Európai Tanács: A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

„Az elmúlt években világunk egyre nyugtalanabbá és összetettebbé vált, és a változások is felgyorsultak. Ez egyszerre jár lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elkövetkezendő öt évben az Unió megerősítheti szerepét e változékony környezetben, és ezt meg is fogja tenni. Közös fellépésünk határozott és célratörő lesz, és értékeinkre, valamint az európai modell erősségeire épül majd. Csak így tudjuk hatékonyan formálni a világ jövőjét, előmozdítani polgáraink, vállalkozásaink és társadalmaink érdekeit, valamint megőrizni életformánkat.

E stratégiai menetrend válaszunk általános kereteit és irányát hivatott meghatározni, irányt szabva az uniós intézmények munkájának az elkövetkezendő öt évben. A következő négy kiemelt területre összpontosít:

  • a polgárok és a szabadságok védelme
  • erős és életteli gazdasági bázis kialakítása
  • a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
  • az európai érdekek és értékek előmozdítása a globális színtéren.

Végezetül pedig meghatározza azt is, hogy miként kell megvalósítani a fenti prioritásokat.

A polgárok és a szabadságok védelme
Európának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak. Az Uniónak ki kell állnia a polgárait a Szerződések alapján megillető alapvető jogok és szabadságok mellett, és védelmeznie kell őket a meglévő és az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.

A demokratikus társadalmi modelljeinket megalapozó közös értékek az európai szabadság, biztonság és jólét zálogai. Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Biztosítanunk kell területünk integritását. Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e. A külső határok hatékony ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy – elveinkkel és értékeinkkel összhangban – garantálni tudjuk a biztonságot, fenn tudjuk tartani a közrendet és biztosítani tudjuk az európai szakpolitikák megfelelő működtetését.

Eltökélt szándékunk folytatni az átfogó, teljeskörűen működőképes migrációs politika kidolgozását. Folytatni fogjuk és szorosabbra fogjuk fűzni az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Ami a belső vonatkozásokat illeti, egyetértésre kell jutnunk egy hatékony migrációs és menekültügyi politikáról. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.

Meg fogjuk tenni a schengeni térség megfelelő működéséhez szükséges lépéseket.

Eddigi eredményeinkre építve tovább fogjuk fokozni a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet, ennek érdekében pedig javítani fogjuk az együttműködést és az információmegosztást, és tovább fogjuk fejleszteni közös eszközeinket.

Fokozni fogjuk az EU ellenálló képességét mind a természeti, mind pedig az ember okozta katasztrófákkal szemben. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú az aktív szolidaritás és az erőforrások összevonása.

Meg kell védenünk társadalmainkat az ellenséges államokból, illetve nem állami szereplőktől származó rossz szándékú kibertevékenységekkel, hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Az ilyen fenyegetések kezeléséhez átfogó megközelítésre, ezen belül pedig az együttműködés és a koordináció fokozására, valamint az erőforrások és a technológiai kapacitások bővítésére van szükség.

A gazdasági bázis fejlesztése: a jövő európai modellje
Európa versenyképessége, jóléte és a világban betöltött szerepe, valamint a munkahelyteremtés szempontjából elengedhetetlen a szilárd gazdasági bázis megléte. A globális viszonyokat átrendező technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívások fényében új alapot kell teremtenünk az Unió hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedéséhez, valamint meg kell erősítenünk az Unión belüli kohéziót. Ehhez meg kell valósítanunk gazdaságaink felfelé irányuló konvergenciáját és választ kell adnunk a demográfiai kihívásokra.

Gondoskodnunk kell arról, hogy az euró a polgáraink érdekeit szolgálja és reziliens maradjon, ehhez pedig el kell mélyítenünk a gazdasági és monetáris uniót annak minden dimenziójában, ki kell teljesítenünk a bankuniót és a tőkepiaci uniót, és meg kell erősítenünk az euró nemzetközi szerepét.

A lehető legnagyobb hatás érdekében integráltabb megközelítést kell alkalmaznunk, összekötve minden releváns szakpolitikát és dimenziót: el kell mélyítenünk és meg kell erősítenünk az egységes piacot és az azt megalapozó négy szabadságot, olyan iparpolitikát kell kidolgoznunk, amely felkészíti az ipart a jövőre, foglalkoznunk kell a digitális forradalom kérdésével, valamint biztosítanunk kell az adózás méltányosságát és hatékonyságát.

Az egységes piac és annak minden vonatkozása kulcsfontosságú előnyt jelent e tekintetben. Az EU nem teheti meg, hogy nem használja ki mindazokat a lehetőségeket – különösen a szolgáltatások terén –, melyeket egy fél milliárd fős piac jelent. Nem érvelhetünk úgy, hogy a rövid távú nehézségek miatt nem alakíthatunk ki merész, átfogó és előretekintő, hosszú távú stratégiát. Ezzel párhuzamosan pedig magabiztosabb, átfogóbb és koordináltabb iparpolitikát kell kialakítanunk. Az Uniónak mindkettőre szüksége van, mégpedig sürgősen.

A digitális átalakulás a következő néhány évben még jobban fel fog gyorsulni, ami messze ható következményekkel jár majd. Biztosítanunk kell Európa digitális szuverenitását, valamint azt, hogy megfelelőképpen élhessen az ebből a fejlődésből származó előnyökkel. Szakpolitikánknak társadalmi értékeinket kell tükröznie, elő kell segítenie az inkluzivitást és összeegyeztethetőnek kell lennie életformánkkal. Ennek érdekében az EU-nak a digitális forradalom és a mesterséges intelligencia minden vonatkozásában lépéseket kell tennie, ideértve az infrastruktúrát, a konnektivitást, a szolgáltatásokat, az adatokat, a szabályozást és a beruházásokat is. Ezt a szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztésének és a digitális szolgáltatások általános előmozdításának kell kísérnie.

Fokoznunk kell ugyanakkor az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tennünk a vállalkozói készség és az innováció ösztönzése, továbbá a kutatási erőfeszítések fokozása érdekében, különösen az európai kutatás, fejlesztés és innováció széttagoltságának orvoslása révén. A jövőnkbe való befektetés azt is jelenti, hogy ösztönözni és támogatni kell a köz- és a magánberuházásokat, többek között az infrastruktúra területén, a gazdaság és a vállalkozások – egyebek mellett a kkv-k – növekedésének finanszírozása céljából.

Ahogy világunkban egyre többen kérdőjelezik meg a közösen elfogadott szabályokat és normákat, egyre fontosabb az egyenlő versenyfeltételek biztosítása – többek között a kereskedelem területén. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-n belül és globálisan is, támogatni kell a piacra jutást, fel kell lépni a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival, extraterritoriális intézkedéseivel és az általuk jelentett biztonsági kockázatokkal szemben, valamint biztosítani kell stratégiai jelentőségű ellátási láncaink védelmét. Folytatni fogjuk az európai versenyjogi keretnek a technológia és a globális piac terén felmerülő új fejlemények alapján történő naprakésszé tételét.

A klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
Európának inkluzivitásra és fenntarthatóságra van szüksége, és nyitottnak kell lennie a zöld átalakulásból, a technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadó változásokra, biztosítva egyszersmind azt is, hogy senki se maradjon ki a fejlődés előnyeiből.

Az éghajlatváltozás hatásai egyre szembetűnőbbé és elterjedtebbé válnak, így sürgősen meg kell erősítenünk az ezen egzisztenciális fenyegetés kezelését célzó fellépésünket. Az EU e küzdelem élére állhat, és ezt meg is kell tennie, mégpedig azáltal, hogy a klímasemlegesség megvalósítása érdekében vállalja saját gazdaságának és társadalmának mélyreható átalakítását. E folyamat során biztosítania kell a nemzeti sajátosságok figyelembevételét és a társadalmi igazságosságot.

Az éghajlatvédelem céljából végrehajtott átállás valódi lehetőséget ad a korszerűsítésre, és egyúttal arra is, hogy az EU a zöld gazdaság éllovasává váljon. Szakpolitikáinknak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással. Az EU nem cselekedhet magányosan: minden országnak lépnie kell és meg kell erősítenie éghajlat-politikai fellépését.

A zöld átalakulás sikerének záloga a magán- és közberuházások jelentős mértékű mozgósítása, a valóban körforgásos gazdaság, továbbá egy integrált, összekapcsolt és megfelelően működő európai energiapiac, amely fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát biztosít úgy, hogy maradéktalanul tiszteletben tartja a tagállamok jogát a saját energiaszerkezetüket érintő döntések meghozatalára. Az EU fel fogja gyorsítani a megújuló energiára való átállást, növelni fogja az energiahatékonyságot, csökkenteni fogja a külső forrásoktól való függést, diverzifikálni fogja az energiaellátását és be fog ruházni a mobilitás előremutató formáiba.

Ezzel párhuzamosan városainkban és vidéki területeinken továbbra is jobbá kell tennünk a környezeti viszonyokat, javítanunk kell a víz- és a levegőminőséget, továbbá elő kell mozdítanunk a fenntartható mezőgazdaságot, amely létfontosságú az élelmiszer-biztonság garantálásához és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez. Élére fogunk állni a biológiai sokféleség csökkenésével szembeni küzdelmet és a környezeti rendszerek – többek között az óceánok – védelmét célzó erőfeszítéseknek.

Ahhoz, hogy egy zöldebb, méltányosabb és inkluzívabb jövőt teremthessünk, vállalnunk kell bizonyos rövid távú költségeket és kihívásokat. Ezért olyan fontos végigkísérni e változást és segíteni a közösségeknek és az egyéneknek, hogy alkalmazkodni tudjanak a kialakuló új világhoz.

Ehhez megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre. A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg. Kötelességünk, hogy mindenki számára lehetőségeket biztosítsunk. Többet kell tennünk azért, hogy megvalósuljon a nők és a férfiak egyenlősége, és mindenki számára jogokat és egyenlő esélyeket biztosítsunk. Ez társadalmi kötelességünk, ugyanakkor a gazdaság szempontjából is előnyöket hordoz.

A megfelelő szociális védelem, az inkluzív munkaerőpiacok és a kohézió előmozdítása, csakúgy mint a magas szintű fogyasztóvédelem, a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások és az egészségügyi ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés hozzá fognak járulni a jelenlegi európai életforma fenntartásához.

Be fogunk ruházni a kultúrába és a kulturális örökségünkbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik.

Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban
Világunk egyre összetettebbé válik, a bizonytalanság nő, a változások felgyorsultak, ezért az Uniónak tevékenységei során stratégiai irányt kell követnie és növelnie kell az autonóm fellépésre irányuló kapacitásait, hogy védelmezni tudja érdekeit, meg tudja őrizni értékeit és életformáját, és hozzá tudjon járulni a világ jövőjének alakításához.

Az EU változatlanul a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi világrend előmozdításán fog fáradozni, mégpedig a nyitottság, a méltányosság és a szükséges reformok szavatolásával. Támogatni fogja az ENSZ-t és a fő multilaterális szervezeteket.

Az Unió a befolyását felhasználva vezető szerepet fog vállalni a globális kihívásokra adandó válaszokban azáltal, hogy utat mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előmozdítja a fenntartható fejlődést és végrehajtja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, továbbá migrációs kérdésekben együttműködik a partnerországokkal.

Az EU népszerűsíteni fogja saját egyedülálló együttműködési modelljét, hogy az inspirációul szolgálhasson mások számára. Változatlanul fel fogja kínálni az európai perspektívát azon európai államok számára, amelyek képesek és hajlandók a csatlakozásra. Ambiciózus szomszédságpolitikát fog folytatni, és átfogó partnerséget hoz létre Afrikával. Az értékeinket magukénak valló globális partnerekkel együtt az EU továbbra is a világbéke és a globális stabilitás megvalósításán fog dolgozni, és elő fogja mozdítani a demokráciát és az emberi jogok érvényesülését.

Ahhoz azonban, hogy képes legyen megfelelőbben megvédeni érdekeit és értékeit, valamint hogy részt tudjon venni az új globális környezet alakításában, az Uniónak magabiztosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ehhez egységesebben kell képviselnünk álláspontjainkat, továbbá eltökéltebben és hatékonyabban kell élnünk befolyásolási képességünkkel. Ez azt is jelenti, hogy több forrásról kell gondoskodnunk, a rendelkezésünkre állókat pedig hatékonyabban kell felhasználnunk, továbbá azt is, hogy az európai gazdasági, politikai és biztonsági érdekekre egyértelműbb prioritásként kell tekinteni, és szakpolitikáinkat e prioritások szolgálatába kell állítani.

E tekintetben alapvető jelentőségű a tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitika mind a megreformált WTO-n belül multilaterális szinten, mind pedig az Unió és partnerei közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén.

El kell érni, hogy az uniós KKBP [közös kül- és biztonságpolitika.Szerk.] és KBVP [közös biztonság- és védelempolitika.Szerk.] reagálásra készebb és aktívabb legyen, továbbá jobban kapcsolódjon a külkapcsolatok többi ágához. Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Erőteljes külpolitikánkban kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégiai partnerekkel – köztük a transzatlanti partnereinkkel – és a feltörekvő hatalmakkal ápolt kapcsolatoknak. Ezért lényegesen több szinergiára van szükség az uniós és a kétoldalú szintek között. Az EU és más globális hatalmak együttműködésében csak akkor valósulhat meg az egyenrangúság, ha az Unió széttagoltság helyett az uniós és tagállami erőforrások által támogatott egységes frontot alkot.

Prioritásaink megvalósítása
Az EU-nak integrált módon kell kezelnie a külső és a belső kihívásokat. Ahhoz, hogy a külső fellépésünk hatékony legyen, erős belső gazdasági bázisra van szükség.

Intézményeinknek a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozniuk. Az Uniónak a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban komoly ügyekben komoly erőfeszítéseket kell tennie, a kevésbé lényegesekre viszont kevesebb energiát kell fordítania. Levegőhöz kell juttatnia a gazdasági és társadalmi szereplőket, és teret kell engednie számukra ahhoz, hogy kreatívak és innovatívak lehessenek. Fontos a polgárokkal, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel megvalósuló együttműködés.

Intézményeink a Szerződések szövegének és szellemének megfelelően végzik majd munkájukat. Tiszteletben fogják tartani a demokrácia, a jogállamiság, az átláthatóság, valamint a polgárok, illetve a tagállamok közötti egyenlőség elvét. A jó kormányzás feltétele továbbá az elfogadott szakpolitikák és szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése, amit szorosan figyelemmel kell kísérni.

Minden intézménynek felül kell vizsgálnia munkamódszereit és át kell gondolnia, hogy miként tudja a legmegfelelőbb módon elvégezni a Szerződések által ráruházott feladatokat.

Az EU-nak gondoskodnia kell a törekvései valóra váltásához, céljai eléréséhez és szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközökről.

Az intézményeknek és a tagállamoknak vállvetve kell dolgozniuk és jelentős forrásaikat e közös törekvés céljára kell felhasználniuk. A regionális és helyi szintű szereplők képességeit az átfogó erőfeszítés szolgálatába kell állítani.

Ez a stratégiai menetrend az intézmények és a tagállamok által előmozdítandó folyamat első lépését jelenti. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja követni e prioritások megvalósítását és szükség esetén további általános politikai irányokat és prioritásokat fog meghatározni.”

Forrás:
A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend; Európai Tanács; 2019. június 20.
A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend; Európai Tanács; 2019. június 20. (a fenti dokumentum .pdf-ben )
Ülések
Lásd még: Csath Magdolna eléggé általánosnak tartja az unió új stratégiai menetrendjét; Híradó.hu/MTI; 2019. június 22.
Az EU politikai menetrendjének meghatározása – Consilium; Európai Tanács
„Az Európai Tanács

Az Európai Tanács az az uniós intézmény, amely meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll.

Az Európai Tanács egyike az EU 7 intézményének. Nem tartozik azonban a jogalkotási szervek közé, tehát nem vitat meg és nem fogad el uniós jogszabályokat. Fő feladata az, hogy kitűzze az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait, tehát lényegében meghatározza az EU politikai menetrendjét.

Ennek érdekében az Európai Tanács minden egyes ülésén következtetéseket fogad el. A következtetésekben egyrészt az Európai Uniót érintő konkrét témák, másrészt az elvégzendő feladatok és a kitűzött célok szerepelnek. Az Európai Tanács a következtetésekben határidőt szabhat egy adott témával kapcsolatos megállapodásra vagy valamely jogalkotási javaslat benyújtására. Az Európai Tanács ilyen módon befolyásolhatja és irányíthatja az EU politikai menetrendjét.

Az Európai Tanács „stratégiai menetrendet” is elfogad, amely azokat a kiemelt területeket tartalmazza, amelyekre az Uniónak hosszabb távon összpontosítania kell.

Az EU stratégiai menetrendje
Az Európai Tanács a 2019. június 20-i brüsszeli ülésén megállapodott az EU elkövetkező öt évre vonatkozó menetrendjéről. „A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend” meghatározza azokat a kiemelt területeket, amelyek irányt szabnak az Európai Tanács munkájának, és iránymutatással szolgálnak más uniós intézmények munkaprogramjához.”
Nem tévesztendő össze az Európai Unió Tanácsával!
„Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsa képviseli a tagállamok kormányait. Ez a nem hivatalosan az EU Tanácsának nevezett intézmény biztosít kereteket az uniós tagországok minisztereinek üléseihez, amelyeken jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat.”

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:külföldön, politika, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.