Mesterséges Intelligencia (MI) a közszolgálati innovációban – nyilvános konzultáción az OECD bevezető alapvetései

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) augusztus 1-jén nyilvános konzultációra bocsátotta bevezető alapvetéseit (Primer) a közszolgálatban dolgozók és vezetőik részére (Call for Comments: Artificial Intelligence (AI) Primer). A dokumentum a „Hello, World: Artificial Intelligence and its Use in the Public Sector” címet kapta. A „Helló, világ!” az informatika világában elterjedt kifejezés, és olyan egyszerű számítógépes programokat takar, amelyek a kezdő programozókat ismertetik meg az alapvető nyelvi összefüggésekkel. Az OPSI célja is hasonló volt: megismertetni a közigazgatásban és a tágabb közszférában dolgozókat a mesterséges intelligencia (MI) alapjaival, felhasználásának lehetőségeivel. A dokumentumnak három fő célja van:

  • Segítsen a kormányzatoknak megérteni az MI definícióját és összefüggéseit, néhány technikai alapismeret és megközelítés bemutatásával.
  • Feltárni, hogy a kormányzatok és partnereik milyen stratégiákat dolgoznak ki arra, hogy az MI és annak alkalmazása a közjót szolgálja.
  • Megérteni, hogy a közszolgálati vezetőknek és munkatársaknak milyen következményekkel kell számolniuk az MI lehetőségeinek feltárása során.

A szerzők visszajelzéseket kérnek annak érdekében, hogy a feltett kérdésekre jó válaszokat találjanak (Google Doc formájában, emailen elküldve vagy a konzultációs oldalon nyilvános bejegyzésként). Az OPSI nyitott mindenfajta konstruktív visszajelzésre, beleértve a következőket is:

  • Megtalálták-e az egyensúlyt a jelentés megfogalmazásakor a szakszerűség és a közérthetőség között?
  • Milyen hiányosságai, pontatlanságai, kihagyott lehetőségei vannak a dokumentumnak?
  • Vannak-e még olyan további példák, eszközök, források vagy útmutatók, amelyekre érdemes lenne odafigyelni?

A bevezető alapvetésekkel párhuzamosan az OPSI egy másik oldalt is elindított (AI Strategies & Public Sector Components), amely bemutatja az adott országok meglévő vagy kidolgozás alatt lévő MI-stratégiáját vagy annak megfelelő útmutatóját, külön kitérve arra is, hogy ezek mennyiben térnek ki a közszolgálati innovációra és átalakításokra. Az OPSI felmérése szerint 38 ország (beleértve az Európai Uniót is) rendelkezik MI-stratégiával, vagy legalább döntött annak elkészítéséről. Ebből 28 fókuszál külön a közszférára is.

A dokumentum megállapítja, hogy bár vagy hetven éve kutatják és vitatják az MI kérdéseit, nincs rá egységesen elfogadott definíció. A szerzők célja, hogy alapvető tudást biztosítsanak a közszolgálati dolgozóknak annak megértésére, hogy az MI mit jelenthet ma és a jövőben a kormányzatnak. Ennek érdekében fejtik ki a szükséges szakmai részleteket, anélkül, hogy agyonnyomnák őket műszaki információk tömkelegével.

Mivel az MI nagy ígéretet jelent a közszférában, a kormányokat kitüntetett helyzetbe hozza. Azok egyfelől felelősséget viselnek a nemzeti célok megfogalmazásában, a befektetésekben és a szabályozásban, másfelől abban a helyzetben vannak, hogy ezt közvetlenül is a közszolgálati innováció és a közszféra átalakításának szolgálatába állítsák, újradefiniálva a szakpolitikák és közszolgáltatások tervezésének, megvalósításának módját.

A kutatások és interjúk során több olyan kulcsfontosságú szempont került felszínre, amelyeket a kormányzatoknak figyelembe kell venniük, úgymint:

  • biztosítsák a támogatást és a világos iránymutatást, de hagyjanak helyet a rugalmasságnak és a kísérletezésnek is;
  • megbízható, tisztességes és elszámoltatható megközelítést dolgozzanak ki az MI felhasználására;
  • biztosítsák az etikus hozzáférést az adatokhoz és azok etikus felhasználását;
  • biztosítsák a megfelelő külső és belső erőforrásokat, képességeket az MI alkalmazásához.

A közszolgálatban dolgozóknak rengeteg szempontot kell figyelembe venniük, amire a kormányzatok ki is fejlesztették saját megközelítésüket. A dokumentum áttekinti és bemutatja ezeket, rámutatva az adaptálásra érdemesekre.
Mint arra az OPSI szerzői rámutatnak, az MI képes támogatni az innováció minden formáját. A kutatók a közszolgálati innovációknak négy fajtáját határozták meg korábban:

  • a küldetés-orientált innováció világos kimeneti célokat fogalmaz meg, egy átfogó küldetés elérése érdekében;
  • a fokozás-orientált innováció meglévő struktúrákra épít a követett gyakorlatok fejlesztése céljából, hatékonyságuk és eredményességük javításával;
  • az alkalmazó (adaptív) innováció új megközelítéseket próbál ki és értékel, válaszképpen a változó működési környezetre;
  • az előretekintő innováció olyan ügyeket tár fel és kötelezi el magát mellettük, amelyek a jövőbeli prioritásokat és kötelezettségeket formálják.

Az MI általános célú technológiaként e téren is izgalmas lehetőségeket jelent, ahogy azt a szerzők példákon keresztül be is mutatják, az innováció fent említett minden kategóriájában.”

Forrás:
Call for Comments: Artificial Intelligence (AI) Primer; Jamie Berryhill, Kévin Kok Heang, Rob Clogher; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), blog; 2019. augusztus 1.
Hello, World: Artificial Intelligence and its use in the Public Sector. Draft primer for public servants on the uses and considerations for AI in supporting public sector innovation and transformation; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2019. augusztus 1. (PDF)
AI Strategies & Public Sector Components; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI)

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.