gazdasághírközlésközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarszakirodalomtávközlés

A frekvenciák magas ára végső soron károsan hat a felhasználásra

Szerző: 2019. szeptember 16.No Comments

„A frekvenciaértékesítés nagy üzlet lehet, amiből jó sok pénzt tudnak bezsebelni a kormányok, gondolván az új ipari forradalom küszöbén az 5G-hez szükséges sávszélességekért bármit megadnak a szolgáltatók, még ha húzzák is a szájukat azért, hogy drága a koncesszió. Ez részben igaz lehet, hiszen a technológia fejlődésével szinte mindent hálózatokba kapcsolunk, és ha egy szolgáltató még 2-3 év múlva is működni szeretne, akkor a frekvenciákhoz való hozzáférés – mondhatni – létkérdéssé válik számára.

Csakhogy a kép ennél sokkal komplikáltabbá vált és ahhoz, hogy az új generációs technológia tényleg elhozza azt az áttörést, amit mindenki remél tőle, már nem lehet a sávszélességre azzal az egyszerűséggel gondolni, hogy a szolgáltatók úgyis kifizetik, mert kell nekik. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a frekvenciapályázatokra a kormányok már nem tekinthetnek egyszerűen úgy, mint egy aranytojást tojó tyúkra. A bevételmaximalizáló hozzáállásnak ugyanis komoly ára lehet – legalábbis erre jutott a GSMA legfrissebb kutatása (The Impact of Spectrum Prices on Consumers), amelyet Kevin Bahia, a vállalat vezető közgazdásza ismertetett a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) idei nemzetközi konferenciáján, Budapesten.

A GSMA kutatása ugyanis rámutatott, hogy a frekvenciák magas árazásának igenis van negatív hatása, ami a felhasználói oldalon csapódik le. Történhet ez például a rosszabb lefedettségen vagy a lassabb adatátvitelen keresztül, ami pedig áttételes következményként a gazdaság fejlődését is visszavetheti.

A felmérés 64 ország (30 fejlődő és 34 fejlett gazdaság) 229 szolgáltatóját vizsgálta 2010 és 2017 között. A kutatók erős összefüggést találtak a magas frekvenciaárazások és bizonyos más spektrummenedzsment döntések, valamint a negatív fogyasztói eredmények között. A kutatás egyebek mellett rámutatott, hogy

a fejlett országokban a magas frekvenciaköltségeknek jelentősen visszavetették a 4G hálózatok elindítását és hosszabb távon rontotta a 4G hálózatok minőségét.

Mitől mennek fel az árak?
A GSMA szerint a magas frekvenciaárakban a kormányzati spektrummenedzsment és az ehhez kapcsolódó szabályozások is jócskán benne vannak. Az államok sokszor nagy pénzeket szeretnének behúzni az értékesítésből, ami mögött sokszor az állam magas finanszírozási igénye, az adósságok csökkentése áll. A kutatás arra is rámutatott, hogy általában azokban a fejlődő országokban drágák a frekvenciák, ahol az állami szektor pénzügyi nehézségekkel küzd és a költségvetési lyukakat szeretnék betömködni vele.

Emellett azonban az is emelheti az árakat, ha például mesterségesen korlátozzák vagy késleltetik a mobilszolgáltatók rendelkezésére bocsátható frekvenciák mennyiségét – ebben az esetben a frekvenciákhoz való hozzáférésért folyó versen az, ami felviszi az árakat, ami viszont a mobilpiac fejlődésének kárán történhet.

Solomon szerint vannak kormányok, amelyek megértik, hogy a bevétel nem minden és a frekvenciaértékesítéseket egyfajta holisztikus megközelítéssel nézik, azt próbálják felmérni, hogy a telekommunikációs ágazat mit tud tenni a gazdasági növekedésért. Ezt pedig prioritásként a rövid távú bevételmaximalizálás elé helyezik.

A szakember szerint abban lehet valami összefüggés, hogy Kína, Japán vagy Chile a frekvenciaértékesítésekkor nem nagyon számol fel díjakat előre és ezért cserébe a hálózatokban kapnak többet vissza a szolgáltatóktól. Kínában és Japánban például a hálózat négyszer sűrűbb, mint Európában vagy az USA-ban, Chilében pedig a latin-amerikai társakhoz képest háromszoros a hálózatsűrűség. Solomon szerint a kormányoknak el kell dönteni, hogy mit akarnak: készpénzt vagy lefedettséget.

Az európai példák egyfajta ellenpéldája lehet Dél-Korea, ahol az egyik első 5G frekvenciaaukció zajlott le tavaly. Dél-Koreában nem szálltak el az aukció során az árak, a koreai kormány a meghirdetett induló ár környékén, azaz 3 milliárd dollárnak megfelelő wonért értékesítette a következő generációs frekvenciákat. Az ITU-n Je Myung Ryu, a Világbank digitális fejlesztésért felelős szakértője – aki a koreai infokommunikációért felelős minisztérium (MSIT) akkori frekvenciaértékesítésért felelős főigazgatója volt – sikeresnek nevezte az aukciót, miután véleménye szerint sikerült elérni azt az egyensúlyt, hogy a spektrumértékesítés minden szereplőnek jó legyen. Szerinte ezt mutatja az is, hogy most az 5G bevezetése gyorsabban halad, mint anno a 4G-é, és csak idén 5 millió előfizetővel számolnak.

A bevétel nagysága nem a siker mértéke
A frekvenciák értékesítése a gazdasági transzformáció kulcseleme. A korábbi évekkel szemben azonban most az a nagy különbség, hogy most az aukcióknak nem az a fő funkciója, hogy mások aktivitását finanszírozza, hanem az, hogy a társadalom számára felszabadítsa a technológia adta előnyöket – hangsúlyozta Robert Middlehurst, az Emirátusok Telekommunikációs vállalatának (Etisalat) nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke, aki szerint ez már nem luxus, hanem a mindennapok része.

A GSMA a kutatás eredményei fényében a következő javaslatokat fogalmazta meg:

  • A frekvenciaértékesítésből származó bevételek maximalizálása nem lehet többé a siker mértéke, miután a magas frekvenciaáraknak messze nyúló negatív hatásai vannak mind a fogyasztókra, mind a digitális gazdaságra nézve, amelyek túlmutatnak a magas árakból származó hasznon. Az elsődleges hangsúly ezért azon kellene hogy legyen, hogy azok kapják meg a frekvenciák használatát, akik a legtöbbet tudják kihozni belőle a társadalom egészének javára.
  • A rosszul megtervezett aukcióknak rossz eredményekhez vezetnek, ha az aukciókat a “hatékonyság” nevében nem megfelelően használják. Például ha a kikiáltási árat túl magasan határozzák meg, előfordul, hogy az értékes frekvenciát nem sikerül értékesíteni, vagy csak olyan magas áron, hogy a mobilszolgáltatóknak a beruházási terveiket is át kell gondolniuk, vagy a költségek fedezésére magasabb díjakat kell meghatározniuk.
  • A frekvenciák kínálatának mesterséges korlátozása – például dedikált frekvenciák egy új vagy már létező belépőnek – a szolgáltatások visszafogását és az árak emelkedését vonhatja maga után. A prioritásnak inkább annak kellene lennie, hogy a megfelelő mennyiségű frekvenciát a szolgáltatók rendelkezésére bocsássák, hogy a fogyasztóknak a szélessávú összekapcsoltság iránt egyre növekvő igényét ki tudják elégíteni, és az egyre nagyobb adatforgalmat biztosítani tudják.
  • A frekvenciákat abban a pillanatban a piac rendelkezésére kellene bocsátani, amint a szolgáltatók részéről üzleti igény mutatkozik rá. A GSMA szerint a frekvenciák rendelkezésre bocsátásának szükségtelen késleltetése a mobilszélessáv bevezetésének csúszását eredményezheti még több embert szolgáltatás nélkül hagyva.
  • A politikai döntéshozóknak a piaci szereplőkkel együtt kellene dolgozniuk, hogy megfelelő időben biztosítani tudják szolgáltatók számára a fair és hatékony frekvencialicencet, hogy annak hasznát az egész társadalom élvezhesse.

Magyarország hogy áll?
Magyarországon most ősszel fog lezárulni a frekveciapályázat és derül ki, hogy mennyi pénze folyik ebből be a magyar államnak. Korábban a Reutersnek Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, a magyar kormány a frekvenciák árveréséből 70 milliárd forint (216,7 millió euró) bevételre számít. A NMHH korábbi közlése szerint az elnyert frekvenciákat a nyertes pályázók 15 plusz 5 éves hasznosításra kapják meg.
A magyar kormány álláspontja szerint az 5G kiépítésében a magyar államnak meg kell jelennie. Ez a jelenlét Palkovics egy június közepi nyilatkozata alapján annyit jelentene, hogy az állam a szolgáltatókkal, a gazdasággal, a piaccal ezt koordinálja – a kormányzati nézet szerint ekkor az infrastruktúra fejlesztése lényegesen gyorsabb lehet. A magyarországi viszonyokat tekintve a tárcavezető szerint a legjobb megoldás az 5G kiépítésére a vegyes modell, amelyben az állami és a piaci szereplők különböző területeken megjelennek az infrastruktúra kiépítésében.”

Forrás:
Fájdalmas ára lehet a kormányzati pénzsóvárságnak – ezzel lehet csak igazán ráfizetni; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2019. szeptember 15.
GSMA Report Shows High Spectrum Prices Leave Millions Unconnected; GSMA; 2019. szeptember 11.
The Impact of Spectrum Prices on Consumers; Pau Castells, Kalvin Bahia; GSMA; 2019. szeptember (PDF)
Lásd még: „The GSMA represents the interests of mobile operators worldwide, uniting more than 750 operators with almost 400 companies in the broader mobile ecosystem, including handset and device makers, software companies, equipment providers and internet companies, as well as organisations in adjacent industry sectors.”