Skip to main content

Találat: technológiai fejlődés — jogi szabályozás

Algoritmusok társadalma – beszélgetés Frank Pasquale-val

„...Frank Pasquale a Brooklyn Law School professzora, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás jogának nemzetközileg elismert szakértője. A mérföldkő jelentőségű The Black Box Society: The Secret Algorithms That Control Money and Information és a New Laws of Robotics: Defending Human Expertise in the Age of AI című könyvek szerzője. Számos üzleti vállalat, valamint az amerikai kormányzat és az Európai Bizottság tanácsadójaként is szolgált. Munkássága úttörő az algoritmikus döntéshozatal „elszámoltathatósága”, az internetes platformok szabályozhatósága, illetve a magánszférához fűződő jog terén. A digitális forradalom...

Részletek

A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra. Képes-e lépést tartani a jog a változó világgal?

„Jelen kötet célja, hogy bepillantást engedjen olyan új tudományos és technológiai területek jogi összefüggéseibe, amelyeknek még egyáltalán nincs, vagy éppen kialakulóban van a jogi szabályozása. Az új technológiákon alapuló termékek jogi megítélése, az esetleges engedélyezési rendszerek működése, az „intelligens” korszakban az adatvédelmi szabályok érvényesülése vagy ezen eszközök által okozott károkért való felelősség irányai mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása és szükség esetén jobbító javaslatok megfogalmazza hozzájárul az egyébként meglévő innovációs potenciál kiaknázásához. Ez a könyv a fenti kérdések mentén négy nagy területet vesz...

Részletek

A Digitális Szabadság Bizottság kérdésekkel fordult a Facebook regionális igazgatójához – közölte a magyar igazságügyi miniszter

„ A Digitális Szabadság Bizottság levélben fordult a Facebook regionális igazgatójához, annak tisztázása érdekében, hogy a közösségi oldal felügyelőbizottságának eljárásában teljesülnek-e az átláthatóság és a politikai semlegesség követelményei - közölte az igazságügyi miniszter kedden Facebook-oldalán. Varga Judit bejegyzésében jelezte: a koronavírus-járvány alatt sem szünetelt a munka a Digitális Szabadság Bizottságban. A tárcavezető fontos fejleménynek nevezte, hogy felállították a Facebook felügyelőbizottságát, "amely sajtóinformációk szerint az online térben közzétett tartalmak eltávolításával, felülvizsgálatával foglalkozik" Varga Judit erről leszögezte: mindenképpen tisztázni kell, hogy a felügyelőbizottság eljárásában...

Részletek

Az internet hatása a többszörözési és a nyilvánossághoz közvetítési jogra

„...Született egy technológia, amely alapjaiban változtatta meg az addig fennálló paradigmákat és a szerző jogot is. A számítástechnika és az internet felbukkanása a nyomdagéphez hasonlóan alakította át az információ előállításának, hozzáférhetőségének és áramlásának menetét. A felbillent status quo-t a korábbi haszonélvezők nehezen voltak képesek lekövetni. Korunk szerzői jogának jogosulti köre igyekszik a törvényes jogait erőteljesen, bírói úton vagy a jogszabályalkotást befolyásolva érvényesíteni. A kemény érdekérvényesítés mellett –ahogyan a katolikus egyház tette azt a katolikus megújulás idején –„puha” eszközökkel is törekszik arra, hogy...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként...

Részletek

Bejegyzését eltávolítottuk – technológiai óriáscégek és szólásszabadság

„A könyv alapállítása, hogy a szólásszabadság bevett demokratikus normáit kell érvényesíteni az Interneten is. A digitális óriásplatformok moderálási politikája következtében ipari mértekben törölnek ki bejegyzéseket. Bár a kormányok gyakran ösztönzik ezt a moderálást - azzal az ürüggyel, hogy így a terrorizmus, a zaklatás, pornográfia, „gyűlöletbeszéd” és „álhírek” lassan el fognak tűnni - valójában ez lehetővé teszi, hogy a nagy technológiai cégek cenzúrázzák a társadalmat. Adva a közösségi média uralkodó szerepe az információs társadalmunkban, ez azzal a kockázattal jár, hogy a nyilvános térben...

Részletek

Alapmű született a 21. század új nyilvánosságának felelősségéről

„Kétséget kizáróan megdönti az internet szabályozhatatlanságának mítoszát Az új média és a szólásszabadság című könyv, amelyet az internetes platformok társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásáról írt Koltay András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának átfogó, angol és magyar kiadásban megjelent munkáját műhelykonferencián mutatták be a Ludovika Főépület Zrínyi termében. Az új média és a szólásszabadság című könyv és annak angol nyelvű változata egy csaknem 20 éves tudós pálya újabb állomása – világította meg a konferencia apropóját Török Bernát. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) vezetője...

Részletek

Amnesty International: a digitális óriásvállalatok mindent átható megfigyelői tevékenysége példátlan veszélyt jelent az emberi jogokra

„A civil jogvédő szervezet egy friss jelentése a "megfigyelési kapitalizmus" működését próbálja bemutatni, ráirányítva a figyelmet, hogy mindenki kamatostul megfizeti a sokszor valóban hasznos és ingyenes online szolgáltatások árát. Az Amnesty International tegnap közzétett jelentésének középpontjában technológiai óriásvállalatok "megfigyelési kapitalizmusnak" nevezett rendszere áll, amely már az anyag alcíme szerint is veszélyt jelent az emberi jogok érvényesülésére. A jogvédő szervezet ebben elég egyértelmű megfogalmazásokkal támadja a Google vagy a Facebook gyakorlatait, amelyekre álláspontja szerint nem csak jellemző a részletekbe menő vájkálás a felhasználók...

Részletek

Társadalomformáló erővé váltak a digitális óriásvállalatok

„ Egyre inkább a szuverén államok versenytársaivá lépnek elő az internetes vállalatóriások a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. A profitszerzésre létrejött cégek a társadalmi nyilvánosságot és a szólásszabadságot is képesek alakítani egyebek mellett a moderálási tevékenységükkel. Ám a terület jogi szabályozását a törvényhozás lassúsága és a technológia gyors változása is megnehezíti, ahogy a különböző kultúrák sem vonhatók egységes globális normarendszer alá. Az olyan internetes cégek, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google, elsősorban gazdasági céllal jöttek létre, és elsődleges szempontjuk, hogy...

Részletek

Általános szerződési feltételek az online térben – a sztenderdizált, elektronikus és automatizálható szerződéskötés kihívásai a magyar jogban

„Napjainkban még az egyszerű adás-vételi szerződések kötése is – nemcsak a szolgáltatási irányelv és az Európai Uniót jellemző letelepedési szabadság támogató elve, hanem az internet terjedése és a globalizáció komplex hatásai következtében – egyre inkább átkerül a határokon átívelő digitális térbe, és automatizálódik. Fidrich összefoglalásából kiemelném a gazdasági globalizáció azon főbb jellemzőit, melyek a jogrendszerre is hatással vannak: a világ összekapcsolt (a jogok gyorsan elérhetőek), gazdasági, kulturális homogenizáció és fogyasztói társadalom van (fogyasztói jogok kialakultak), a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3