„Tervezhető, az adófizetők pénzét kímélő, a hatékonyságot és versenyképességet elősegítő szabályozást hozhat a közigazgatásban a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.), amely új követelményeket támaszt a személyügyi szakemberekkel és vezetőkkel szemben. Ennek nyomán kiemelkedik a képzések és a vezetői támogatás fontossága. Ezt segíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium által szervezett konferencia, amelyet a „Magyary Napok 2019” programsorozat keretében rendeztek a Ludovika Főépületben.
„Az állam nem probléma, hanem a megoldás része” – utalt megnyitó beszédében az állami működés megújítására és annak versenyképességet elősegítő hatására Orbán Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a központi közigazgatás átalakítása, a kormányablakok rendszere és az elmúlt évek intézkedései a hatékony állam irányába mutatnak. A versenyképességet segítő államhoz pedig ugyanilyen közigazgatásra van szükség a jogviszonyok rendezettségével és az ott dolgozók anyagi megbecsülésével. Az új Kit. éppen azon államépítési célokat támogatja, amelyeket 2010-ben megfogalmazott a kormány. Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint nagyívű célok fogalmazódtak meg, amelyek megvalósulását az egyetem a saját eszközeivel igyekszik segíteni. A konferenciát szervező kar vezetője leszögezte: a 21. század harmadik évtizede az eddigieknél is gyorsabb változásokat hoz majd, az ezekhez való alkalmazkodás egyre fontosabb lesz. Ráadásul az állam feladatai egyre növekednek, amelyekhez rugalmas, gyors reagálásra képes jogszabályok, ezeket alkalmazni képes szakemberek és alkalmazkodóbb közigazgatás is kellenek.
Az új kormányzati igazgatási rendszer kialakításakor megfogalmazott fő célok: annyian dolgozzanak benne, ahány szakemberre szükség van, egyértelműek legyenek az elvárások és anyagilag is elismerjék a kormánytisztviselők munkáját. Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előadásában kiemelte: a minisztériumokban és háttérintézményekben megvalósuló átlag 30 százalékos béremelés ebbe az irányba hat, az új szabályozás pedig 10 ezerrel csökkentette az álláshelyek számát az elmúlt egy évben. „A hatékony állam kialakítása versenyképességi kérdés” – fogalmazott Biró Marcell, aki szerint a versenyképességet garantálja egy olyan „nem elutasító” állam, amely segíti a gazdaság szereplőit és az állampolgárokat. Az új Kit. megalkotásakor a hatékonyság növelését vették alapul, amelyhez számos szabályozó társult. Megszűnt például a szenioritás, ehelyett bevezették az álláshely illetményt, amely a remények szerint rugalmas előmenetelt garantál majd. Szintén fontos eredmény lehet a változáshoz való alkalmazkodás képessége, amely az államtitkár megfogalmazása szerint egy új közigazgatási emberképet: egy munkájával soha nem elégedett, fejlődni akaró, lojális dolgozót követel. A Kit. alapja az őszinteség – emelte ki Biró Marcell, aki utalt arra, hogy az álláshely alapú rendszer pontosabban meghatározható létszámot tesz lehetővé, ami jobban tervezhető a kormány számára. Most az a feladat, hogy a meghatározott létszámhoz kidolgozzák az ellátandó feladatok mennyiségét. Ez a munka azonban még tart, hiszen a törvényt még csak idén március elsejétől kell alkalmazni. Épp ezért nem új korszakról, vagy új modellről érdemes beszélni, hanem inkább egyfajta útkeresésről – erről már Hazafi Zoltán, az ÁKK Emberi Erőforrás Intézet vezetője beszélt. A kutató szerint ma még nem mondható meg, hogyan válik be az új szabályozás, ám az látszik, hogy követi a nemzetközi trendeket. Ezek lényege a „régi” elvetése, de még a nemzetközi színtéren, köztük Európában sem látszik egy új közszolgálati modell. A jogszabály utat nyitott a változások felé, az NKE új, közszolgálati humánszervező szakirányú továbbképzése pedig olyan HR szakembereket képez majd, akik élni tudnak a törvény teremtette rugalmassággal – hívta fel a figyelmet Hazafi Zoltán.
A konferencia további előadásain is az új jogszabály adta rugalmasság kérdéseit elemezték az előadók. Mint elhangzott: a nyíltabb rendszerű közigazgatási modell rugalmasan kezeli a munkaidőt, az álláshelyekhez rendelt feladatokat, a szabadságok esetén több nap pótszabadságot vezet be, új elismerési kategóriák és az állam számára jobban tervezhető, de rugalmas létszámgazdálkodás jelenik meg. Újdonság, hogy mindezek alkalmazása elsősorban a munkahelyi vezetők lehetősége, de felelőssége is, ezért is fontos az őket támogató HR szakemberek jelenléte és a humán erőforrás gazdálkodási stratégiák minél jobb kimunkálása egy hatékonyabb és versenyképesebb közigazgatás érdekében.”
Forrás:
Magyary Napok: rugalmas szabályok a közigazgatásban; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 13.
