„A kabinet forráselosztási rendszere több összetevős, a startup ökoszisztéma – mint támogatott terület – magában foglalja a startupok támogatását, a kockázatitőke-források minél nagyobb mértékű rendelkezésre állásának segítését, valamint az inkubátorok és akcelerátorok legjobb nemzetközi tapasztalatok alapján történő támogatását.
Ezeken felül ide tartozik még a szabályozói környezet ösztönzése, a vállalkozói szemlélet és tudás erősítése, valamint egyetemi szinten a hallgatói, oktatói és kutatási innováció segítése is – közölték a minisztériumnál.A rendelkezésre álló források befektetését a különböző fejlődési fázisban lévő vállalkozásokba két nagy állami kockázati tőkealap, a HiVentures és a Széchenyi Tőkealap végzi hazánkban. Ez éves szinten közel 10 milliárd forintot jelent.
A minisztérium és annak háttérintézménye, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) magántulajdonú inkubátor, akcelerátor hálózaton keresztül finanszírozza a startupokat – mint hangsúlyozták –, magánforrások kötelező bevonásával.
A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy azok a pénzügyi támogatások a leghatékonyabbak, amelyeknél egy szakértői közvetítői szervezet már a kiválasztási folyamattól ott van és ellenőrzi a támogatások megfelelő elosztását.
Az ITM kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy így az átláthatóság mellett „a pénzhez tudás és kapcsolatok átadása is társul”.Kitértek az egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázatra is, amelynek egyik lényeges elemeként említik a Proof of Concept alapok létrehozását az egyetemeken. Ezek – mint fogalmaztak – a startupok „előszobájának”, az inkubátorok és kockázatitőke-alapok felhordójának tekinthetőek. A vállalkozói életforma népszerűsítését, a kompetenciák fejlesztését hivatott elősegíteni a tárca felügyelete alatt álló Digitális Jólét Program, ami több sikeres startup programot indított.
Az ITM irányítása alatt működik az INPUT Program, ez egy 5,5 milliárd forint uniós finanszírozásból támogatott kiemelt kormányzati projekt, megvalósítási időszaka 2021 áprilisáig tart. Ezzel a programmal az volt a cél, hogy speciális szakmai támogatást nyújtson a közép-magyarországi régión kívül működő hazai IKT startup, mikro- és kisvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek a külpiacra lépésben, növelve a tudásukat, kapcsolati tőkéjüket, elősegítve továbbá a szektor szereplői közötti együttműködést.
A program az ötletfázistól egészen a nemzetközi piacra lépésig végigvezeti az ötletgazdákat, startupokat, minden érettségi fázisban az igényeknek megfelelő, cégre szabott, ingyenes szolgáltatással segít – részletezték.
A minisztérium arra is kitért a VG.hu kérdésére, hogy már 10 magyarországi városban és vonzáskörzetükben dolgozik helyi startup koordinátor. Ők lényegében azért felelősek, hogy a programba bevonjanak embereket, és tartsák a kapcsolatot az ökoszisztéma helyi szereplőivel. Ma száznál is több inkubált startupról beszélhetünk, az állami befektetés összegét meghaladták a második körös befektetések.
Az elért eredmények tükrében folytatni kívánja a tárca a kezdeményezést, az állami-magán közös befektetésen alapuló konstrukció továbbvitelére a 2019-es NKFIH program-stratégiában 2 milliárd forintos a büdzsé.
Berlini nyitás
A Startup Campus Londonban és Berlinben nyitott irodát, hogy segítse a magyar cégek külpiaci terjeszkedésének kezdeti időszakát, amikor még nem rendelkeznek helyi kapcsolatokkal, ügyfelekkel és képviselettel. A Startup Campus akcelerátor programja két lépésben támogatja a vállalkozások külpiacra lépését.”
Forrás:
Évente közel 10 milliárd forintos támogatást nyújt a kormányzat a startupoknak; Világgazdaság; 2019. július 11.
Lásd még:
INPUT Program
