„A Visegrádi Négyek és Horvátország képviselőinek részvételével kezdődött nemzetközi konferencia a Magyar Igazságügyi Akadémián, ahol két napon át előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken, workshopokon cserélnek eszmét a résztvevők arról, milyen lehetőség rejlik a bírósági szervezetet érintő digitalizációban.
A nemzetközi eseményt az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyitotta meg. Dr. Handó Tünde a Digitális Bíróság vívmányai közül kiemelte többek között a távmeghallgatást, a beszédfelismerő és leíró programot, de szólt az elektronikus kapcsolattartás lehetőségéről is. A digitális fejlődés, az innováció nem állhat meg – hangsúlyozta.
Handó Tünde az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblájának legfrissebb adatait is ismertette, miszerint a magyar bírósági szervezet az élbolyban van az online ügyintézés terén, Magyarország messze megelőzi például Németországot és Franciaországot is azzal, hogy teljes körűen biztosítja az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A hazai bírósági szervezet az online elérhető, nyilvános információk mennyiségét illetően is jobban teljesít az uniós tagállamok többségénél, megosztott második helyezést ért el azzal, hogy egy-egy eljárásról elektronikusan is elérhetőek az információk.
A nemzetközi konferencián előadást tartott dr. Paczolay Péter, az Európai Emberi Jogok Bíróságának bírája, aki a digitalizáció előnyeit és hátrányait vette számba, több uniós tagország joggyakorlati példáján keresztül. Paczolay Péter hangsúlyozta: ugyanazokat az emberi jogokat kell biztosítani online térben, mint amelyek az „offline” térben léteznek.
Dr. Alan Uzelac, a Zágrábi Egyetem professzora a digitalizáció kihívásait vette számba és arra kereste a választ, hogy meddig mehet el a bírósági digitalizáció, és milyen mértékben helyettesítheti a humán bíróságot. Hangsúlyozta: a bíróságnak és a digitális fejlesztéseknek támogatniuk kell egymást, együttműködésre van szükség, a digitalizációt az igazság szolgálatába kell állítani.
Dr. Christoph Sorge, a Saarland University professzora az” IT biztonság szerepe a bíróságokon” címmel tartott előadást. Sorge szerint jelenleg nincs még 100 százalékos biztonság, de a mérnökök, informatikusok felelőssége az, hogy a rendszerek biztonságosan használhatóak legyenek a bíróságok és az ügyfelek számára egyaránt. Nem kellene visszatérni a papír alapú ügyintézéshez – tette hozzá.
Az elektronikus világ fejlődése során felmerülő jogi, technikai és etikai kérdésekre a nemzetközi konferencia résztvevői kerekasztal beszélgetéseken is keresik a válaszokat, ahol a tárgyalótermi digitális eszközök és a digitális oktatás tapasztalatait, jó gyakorlatait is megosztják egymással. A pénteki workshopokon pedig azt vitatják meg, milyen kihívások elé állítja a bíróságokat az ügyfelekkel történő elektronikus kommunikáció.
A kétnapos nemzetközi konferencián a Digitális Bíróság fejlesztéseit is megismerhetik az érdeklődők, a beszédfelismerő és leíró program, valamint az elektronikus határozatszerkesztő is bemutatkozik az öt európai ország képviselői számára.[Magyarország Bíróságai]”
—
„A magyar bíróságok 2019-ben a legjobb helyen állnak az Európai Unióban az elektronikus ügyintézés biztosítása terén – mondta, az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy csütörtöki konferencián. Handó Tünde beszámolt a már megvalósított és a további tervezett fejlesztésekről, kiemelve, hogy mára teljes körben lehetővé tették az online kommunikációt a bírósági eljárásokban.
A digitalizáció alapvető változást hoz korunkban, és azok a szervezetek prosperálnak, amelyek alkalmazkodni tudnak a technikai kihívásokhoz, ami igaz a jogszolgáltatásra és az igazságügyi rendszerre is – jelentette ki Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott, a digitalizáció témájában a visegrádi országoknak szervezett nemzetközi konferencián mondott megnyitójában csütörtökön.
Az OBH az elmúlt években nagyon sokat, és eredményesen tett azért, hogy a magyar bírósági szervezet megfeleljen a XXI. század kihívásainak – ismertette Handó Tünde kiemelve, hogy az Európai Bizottság 2019-es igazságügyi eredménytábláján első helyen állnak a magyar bíróságok az elektronikus ügyintézési lehetőségek biztosítása terén.
Az OBH elnöke kifejtette, hogy míg 2011-ben még csak a cégügyekben működött az ügyfelek és a bíróság között az elektronikus kapcsolattartás, addig mára már minden szinten és ügyszakban lehetővé tették az online kommunikációt. A további megvalósított digitális fejlesztések közé tartozik, hogy azokat a bírákat, akik azt igénylik, mobil informatikai eszközökkel látják el. Az elmúlt évben csaknem 2500 laptopot, táblagépet, e-könyv olvasót kaptak a bírói munkavégzés megkönnyítése érdekében, és olyan naprakész irodai szoftvereket is beszereztek, amelyek valamennyi bírósági informatikai eszközön egységes és biztonságos munkavégzést tesznek lehetővé – jelentette ki Handó Tünde. A Via Video projekt keretében pedig, olyan távmeghallgatási rendszert építettek ki, amely egyszerűbbé teszi az igazságszolgáltatás működését.
Az OBH-nál a közeljövőben tervezik bevezetni az e-aktákat, lehetőséget adva arra, hogy a bírák és az ügyfelek szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz. Megújul az elektronikus határozatgyűjtemény is, ami könnyebben és még szélesebb körben teszi majd böngészhetővé az anonimizált határozatokat, és az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújthat – sorolta a várható újításokat az OBH elnöke.
Handó Tünde elmondta, hogy a bíróságok már olyan beszédleíró programokat is tesztelnek, amelyek a hangfelvételekből automatikusan írott szöveget készítenek, hogy a jegyzőkönyvek, határozatok töredék idő alatt elkészülhessenek.
Az OBH által szervezett nemzetközi konferencia nyitóelőadását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar tagja tartotta, aki elmondta, a digitalizáció és a kibertér megjelenése komoly kihívást jelent, a jogászok számára, hiszen a technika érezhetően gyorsabban fejlődik, mint ahogy a hatóságok reagálni képesek a változásokra. Az internet világában felmerülő egyes problémákat nehéz nemzetállami szinten kezelni, hiszen nem mindig lehet egyértelműen meghatározni, hogy melyik állam joghatósága alá esik egy-egy kérdés – fejtette ki a jogtudós.
Paczolay Péter szerint, a digitalizáció számos előnye, – mint az átláthatóság növekedése, a szólás- és véleménnyilvánítási szabadság terjedése, és az információhoz való hozzáférés kiszélesedése mellett – olyan kihívásokkal is jár, mint a tömeges megfigyelések problémája, a cenzúra kérdése, vagy a hatalom extrém koncentrációja. Ebben a bonyolult világban a nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlata arra az alapelvre kell épüljön, hogy mindazok a jogok amelyek a hétköznapi életben megilletik az jogalanyokat, az interneten is védelmet élvezzenek és biztosítva legyenek.[Magyar Nemzet]”
Forrás:
Digitális fejlesztések vs. papíralapú ügyintézés – nemzetközi konferencia a digitalizáció bírósági térnyeréséről; Magyarország Bíróságai; 2019. június 13.
Elsők vagyunk a bírósági elektronikus ügyintézésben; Csekő Imre; Magyar Nemzet; 2019. június 13.
