetők.
Az európaiak 83%-a legalább hetente egyszer internetezik (2014-ben 75%-uk használta ilyen gyakorisággal az internetet). Azok száma pedig, akik még soha nem próbálták ki az internetet, mindössze 11%-ra csökkent (a 2014-ben mért 18%-ról).
A legnagyobb mértékben a videotelefonálás és az online videotékák használata nőtt, melyeket a felhasználók sokféle számítógépes és okostelefonos alkalmazás formájában vehetnek igénybe. Az online környezet iránti felhasználói bizalom erősítése érdekében 2018. május 25-én új uniós adatvédelmi szabályok léptek hatályba.
Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása, de lassan növekszik az e-kereskedelem. Összességében Írország, Hollandia, Belgium és Dánia teljesített a legjobban, Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának és Lengyelországnak viszont van még mit behoznia ezen a területen.
Egyre több vállalkozás használja a felhőalapú szolgáltatásokat (18% a 2014-es 11 %-hoz képest) és a közösségi médiát a vevőkkel és a partnerekkel való kapcsolattartásra (21% a 2013-as 15%-hoz képest).
Az interneten árukat és szolgáltatásokat értékesítő kis- és középvállalkozások aránya azonban nem változott az elmúlt években (17%).
Az EU-n belüli elektronikus kereskedelem élénkítése érdekében számos uniós szintű intézkedést fogadtak el, az átláthatóbb csomagkézbesítési díjaktól a hozzáadottérték-adóra és digitális szerződésre vonatkozó egyszerűbb szabályokig. 2018. december 3-a óta a fogyasztók és a vállalkozások állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés nélkül hozzájuthatnak az interneten elérhető legjobb ajánlatokhoz.
Azon digitális közszolgáltatások terén, amelyekre uniós jogszabályok vonatkoznak, a 2014–2019 közötti időszakban kiegyenlített teljesítmény jellemezte a tagállamokat.
A közigazgatási eljárásokban formanyomtatványokat benyújtó internetfelhasználók 64%-a ma már online intézi ilyen jellegű ügyeit (2014-ben 57% volt ez az arány), azaz egyre többen ismerik fel az online eljárások előnyeit a bürokratikus folyamatokhoz képest.
2018 áprilisában a Bizottság a közszféra információinak újrafelhasználására és az e-egészségügyre vonatkozó kezdeményezéseket fogadott el, amelyek jelentős mértékben javítani fogják az EU-n belüli, határokon átnyúló közszolgáltatásokat.
A digitális közszolgáltatások (például az e-egészségügy és az e-közigazgatás) igénybevétele terén Finnország és Észtország érte el a legmagasabb pontszámot.
Szintén ma jelent meg a Women in Digital (Nők a digitális világban) című eredménytábla is, melyből kiderül, hogy a digitális területen versenyképes uniós országok a nők digitális gazdaságban való részvétele terén is az élen járnak.
A nők részvétele a digitális gazdaságban Finnországban, Svédországban, Luxemburgban és Dániában a legmagasabb arányú. Uniós szinten azonban továbbra is fennáll a nemek közötti különbség az internethasználat, a digitális készségek és az infokommunikációs szakmákban való foglalkoztatottság szempontjából. A legnagyobb egyenlőtlenség ez utóbbi területet jellemzi: az infokommunikációs szakemberek mindössze 17%-a nő, és ők is 19%-kal kevesebbet keresnek, mint férfi pályatársaik. Emellett a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén diplomát szerző szakemberek között is kisebbségben vannak a nők (34%), a következő években tehát ezen arány növelésén is dolgozni kell.
Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri, elsősorban az Eurostat adatai alapján. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a kiemelt beruházásokat és intézkedéseket igénylő területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít.A mutató magában foglalja a nemzeti digitális szakpolitikák részletes elemzését is, amely áttekintést ad a tagállamok előrehaladásáról és a szakpolitikák végrehajtásáról. A Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó részletesebb távközlési fejezetet is csatolt a jelentésekhez. A tagállamok közötti jobb összehasonlíthatóság érdekében a DESI határokon átnyúló elemzésekre is lehetőséget ad a konnektivitás, a készségek, az internetes szolgáltatások használata, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, a digitális közszolgáltatások, az infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs beruházások, valamint a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram forrásainak tagállami felhasználása tekintetében.
A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság mandátumának kezdete óta az EU 30-ból 28 olyan jogalkotási javaslatot fogadott el, melyek – valamennyi uniós polgár és vállalkozás javát szolgálva – a digitális akadályok felszámolására és a digitális egységes piac megteremtésére irányulnak. Az alapvető infrastruktúrákba és készségekbe való, jelenleg zajló beruházások megerősítése érdekében a Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra célzott költségvetési javaslatokat fogalmazott meg, melyek jelenleg a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyására várnak.
További információk
Kérdések és válaszok
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2019
Tájékoztató a digitális egységes piacról”
Forrás:
A Bizottság jelentése szerint célzott beruházások és határozott szakpolitikai fellépések szükségesek a tagállamok digitális teljesítményének felpörgetéséhez; Európai Bizottság; IP/19/2930; 2019. június 11.
